A Ludasi-tó

Külhoni érték

természeti környezet

2016-04-14


Bemutatás:


A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott megőrizni. Kezelését a Szerbiai Természetvédelmi Intézettel és a felelős minisztériummal együttműködve a Palics–Ludas Közvállalat végzi. A Ramsari Egyezmény keretében a Ludasi-tó 1977-ben felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára a vízimadarak fontos költő- és pihenőhelyeként.

A Ludasi-tó egy hosszú szélvájta mélyedésben, a Szabadka–Horgosi-homokvidék és a Bácskai-löszhát határán jött létre. Szerbia egyetlen síkvidéki, sekélyvizű, időszakosan kiszáradó tava volt mindaddig, amíg nem szabályozták a tó vízjárását. A tó nem egész 300 hektáron terül el, a víz átlagmélysége azonban alig haladja meg az egy métert. Az egyre inkább mocsarasodó északi része még a homokvidékhez tartozik. A keleti, délkeleti löszfennsíkkal határos meredek tópart Sárgapart néven vált ismertté. A tó a Körös-ér közvetítésével a homokos területekről és a mélyebb fekvésű, elszikesedett területekről táplálkozik. A peremcsatornán keresztül befogadja a Palicsi-tó sokszor igen szennyezett fölösleges vizét is. A tó földrajzi fekvése és a térség vízjárása együttesen mozaikos tájszerkezetet hoztak létre növelve a táj- és a fajdiverzitást. A terület természetföldrajzi (biogeográfiai) szempontból is átmeneti jellegű: számos, a genetikai sokféleség megőrzése szempontjából jelentős, ritka faj elterjedési határa húzódik a térségben.

A jellegzetes pusztai tavat ma már sajnos szántóföldek övezik, a lösz- és homokpuszták növényzete ma már csak foltokban van jelen. Ezek az élőhelyek a Hingaparton, a Gyöngyparton, valamint a magas keleti, ún. Sárgaparton maradtak fenn. Növénytani szempontból értékesek, mert számos védett faj utolsó termőhelyét jelentik, mint pl. a kora tavasszal nyíló tarka sáfrány, a tavaszi hérics, melynek állománya sajnos csak néhány tőre zsugorodott, a pusztai meténg, a fekete kökörcsin és a hazánkban nagyon megritkult szártalan csűdfű.

A Kőrös ér vízgyűjtőjének területén 20 halfaj előfordulását bizonyították. Egykoron a Ludasi rét (ahogy a helybeliek hívják a tavat) talán leghíresebb halfaja a sárgakárász volt, amely jól fejlődött a sekély vizű tó kiterjedt nádasaiban. Állománya mára nagyon megritkult, szinte teljesen kiszorította a keletről érkezett közeli rokona, az ezüstkárász. A babuska, ahogy népiesen nevezik, tömeges jelenléte és ízletes húsa miatt idővel kedvelt sporthallá vált. Sikere abban rejlik, hogy megtermékenyítés nélkül, tehát hímek hiányában is képesek szaporodni. A védett réticsík még a hatvanas években is nagy számban fordult elő a tó lápos, mocsaras részein. Ívása a sekély parti vizekben történt, ahol a növényekre rakta petéit. Mára már szinte teljesen eltűnt a tóból. A Ludas-i tó leggyakoribb ragadozója a kistermetű sügér. A süllő és csuka állománya gyakran ingadozik. A Ludasi-tó legbecsesebb halai a nyurgaponty és a compó. A védett tóban tömegesen fordulnak elő a szép küllemű bodorkák és a vörösszárnyú keszegek is.

