Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...
A karácsonyhoz kapcsolódó Európa-szerte elterjedt hit szerint az angyalok karácsonykor meglátogatják az ünneplőket. Ebből fakadóan az angyalábrázolás a 19. században a karácsonyok része lett, és összekapcsolódott a karácsonyfa-állítás szokásával, amely Németországban alakult ki. Az Osztrák−Magyar Monarchiába a 19. század elején német közvetítéssel került, majd a polgárságnál, később pedig a parasztság körében is elterjedt. Kezdettől fogva a városi és a falusi karácsonyok közkedvelt díszei voltak az angyalok és a báránykák. Szabadkán és a hozzá tartozó falvakban a 20. század második negyedében a katolikus lakosság körében már minden társadalmi réteg körében elterjedt a karácsonyi fa, illetve zöldág állításának divatja. Ezeken a fákon – általában a fa csúcsán – már megtalálhatjuk a krepp papírból készített angyalkákat is és a fa alatt a sárból formált báránykákat.
A Szabadka környéki falvakban többnyire az asszonyok feladata volt az ünnepi fa feldíszítése. A karácsonyfa és a női kreativitás kapcsolatát mutatják az otthoni karácsonyi díszek készítésére vonatkozó adatok. A parasztasszonyok és a lányok papírdíszeket is készítettek otthon: papírmadarat, papírkosárkákat, papírkarikákból és hajtogatott papírból fűzért, egyszerű papírangyalkákat és báránykákat is. De ez utóbbiak elkészítése már nem volt egyszerű, az ügyesebbek ezért erre specializálódtak és házi ipari tevékenységként űzték a papírangyalkák és báránykák készítését, akiktől a többiek megvásárolták a termékeiket. Az angyalok világos színű krepp-papírból készültek, az anyag sodrásával és összehúzásával elérték a megfelelő formát (a harang alakú testet és az erre felhelyezett szárnyakat). Színes (piros, kék, rózsaszín) papírrózsákkal és masnikkal díszítették. Az angyal fejének kialakításához Szabadkán a papírkereskedésben vásároltak nyomtatott színes angyalfejet (több volt egy papírtáblán, kivágták és felragasztották a krepp papírból készített testre).
Az karácsonyi angyalok előállítására specializálódók sárból, kukoricaszárból és vattából (régebben gyapjúból) bárányokat is készítettek, ezeket is színes krepp-papírral díszítették.A bárányok fejét sárból, testét kukoricaszárból, lábát fapálcikákból formázták meg. A bárányfejet fehérre meszelték, a testre vattát, régebben gyapjút húztak és színes krepp-papír masnikkal és rózsákkal kidíszítették. A bárányok helye a karácsonyfa alatt volt, a karácsonyi zöld búza mellett. A karácsonyi tárgyakat a szabadkai piacokon lehetett megvásárolni, decemberben több árus jelent meg, aki karácsonyi angyalkákat és báránykákat árult. Angyalok még a múlt század kilencvenes éveiben is megtalálhatók voltak ádventben a szabadkai piacokon, a báránykák pedig még a napjainkban is megvásárolhatók.
A Szabadka melletti Radanovácról ismerünk olyan családot, amelyik két generáción keresztül űzte a karácsonyfa-díszek készítését házi ipari tevékenységként. A Kovács család a század első negyedétől egészen az 1980-as évekig foglalkozott Radanovácon karácsonyfa-díszek készítésével. Minden év novemberétől karácsonyig az egész család, sőt a szomszédok segítségével angyalokat és bárányokat készített, amelyeket az advent ideje alatt a szabadkai tejpiacon árultak. Ennek a hagyománynak a felújítója, Sebők Valéria népi iparművész, akinek köszönhetően a napjainkig is megmaradt a karácsonyi angyal és bárányka készítésének technikája.
Javaslattevő: Dr. Raffai Judit néprajzkutató
A magyar népi kultúrában több formában megjelenik az angyal képzete. Ez részben az egyházi tanításokból ismert angyalképhez, valamint a folklórból ismert képzetekhez kapcsolható. Mégis az angyal vizuális ábrázolásáról a magyar népi kultúra területéről kevés adatunk van. Pedig a parasztság környezetében is megtalálhatók voltak az egyházművészet különféle angyalábrázolásai. Így az angyalok elképzelt alakját többnyire a népi szövegekből ismerhetjük. Ezért unikumnak számít az a karácsony alkalmából készített krepp angyal, amely − a 19. század végi és a 20. század eleji nyomtatványok, a krepp papír lehetőségeit és a népművészet leleményességét párosítva −, jól példázza a papírgyártás és a nyomdatechnika tömegtermékeinek a népi kultúrába való beépülését.
A karácsonyi angyalkák és báránykák jelentősége művelődéstörténeti szempontból is fontos. A múlt század népi vizuális kultúrájának a lenyomatai, ahol jellemző módon az új keveredik a régivel, a szakrális a profánnal, azaz a népművészet, a korabeli divat és a 19. század végi és a 20. század eleji nyomdatechnika termékei keverednek a barokk korban Európa-szerte megjelenő szentimentális angyal- és bárányábrázolás maradványaival.
Raffai Judit: Anđeli i jaganjci – kakve su bile subotičke božićne jelke u godinama između 1859. i 1975./Angyalok és bárányok, avagy milyenek voltak a szabadkai karácsonyfák az 1859 és 1975 közötti években? Gradski muzej / Városi Múzeum, Subotica / Szabad
Papírangyalok. Magyar Szó. 2013. december 14. (http://www.magyarszo.com/hu/2187/kultura/105337/Pap%C3%ADrangyalok.htm)
Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...
Bugarszky István (Stefan Bugarski) bölcsészdoktor, kémikus, egyetemi tanár. Zentán született 1868. május 21-én (a görögkeleti naptár szerint május 9-én), az akkori Eugén utca 924. sz. házban (ma Vuk K ...
Fekete (Schwarz) Mihály Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkereskedő, nyomdász, aki az első könyvesboltot nyitotta meg Zentán még 1875 decemberében. (Ez volt az akko ...