Hősi emlékmű Bácskossuthfalván

Települési érték

kulturális örökség

2018-06-12

Bemutatás:

Bácskossuthfalván/Ómorovicán az Emlékparban áll Vajdaság egyetlen köztéri és legnagyobb hősi emlékműve.  Matzon Frigyes budapesti szobrászművész tervei alapján készült 1942-ben és 1943-ban. Az ő alkotása az emlékmű két domborműve is. Az alapozási és kőművesmunkákat Bálint Lajos okleveles kőművesmester végezte.

A kőtömbökből kialakított falszerű felület két domborművel díszített, hat nyílással tagolt, középen az országzászló-tartó. A bal oldali dombormű három honvéd katonát ábrázol harci jelenetben. Az előtérben levő katona gránátot dob, ami a hősi helytállást szimbolizálja. Háttérben a sebesült katonát társa segíti, ami viszont a bajtársiasságot emeli ki. Hármójuk mögött zászló leng, ami azt mutatja, hogy a hazáért vívják a harcot. A jobb oldali dombormű a hátország biztos támogatását, a fronton harcolókkal való azonosulást szimbolizálja. Anya és leánya búcsúztatja a harcba induló fiút. A fiáért aggódó anyát lánya vigasztalja, vállára teszi kezét. A lány másik kezében koszorú, ami viszont a várt béke jelképe. A hadba induló fiú felemelt ujjával az országzászlóra mutat, jelezve, hogy a haza hívja, mennie kell. Az emlékmű hátulján, a baloldalon, márványtáblán a PRO PATRIA 1914–1918 felirat olvasható, meg a 239 hősi halált halt helybeli neve. A tervező elképzelése szerint a hat nyílásban örökmécsesnek kellene égnie.

Az emlékmű története

Bácskossuthfalván az első világháború idején és után nem volt lehetőség emlékmű állítására. A visszacsatoláskor Matzon Frigyes budapesti szobrászművészt, tanársegédet kérték fel az emlékmű megtervezésére.

A községi képviselő-testület a községháza melletti Natkai-kertben jelölte ki az emlékmű helyét, ahol parkot alakítottak ki. A további feladatok egyeztetésére bizottságot neveztek ki, amelynek tagjai dr. Sántha György, Gyarmathy Sándor, Zádory András, Szeitz József, Kovács Lajos és Csorja Zoltán voltak. Az országzászlóval egybekapcsolt hősi emlékmű tervét felterjesztették az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácshoz jóváhagyásra. A tervet szakvéleményezte: dr. Lechner Jenő a Képzőművészeti Főiskola tanára, ifj. Gyenes Lajos okl. építészmérnök és dr. ing. Bardon Alfréd okl. építészmérnök, műegyetemi adjunktus.

1942 szeptemberében elkészült a domborművek agyagmintája, amit az országos tanács jóváhagyott. A kőfaragó munkát a budapesti Somorjay Antal és Juhász Gyula kőfaragók és kőszobrászok végezték. Ők vésték fel a neveket is a márványtáblákra, ám a névsort még 1943 márciusában sem kapták meg. A kőfaragók úgy tervezték, hogy 1943. május 20-a és 25-e között felállítják az emlékművet. Előtte azonban helyszíni szemlét tartottak az alapozás miatt. Úgy tervezték, hogy május utolsó vasárnapjára elkészül az emlékmű. Nem így történt, mert az alapozási munkák elhúzódtak, csak 1943 májusában és júniusában sikerült elvégezni. Ezt követően emelték fel az emlékművet. Ennek pontos időpontját azonban egyelőre homály fedi.

Az emlékmű köré látványos parkot alakítottak ki. A nagyjából négyzet alakú terület közepén helyezték el az emlékművet, a négy sarokban pedig a négy évszaknak megfelelően tavat hoztak létre. Több alkalommal játszóteret is telepítettek a parkba, ösvényeket és virágágyásokat alakítottak ki.

Az emlékmű avatásáról ez idáig semmilyen adat nem került elő. Furcsa, hogy nem találtunk fényképet az avatási-leleplezési ünnepségről és a későbbi koszorúzásról. Valószínűsíthető, hogy erre nem került sor. És ez magyarázatot adhat arra, hogy miért nem szerepel a nyilvántartásokban és a szobrász életművében sem ez az emlékmű.

Utóélete

Az újabb impériumváltás után a Hősi emlékmű nemkívánatossá vált, mégsem rombolták le, mint ahogyan azt sok más emlékkel megtették Vajdaság-szerte. Azt azonban mégsem engedhették meg, hogy a két dombormű, mint az emlékmű leginkább értelmezhető üzenete, továbbra is látható maradjon. Így 1946-ban a helyi elöljáróság megrendelésére Bálint Lajos helybeli kőműves (az a mester, aki az alapozást készítette) bevakolta az emlékmű két domborművét.

Ilyen állapotban vészelte át a szocializmusnak nevezett rendszert. A dombormű bevakolása szakszerű munka volt. A mester arra is vigyázott, hogy ezt a réteget később le lehessen bontani. 2000. október 6-án, amikor az ifjúság önkezdeményezésből megtisztította, a habarcs könnyen levált, a tisztítás csak csekély sérüléseket okozott. Egy kisebb részen szándékosan meghagyták a habarcsot, jelezve, hogy az utókor átmenetileg eltakarta a domborművet.

Közösségi szerepe

A II. világháború után több mint ötven évig nem kerülhetett sor semmilyen megemlékezésre. Az első ilyen alkalom 1991-ben adódott. A délszláv háború borzalmai hatására 1991. november 2-án, halottak napján koszorút és virágot helyeztek talapzatára, szavalat hangzott el és gyertyát gyújtottak az akkori testvérháború áldozatainak tiszteletére. Ezt követően néhány egyéni megemlékezés volt. 2014-ben a Monográfia Helytörténeti Egyesület tartott megemlékezést az I. világháború kezdetének centenáriuma alkalmából, aminek keretében az egyesület és a helyi közösség helyezett koszorút az emlékműre.

A szokásosnál jóval ritkábban került sor itt megemlékezésre, közösségi eseményre. Elmaradt a hétköznapokból való kiemelkedés, a virágok és koszorúk, a politikusok alkalmi beszédei, a zászlók lengetése. Ezzel együtt az újbóli ideológiai feltöltés és üzenetének aktualizálása is elmaradt. Szándékosan nyomták a szürke hétköznapok félhomályába.

Indoklás:

Az Emlékparkot és vele együtt a Hősi emlékművet 2018-ban a magyar kormány támogatásával újították fel, és 2019. április 3-án avatták fel.

A helybeli Id. Kovács Gyula Általános Iskola nyolcadikos tanulói történelemtanáruk vezetésével minden évben ellátogatnak az emlékműhöz. A Monográfia Helytörténeti Egyesület pedig rendszeresen halottak napján megkoszorúzza. Ezzel emlékeznek a háborúra és annak valamennyi áldozatára. Így az emlékmű nemzetmegtartó és -erősítő szerepet kap, kisugárzó erőként hat.

Javaslattevő: Besnyi Károly

Kapcsolat az értékhez:

Bácskossuthfalva Helyi Közösség

Bácskossuthfalva, Pacséri út 2.

tel: 024/741-127 

honlap: http://staramoravica.com