A nagykunsági hímzések — a kunhímzés, a nagykunsági szűcshímzés és a nagykunsági szűrhímzés a Nagykunság kun lakosságának több évszázados, identitást meghatározó díszítőművészeti hagyományai. E hímzé ...
Dobsay András Gomboson született paraszti családban. Kiemelkedő táncos egyéniség volt, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.
Az első Gyöngyösbokrétát 1936-ban tartották meg Gomboson. Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett.
Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc.
Dobsay András a gombosi néptánc mellett a viseletre is nagy hatással volt, ő maga is alakította azt, pártolta a viseletben végbement változásokat. Dobsay kezdeményezésére jelent meg a faluban a székely harisnya, amelyet ő maga szerzett be, és amelyet kizárólag a Gyöngyösbokréta táncosai viselhettek. Valamint pártfogolta a női öltözet hímzett ruhadarabjait, ezáltal segítette az új elemek beágyazódását a régiek közé.
Elhivatottságával Gomboson és közvetetten egész Vajdaság területén megalapozta a Gyöngyösbokrétát, a rendezvény közösségformáló hatása még napjainkban is jelentős.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella
Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
CS. TÓTH Gabriella 2016. Dobsay András. URL: <http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/dobsay-andras/>
CS. Tóth Gabriella 2017. Férfi viselet Gomboson a 20. században. Létünk, 2017. 1. szám. URL: <http://www.letunk.rs/documents/archivum/Letunk_2017_1.pdf>
A nagykunsági hímzések — a kunhímzés, a nagykunsági szűcshímzés és a nagykunsági szűrhímzés a Nagykunság kun lakosságának több évszázados, identitást meghatározó díszítőművészeti hagyományai. E hímzé ...
Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát. 1945-ben született Magyarcsernyén, a ...