A rendszeres kutatások eredményeként Ludason 239 madárfaj előfordulását bizonyították. A Csornai Richárd nevét viselő Szabadkai Ökológusok Egyesülete már 1985 óta folyamatosan kutatja a tó madárvilágát. Minden nyáron megszervezi a gyűrűzőtábort, melynek munkájába bekapcsolódnak a helybeli fiatalok is. A több mint 60.000 meggyűrűzött madár adatait tartalmazó értékes adatbázis nagymértékben hozzájárulhat a veszélyeztetett fajok hatékonyabb védelméhez és a legmegfelelőbb természetvédelmi programok kialakításához. A Ludasi-tó az észak–déli madárvonulási útvonal egyik jelentős pihenőállomása, a nádi énekesmadarak és a vízimadarak fontos gyülekező-, táplálkozó- és éjszakázóhelye is egyben. A tavaszi belvizes, nedves rétek több cankófajnak kínálnak táplálkozó-és pihenőhelyet. A mintegy 90 költő faj közül a tó kiemelten értékes madara a fülemülesitke, mivel fészkelését Szerbia területén csak itt, Ludason sikerült bizonyítani. A nedves rétekkel határos nádasok peremén költ a szintén ritka réti tücsökmadár, és a pompás tollazatú kékbegy.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátumot 1977 óta számon tartják a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek között a vízimadarak fontos költő- és pihenőhelyeként. A természeti értékekben bővelkedő pusztai tó környezetét mindig is értékelte az ember, ezt bizonyítja, hogy a Ludasi-tó környéke a történelemi időkben Észak-Bácska legsűrűbben lakott területe volt, amiről 16 régészeti lelőhely is tanúskodik. A térség gazdag néprajzi hagyatékára jellemző az archaikus népi építészet, a népviselet, a sokszínű hiedelem- és mesevilág. A helybeliek életmódjában nagyon fontos szerepet játszott a tó közelsége. Sokféleképpen hasznosították a gyékényt és a nádat, a halászat és a vadászat létszükséglet volt. A nád élelemforrás, tüzelő, építőanyag és végszükségben menedékhely is volt. A téli nádvágást a nád jelentősége miatt téli aratásnak is nevezték. Az utóbbi években a nádvágást szervezetten végzik a helyiek, ami számukra keresetet jelent, ugyanakkor nagyban hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához.

A Ludasi-tó védelmét és minél behatóbb megismerését nem csak a kezelését végző hivatalos szervek biztosítják, de civil szervezetek és a tóparti települések lakosai is bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe. A nyári ökológiai táborokban a fiatalok megismerkedhetnek a tó élővilágával, és belekóstolhatnak a természetvédelmi munkába. 2008-ban Hajdújáráson megnyílt a Ludasi Látogatóközpont, és tanösvényeket is kialakítottak. A tó keleti partján fekvő Róka-tanya szintén alklamas kiindulópont a táj természeti és kulturális értékeinek megismerésére. Az egykori halásztanyát rekreációs és oktatóközponttá alakítottak, a környéken összegyűjtött tárgyakból pedig állandó kiállítást rendeztek itt be.

Kapcsolat az értékhez:


Palics–Ludas Közvállalat
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/

Riparia Természetbarátok Egyesülete
Corvin Mátyás 9.
24000 Szabadka, Szerbia
http://www.riparia.org.rs/
https://www.facebook.com/Riparia

Róka tanya
http://roka-tanya.webnode.hu/
https://www.facebook.com/rokatanya

A Ludasi-tó környékén lovastúrákat szervez a Furioso Lovas Központ
Ludas, Kosztolányi Árpád u. 40.
http://www.furioso.rs/?lg=hu

Irány Szabadka
http://www.visitsubotica.rs/hu/category/104

Források listája:

Branislava Butorac: A Ludasi-tó természetes ökoszisztémáit veszélyeztető tényezők (http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/3/ludas9.html)

Gergely József: Madárnaptár. Szabadka, Újvidék, 2013.

Hulló István (szerk.): Ludasi jegyzetek 1. Palics–Szabadka, 1997. (http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/3/index.html)

Tóth Tibor: Mint hajdanán, gyermekkorunkban. Hét Nap, 2012. (LXVII. évf.) 45. szám (http://hetnap.rs/cikk/Mint-hajdanan-gyermekkorunkban-12840.html)

T. T.: Nádvágás ideje. Hét Nap,2006. (LXI. évf.) 6. szám (http://hetnap.rs/cikk/Nadvagas-ideje-9431.html)

Tóth Tibor: Tél a nádasban. Hét Nap, 2005. 02.02. (http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=449)

A világ minden tájáról érkeztek fiatalok a ludasi természetvédelmi táborba (http://pannonrtv.com/web2/?p=214919)

2016-01-29

kulturális örökség


Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az áll ...

2016-04-06

épített környezet


A mai Nosza falu nyugati részén, viszonylag közel a Ludasi-tóhoz található Hinga régészeti lelőhely több szempontból is rendhagyónak mondható. Első helyen talán azt kell kiemelni, hogy 1948/49 folyamá ...

2016-01-30

kulturális örökség | Torontálvásárhely


A debelyacsai Pipacs Nőegylet tagjai évtizedek óta foglalkoznak hímzéssel, azon belül pedig különös figyelmet szentelnek településük hímzéshagyományainak. Nagy Irén nyugdíjazott óvónő és az általa hos ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával