Hősi emlékmű Bácskossuthfalván

Települési érték

kulturális örökség

2018-06-12


Bemutatás:


Bácskossuthfalván/Ómorovicán az Emlékparkban áll Vajdaság egyetlen köztéri és legnagyobb hősi emlékműve. Matzon Frigyes budapesti szobrászművész tervei alapján készült 1942-ben és 1943-ban. Az ő alkotása az emlékmű két domborműve is. Az alapozási és kőművesmunkákat Bálint Lajos okleveles kőművesmester végezte.

A kőtömbökből kialakított falszerű felület két domborművel díszített, hat nyílással tagolt, középen az országzászló-tartó. A bal oldali dombormű három honvéd katonát ábrázol harci jelenetben. Az előtérben levő katona gránátot dob, ami a hősi helytállást szimbolizálja. Háttérben a sebesült katonát társa segíti, ami viszont a bajtársiasságot emeli ki. Hármójuk mögött zászló leng, ami azt mutatja, hogy a hazáért vívják a harcot. A jobb oldali dombormű a hátország biztos támogatását, a fronton harcolókkal való azonosulást szimbolizálja. Anya és leánya búcsúztatja a harcba induló fiút. A fiáért aggódó anyát lánya vigasztalja, vállára teszi kezét. A lány másik kezében koszorú, ami viszont a várt béke jelképe. A hadba induló fiú felemelt ujjával az országzászlóra mutat, jelezve, hogy a haza hívja, mennie kell. Az emlékmű hátulján, a baloldalon, márványtáblán a PRO PATRIA 1914–1918 felirat olvasható, meg a 239 hősi halált halt helybeli neve. A tervező elképzelése szerint a hat nyílásban örökmécsesnek kellene égnie.


Az emlékmű története

Bácskossuthfalván az első világháború idején és utána nem volt lehetőség emlékmű állítására. A visszacsatoláskor Matzon Frigyes budapesti szobrászművészt, tanársegédet kérték fel az emlékmű megtervezésére.
A községi képviselő-testület a községháza melletti Natkai-kertben jelölte ki az emlékmű helyét, ahol parkot alakítottak ki. A további feladatok egyeztetésére bizottságot neveztek ki, amelynek tagjai dr. Sántha György, Gyarmathy Sándor, Zádory András, Szeitz József, Kovács Lajos és Csorja Zoltán voltak. Az országzászlóval egybekapcsolt hősi emlékmű tervét felterjesztették az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácshoz jóváhagyásra. A tervet szakvéleményezte: dr. Lechner Jenő a Képzőművészeti Főiskola tanára, ifj. Gyenes Lajos okl. építészmérnök és dr. ing. Bardon Alfréd okl. építészmérnök, műegyetemi adjunktus.
1942 szeptemberében elkészült a domborművek agyagmintája, amit az országos tanács jóváhagyott. A kőfaragó munkát a budapesti Somorjay Antal és Juhász Gyula kőfaragók és kőszobrászok végezték. Ők vésték fel a neveket is a márványtáblákra, ám a névsort még 1943 márciusában sem kapták meg. A kőfaragók úgy tervezték, hogy 1943. május 20-a és 25-e között felállítják az emlékművet. Előtte azonban helyszíni szemlét tartottak az alapozás miatt. Úgy tervezték, hogy május utolsó vasárnapjára elkészül az emlékmű. Nem így történt, mert az alapozási munkák elhúzódtak, csak 1943 májusában és júniusában sikerült elvégezni. Ezt követően emelték fel az emlékművet. Ennek pontos időpontját azonban egyelőre homály fedi.
Az emlékmű köré látványos parkot alakítottak ki. A nagyjából négyzet alakú terület közepén helyezték el az emlékművet, a négy sarokban pedig a négy évszaknak megfelelően tavat hoztak létre. Több alkalommal játszóteret is telepítettek a parkba, ösvényeket és virágágyásokat alakítottak ki.
Az emlékmű avatásáról ez idáig semmilyen adat nem került elő. Furcsa, hogy nem találtunk fényképet az avatási-leleplezési ünnepségről és a későbbi koszorúzásról. Valószínűsíthető, hogy erre nem került sor. És ez magyarázatot adhat arra, hogy miért nem szerepel a nyilvántartásokban és a szobrász életművében sem ez az emlékmű.
 

