A gombosi halpaprikás (nem halászlé) a gombosi dunai halászok receptje szerint készül. Az elkészítése egyszerű, mivel az alapanyagok megtalálhatók egy halász tarisznyájában. Kell hozzá hal (lehetőleg ...
A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott megőrizni. Kezelését a Szerbiai Természetvédelmi Intézettel és a felelős minisztériummal együttműködve a Palics–Ludas Közvállalat végzi. A Ramsari Egyezmény keretében a Ludasi-tó 1977-ben felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára a vízimadarak fontos költő- és pihenőhelyeként.
A Ludasi-tó egy hosszú szélvájta mélyedésben, a Szabadka–Horgosi-homokvidék és a Bácskai-löszhát határán jött létre. Szerbia egyetlen síkvidéki, sekélyvizű, időszakosan kiszáradó tava volt mindaddig, amíg nem szabályozták a tó vízjárását. A tó nem egész 300 hektáron terül el, a víz átlagmélysége azonban alig haladja meg az egy métert. Az egyre inkább mocsarasodó északi része még a homokvidékhez tartozik. A keleti, délkeleti löszfennsíkkal határos meredek tópart Sárgapart néven vált ismertté. A tó a Körös-ér közvetítésével a homokos területekről és a mélyebb fekvésű, elszikesedett területekről táplálkozik. A peremcsatornán keresztül befogadja a Palicsi-tó sokszor igen szennyezett fölösleges vizét is. A tó földrajzi fekvése és a térség vízjárása együttesen mozaikos tájszerkezetet hoztak létre növelve a táj- és a fajdiverzitást. A terület természetföldrajzi (biogeográfiai) szempontból is átmeneti jellegű: számos, a genetikai sokféleség megőrzése szempontjából jelentős, ritka faj elterjedési határa húzódik a térségben.
A jellegzetes pusztai tavat ma már sajnos szántóföldek övezik, a lösz- és homokpuszták növényzete ma már csak foltokban van jelen. Ezek az élőhelyek a Hingaparton, a Gyöngyparton, valamint a magas keleti, ún. Sárgaparton maradtak fenn. Növénytani szempontból értékesek, mert számos védett faj utolsó termőhelyét jelentik, mint pl. a kora tavasszal nyíló tarka sáfrány, a tavaszi hérics, melynek állománya sajnos csak néhány tőre zsugorodott, a pusztai meténg, a fekete kökörcsin és a hazánkban nagyon megritkult szártalan csűdfű.
A Kőrös ér vízgyűjtőjének területén 20 halfaj előfordulását bizonyították. Egykoron a Ludasi rét (ahogy a helybeliek hívják a tavat) talán leghíresebb halfaja a sárgakárász volt, amely jól fejlődött a sekély vizű tó kiterjedt nádasaiban. Állománya mára nagyon megritkult, szinte teljesen kiszorította a keletről érkezett közeli rokona, az ezüstkárász. A babuska, ahogy népiesen nevezik, tömeges jelenléte és ízletes húsa miatt idővel kedvelt sporthallá vált. Sikere abban rejlik, hogy megtermékenyítés nélkül, tehát hímek hiányában is képesek szaporodni. A védett réticsík még a hatvanas években is nagy számban fordult elő a tó lápos, mocsaras részein. Ívása a sekély parti vizekben történt, ahol a növényekre rakta petéit. Mára már szinte teljesen eltűnt a tóból. A Ludas-i tó leggyakoribb ragadozója a kistermetű sügér. A süllő és csuka állománya gyakran ingadozik. A Ludasi-tó legbecsesebb halai a nyurgaponty és a compó. A védett tóban tömegesen fordulnak elő a szép küllemű bodorkák és a vörösszárnyú keszegek is.
A rendszeres kutatások eredményeként Ludason 239 madárfaj előfordulását bizonyították. A Csornai Richárd nevét viselő Szabadkai Ökológusok Egyesülete már 1985 óta folyamatosan kutatja a tó madárvilágát. Minden nyáron megszervezi a gyűrűzőtábort, melynek munkájába bekapcsolódnak a helybeli fiatalok is. A több mint 60.000 meggyűrűzött madár adatait tartalmazó értékes adatbázis nagymértékben hozzájárulhat a veszélyeztetett fajok hatékonyabb védelméhez és a legmegfelelőbb természetvédelmi programok kialakításához. A Ludasi-tó az észak–déli madárvonulási útvonal egyik jelentős pihenőállomása, a nádi énekesmadarak és a vízimadarak fontos gyülekező-, táplálkozó- és éjszakázóhelye is egyben. A tavaszi belvizes, nedves rétek több cankófajnak kínálnak táplálkozó-és pihenőhelyet. A mintegy 90 költő faj közül a tó kiemelten értékes madara a fülemülesitke, mivel fészkelését Szerbia területén csak itt, Ludason sikerült bizonyítani. A nedves rétekkel határos nádasok peremén költ a szintén ritka réti tücsökmadár, és a pompás tollazatú kékbegy.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátumot 1977 óta számon tartják a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek között a vízimadarak fontos költő- és pihenőhelyeként. A természeti értékekben bővelkedő pusztai tó környezetét mindig is értékelte az ember, ezt bizonyítja, hogy a Ludasi-tó környéke a történelemi időkben Észak-Bácska legsűrűbben lakott területe volt, amiről 16 régészeti lelőhely is tanúskodik. A térség gazdag néprajzi hagyatékára jellemző az archaikus népi építészet, a népviselet, a sokszínű hiedelem- és mesevilág. A helybeliek életmódjában nagyon fontos szerepet játszott a tó közelsége. Sokféleképpen hasznosították a gyékényt és a nádat, a halászat és a vadászat létszükséglet volt. A nád élelemforrás, tüzelő, építőanyag és végszükségben menedékhely is volt. A téli nádvágást a nád jelentősége miatt téli aratásnak is nevezték. Az utóbbi években a nádvágást szervezetten végzik a helyiek, ami számukra keresetet jelent, ugyanakkor nagyban hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához.
A Ludasi-tó védelmét és minél behatóbb megismerését nem csak a kezelését végző hivatalos szervek biztosítják, de civil szervezetek és a tóparti települések lakosai is bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe. A nyári ökológiai táborokban a fiatalok megismerkedhetnek a tó élővilágával, és belekóstolhatnak a természetvédelmi munkába. 2008-ban Hajdújáráson megnyílt a Ludasi Látogatóközpont, és tanösvényeket is kialakítottak. A tó keleti partján fekvő Róka-tanya szintén alklamas kiindulópont a táj természeti és kulturális értékeinek megismerésére. Az egykori halásztanyát rekreációs és oktatóközponttá alakítottak, a környéken összegyűjtött tárgyakból pedig állandó kiállítást rendeztek itt be.
Palics–Ludas Közvállalat
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/
Riparia Természetbarátok Egyesülete
Corvin Mátyás 9.
24000 Szabadka, Szerbia
http://www.riparia.org.rs/
https://www.facebook.com/Riparia
Róka tanya
http://roka-tanya.webnode.hu/
https://www.facebook.com/rokatanya
A Ludasi-tó környékén lovastúrákat szervez a Furioso Lovas Központ
Ludas, Kosztolányi Árpád u. 40.
http://www.furioso.rs/?lg=hu
Irány Szabadka
http://www.visitsubotica.rs/hu/category/104
Branislava Butorac: A Ludasi-tó természetes ökoszisztémáit veszélyeztető tényezők (http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/3/ludas9.html)
Gergely József: Madárnaptár. Szabadka, Újvidék, 2013.
Hulló István (szerk.): Ludasi jegyzetek 1. Palics–Szabadka, 1997. (http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/3/index.html)
Tóth Tibor: Mint hajdanán, gyermekkorunkban. Hét Nap, 2012. (LXVII. évf.) 45. szám (http://hetnap.rs/cikk/Mint-hajdanan-gyermekkorunkban-12840.html)
T. T.: Nádvágás ideje. Hét Nap,2006. (LXI. évf.) 6. szám (http://hetnap.rs/cikk/Nadvagas-ideje-9431.html)
Tóth Tibor: Tél a nádasban. Hét Nap, 2005. 02.02. (http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=449)
A világ minden tájáról érkeztek fiatalok a ludasi természetvédelmi táborba (http://pannonrtv.com/web2/?p=214919)
A gombosi halpaprikás (nem halászlé) a gombosi dunai halászok receptje szerint készül. Az elkészítése egyszerű, mivel az alapanyagok megtalálhatók egy halász tarisznyájában. Kell hozzá hal (lehetőleg ...
Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon ...
„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...