Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
A Dobák Cukrászat több mint 50 éves múltra tekint vissza. Két nemzedék óta, 1971-től él a köztudatban. Kovács Dobák György az, aki ezt a családi vállalkozást megteremtette. Később a fia, Kovács Dobák Attila vette át a vezetést.
György mesélt a kezdetekről, és hogy hogyan is csöppent bele a cukrászat világába. Története 1967-ben kezdődött. Ekkor kezdte el a szakmunkás képző iskolát, Zentán. Egy zentai cukrásznál volt három évig tanonc, eközben az iskolai gyakorlatot több másik szakmabelinél végezte. Ő a legtöbbet Göblös cukrásznál munkálkodott. Az iskola befejezése után még dolgozott egyes cukrászmestereknél, mielőtt saját vállalkozásba kezdett.
Pályafutását 1971 májusában egy 4x4-es méretű helyiségben kezdte, amelynek berendezése eléggé szegényes volt: egy fagylaltpultból, néhány asztalból és pár székből állt. Ennek ellenére finomabbnál finomabb süteményekkel várták a betérő vendégeket. Sokan rendeltek esküvőkre, születésnapokra, jelesebb eseményekre is. Volt idő, amikor Szabadkára, Belgrádba szállították az árut. A sampite volt az a finomság, amelyet a legtöbbet szállítottak. Minden héten 380 tojásból készült, és nyolc szeletet is vásároltak egyszerre. A nyolcvanas években kezdtek cukorkákkal is foglalatoskodni. Számos cukorkakészítő mesterhez járt el György elsajátítani ezt a szakterületet. Szegedtől Újvidékig járta a lehetőségeket, hogy a vásárlók a lehető legjobb és legminőségesebb cukorkához jussanak. Rengeteg tanulás és kísérletezés után megtalálta a legmegfelelőbb eljárást a cukorka elkészítéséhez. A kézműves cukorka igen nagy ínyencségnek számított, mivel kevesen voltak, akik árusították volna. Abban az időben a boltokat nem látták el ilyen jellegű portékával, így felkínálták a lehetőséget az üzleteknek, és oda is szállítottak az édességből. Az üzlet népszerűsége egyre gyarapodott, György a piacon egy rétesboltot is nyitott. Naphosszat a különféle sütemények, pékáruk készítésével munkálkodott. A vevők körében a meggyes és túrós rétes volt a legközkedveltebb. A diákok kedvencének a meggyes kifli bizonyult. A meggyszezon ideje alatt két hölgy magozta egész nap a gyümölcsöt.
A vállalat terjeszkedett. 1991-ben a városközpontban megnyílt a szép, inpozáns cukrászda, amely nemcsak látványos volt, és nemcsak a századeleji cukrászdák hangulatát idézte, hanem különleges süteményeivel, kávéival és fagylaltjaival várta a betérőket. Külön kis ékszerdoboza volt a városközpontnak, amelynek termékei látványosak és finomak is voltak. Egy galériával és egy teraszrésszel is rendelkezett a cukrászda. Huszonhat féle kávé mellett az édességek és cukorkák választéka is megnőtt. Ezek mellett egy salátabár is fogadta a betérőket. Az üzlet igazán stílusosan volt berendezve, csipkeszékek és csipkeasztalok, zene, hangulatfény csalogatták a vendégeket. A nagymúltú szegedi Virág cukrászda hangulatát keltette, de talán még nagyobb sikere volt, mert Zentán ez volt az egyetlen olyan hely, amely termékeivel és hangulatával az igényesebb vásárlóközönséget is kielégítette. A diákok rendszeres látogatóknak bizonyultak. Az órákról elkéredzkedve foglaltak asztalt társaiknak. A városházára érkező, magasabb rangú meghívottakat rendszeresen itt fogadták a megbeszélések, választások előtt vagy éppen utána. Ilyenkor a különböző festményekkel ékesített falú galériát zárták le a számukra. Megtörtént, hogy a szerb hercegnő, aki egyben író is volt, könyve dedikálása után betért, és a cukrászdában fogyasztotta el a kávéját.
Nyáron a fagylalt volt a legkeresettebb. Az igazi fagyi a Dobák cukrászdában volt kapható. A jelenkori fagylaltokkal ellentétben 3 óra hosszáig készítették, viszont az ínycsiklandó végeredményért megérte. Ünnepkor, karácsony és húsvét táján, a csokiból öntött Mikulás és húsvéti nyuszi fogyott a legjobban. Ezek elkészítése igen hosszú időt vett igénybe. Nagyapám szeretett volna, ha a finom íz mellett az ő termékei a legszebbek, ezért Németországba utazott, hogy beszerezze a csomagoláshoz szükséges tetszetős papírokat. Zentai festők festették a mintákat, majd ezeket a nyomdába vitte, hogy sokszorosítsák azokat. Hasonló eljárással készültek a szaloncukrok csomagolópapírjai is. A színes sztaniolpapírt hol pöttyözték, hol csíkozták. A decemberi hónap ünnepi ideje alatt a cukrászda külső falát égősorok és különféle pompás díszítőelemek ékesítették. Mikulás napján a kanizsai Koncz István, művésznevén Weisz Zoltán színész, rendező volt a Dobák-Mikulás. Jelmezbe bújt, és a járókelőknek szaloncukrot osztogatott. A nagy siker miatt mellette még egy embert kellett alkalmaznia, hogy váltásban legyenek.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Kovács Dobák Heléna
Felkészítő tanár: Pék Domonkos Ibolya
Thurzó Lajos Általános Iskola, Zenta
A Zentán neves és ismert, gazdag cukrászda 2010-ben bezárta ajtaját. Édesapám 1997 óta közösen vezette apjával a vállalkozást. A cukrászda bezárása után kézműves cukorkák és sütemények árusításával foglalkoztak. 2009-ben megszülettem én, azaz beleszületettem a cukrászkodásba és annak mindennapjaiba. Kicsiként is nagyon szeretettem sütkérezni, és saját portékáimat Pöttöm Cukrászat néven árusítottam a vásárokban 6 éven keresztül. Ezek után cukorkákat árultam, és árulok a mai napig is. 2016-ban megszületett a húgom, aki úgyszintén kedveli a konyhabéli munkákat. Szívesen segítünk édesapánknak. A vállalkozást a jövőben én és a húgom, Zara szeretnénk tovább vinni. Az sem kizárt, hogy egy szép napon a Dobák cukrászda a városközpontban újra megnyitja kapuit. Mondhatom, hogy ez az egyik titkolt vágyam, valamint az, hogy e családi vállalkozást ne hagyjam elveszni. Úgy érzem, hogy ez kötelességem is.
Forrás nem érhető el.
Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
Varga Lívia az 1991 óta működő Vadvirág Hagyományápoló Kör alapító tagja. A kezdetektől tevékeny részese az egyesület munkájának a népi hagyomány és az anyanyelv ápolásában, valamint a magyar nemzeti ...
A Szent István kápolna (plébániapalota) 1907 és 1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban Berzenczey Domonkos városi mérnök tervei alapján. Az épület architektúrája ünnepélyes, a zentai f ...