Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu volt a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között. A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és ...
1890-ben az egyik helyi újság, a Zenta és Vidéke arról írt, hogy a várostól néhány kilométerre, nyugatra húzódó Orompart alatti Kerekszék néven ismert sziksós tavat, naponta sokan keresik fel, mivel észrevették annak gyógyhatását a bőrbetegségek tekintetében. Ez volt az első hír arról, hogy Zenta környékén gyógyvíz található.
Bő tíz évvel később, egy másik helyi újság, az Összetartás című lap, 1903. szeptember 4-i száma már bővebben írt a kerekszéki sziksós „gyógyfürdőről”, ahova „sánták, bénák, inaszakadtak” járnak gyógyulást keresve, melynek hatása a cikk szerint nem marad el a palicsi és nemesmiliticsi fürdők vizétől. Az újság arra is céloz, hogy a sziksós tavat ki kellene adni 25 évre vállalkozónak, aki gyógyfürdőt létesítene, s utána a gyógyfürdő a város tulajdonába menne át.
Földrajzi értelemben a Kerekszék, Felsőhegytől mintegy két km-re, délre található, ahol a Kalocsai völgy véget ér. Az egykori Kalocsa-ér, amely összegyűjtötte a felszíni vizeket, átvágva magát az Oromparton, leért a falu alatti lapos területre, s ott gyűlt össze, tavak formájában. Ez a terület a Tisza szabályozása előtt annak ártere volt.
A Felsőhegy alatti területen a sziksós tavakban összegyűlt víz, kisebb ereken kanyarogva elvezetődött, s a laposabb részeken összegyűlve, ismét kisebb állóvizek keletkeztek. Azokon a helyeken, ahol ezeket a tavakat jól meg lehetett közelíteni, a környékbeliek ki is használták oly módon, hogy szekereken hordókban, kannákban vitték innen a vizet, melyet ivóvízként és fürdővízként egyaránt használtak.
A kerekszéki sziksós vizet, kezdetben csak a környékbeli lakosok használták, s egy ilyen vízben gazdagabb ér mellett volt a földje Miskei Antalnak, aki elsőként látott üzleti lehetőséget a gyógyvíz adta lehetőségek kihasználásában, illetve egy gyógyfürdő létrehozásában. Gyógyfürdőjét 1937-ben építette fel, s a következő évben nyílt meg, amely 1954-ig működött. A Miskei fürdő vize hasonló a Palicsi-tó vizéhez, a sziksós állóvizek, illetve tavak sorába tartozik.
A kerekszéki sziksós tó és annak gyógyvize kiemelkedő szerepet játszott a Zenta környéki lakosság életében. Már 1890-ben az egyik helyi újság beszámolt a tó gyógyhatásáról, különösen bőrbetegségek kezelésében. Az Orompart alatt elterülő tó a helyiek és a környező települések lakói számára egyfajta gyógyító központtá lett, ahova sánták, bénák és inaszakadtak jártak gyógyulást keresve. A későbbiekben létrejövő Miskei fürdő a térség egyik jelentős gyógyturisztikai központjává vált, vonzva az embereket a gyógyvíz által kínált előnyök miatt.
A kerekszéki sziksós tó és gyógyfürdője nem csupán gazdasági értékkel bírt, hanem kulturális és történeti szempontból is jelentős. A terület korábban a Tisza ártere volt, és az emberek évszázadokon át kihasználták a környezet adottságait, ártéri gazdálkodást folytattak.
A tó és a körülötte kialakult fürdő együttesen kiemelkedő értéket képviselnek, ezért indokolt lenne a kerekszéki sziksós tó felvétele a települési értéktárba, mely által hozzájárulhatna a helyi identitás erősítéséhez és a történelmi örökség megőrzéséhez.
Tel: +381/(0)24/817-818
E-mail: info@sentainfo.org
Web: www.sentainfo.org
Cím: Fő tér 1., 24400 Zenta
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László helytörténész összefoglalása alapján
Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu volt a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között. A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és ...
A „9+1 Nemzetközi Művésztelep” néven létrejövő művésztelepet kilenc festő és egy fotós alapította Bácskossuthfalván 1978-ban. A létrehozókban közös volt a településhez vagy annak környékéhez való kötő ...
Tordán a művelődési otthon előtt 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a település első (és azóta is egyetlen) köztéri emlékművét, Szent István király bronzból készült mellszobrát. A szobor Vé ...