Utóélete


Az újabb impériumváltás után a Hősi emlékmű nemkívánatossá vált, mégsem rombolták le, mint ahogyan azt sok más emlékkel megtették Vajdaság-szerte. Azt azonban mégsem engedhették meg, hogy a két dombormű, mint az emlékmű leginkább értelmezhető üzenete, továbbra is látható maradjon. Így 1946-ban a helyi elöljáróság megrendelésére Bálint Lajos helybeli kőműves (az a mester, aki az alapozást készítette) bevakolta az emlékmű két domborművét.
Ilyen állapotban vészelte át a szocializmust. A dombormű bevakolása szakszerű munka volt. A mester arra is vigyázott, hogy ezt a réteget később le lehessen bontani. 2000. október 6-án, amikor az ifjúság önkezdeményezésből megtisztította, a habarcs könnyen levált, a tisztítás csak csekély sérüléseket okozott. A dombormű egy kisebb részen szándékosan meghagyták a habarcsot, jelezve, hogy az átmeneti letakarást is az utókor számára.
 

Közösségi szerepe

A II. világháború után több mint ötven évig nem kerülhetett sor semmilyen megemlékezésre. Az első ilyen alkalom 1991-ben adódott. A délszláv háború borzalmai hatására 1991. november 2-án, halottak napján koszorút és virágot helyeztek el, szavalat hangzott el és gyertyát gyújtottak az akkori testvérháború áldozatainak tiszteletére. Ezt követően néhány egyéni megemlékezés volt. 2014-ben a Monográfia Helytörténeti Egyesület tartott megemlékezést az I. világháború kezdetének centenáriuma alkalmából, aminek keretében az egyesület és a helyi közösség helyezett koszorút az emlékműre.
A szokásosnál jóval ritkábban került sor itt megemlékezésre, közösségi eseményre. Elmaradt a hétköznapokból való kiemelkedés, a virágok és koszorúk, a politikusok alkalmi beszédei, a zászlók lengetése. Ezzel együtt az újbóli ideológiai feltöltés és üzenetének aktualizálása is elmaradt. Szándékosan nyomták a szürke hétköznapok félhomályába.

Indoklás:


Ez az emlékmű monumentalitásával és művészi értékével kiemelkedik a Délvidéken készült valamennyi hősi emlékmű közül. Minden bizonnyal a helyi vezetőknek köszönhetően vészelte át a szocializmus időszakát. Egyedisége növeli kulturális és történelmi értékét.

Minden bizonnyal sor kerül az emlékmű felújítására, és itt tartják majd az I. világháború befejezésének vajdasági magyar központi megemlékezését. Ezt követően e helyen emlékezhet közösségünk a háborúra és annak valamennyi áldozatára. Ezzel nemzetmegtartó és -erősítő szerepet kap, kisugárzó erőként hat. 

Kapcsolat az értékhez:


Bácskossuthfalva Helyi Közösség

Bácskossuthfalva, Pacséri út 2.

tel: 024/741-127 

honlap: http://staramoravica.com

Források listája:

A Monográfia Helytörténeti Egyesület iratgyűjteménye

Bálint Lajos kőművesmester iratai (ifj. Bálint Lajos gyűjteményéből)

Matzon Frigyes hagyatéka (Matzon Ákos gyűjteményéből)

Papp László, Gulyás László és Majláth Béla közlése

A szerző fotói és gyűjteménye

Besnyi Károly (2015) A bácskossuthfalvi Hősi emlékmű. In Évkönyv 5. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület. Topolya. 61-68.

Kapcsolattartó személy:

Név: Besnyi Károly
Telefonszám: 0637887650
Email: besnyikaroly@hotmail.com

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...

2016-05-31

kulturális örökség | Ada


Az Adai Tájház egy 1900-ban épült, belső gerendás, háromosztatú végház nyitott ganggal. A gangot deszka kerítés választja el a udvartól, amire szőlőt futattak fel a ház építői. A kitéglázott udvarra s ...

2016-04-08

természeti környezet


A szikes talajon található füves társulások egyik legfontosabb jellegzetessége a nagy kiterjedésük. A vajdasági gyepek többségére annyira jellemző elaprózódottság a sziki típusokra kevésbé érvényes. A ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával