Kray-kastély

Települési érték

épített környezet

2016-04-05


Bemutatás:


A késői barokk stílusú emeletes kastélyt Kray Pál báró építtette a templom mellett. A család levelezéséből tudjuk, hogy az alapkövet 1800. október 4-én tették le és 1802/3 telén már bebútorozták és lakták is. Erre az időre elkészültek a segédobjektumok is. "A főépület olyan szép, annyira célszerűen épült, hogy szinte sajnálható, amiért egy faluban áll, mert Bécs bármelyik elővárosában is megállná a helyét."

A korabeli leírások szerint a földszinten 8 szoba és egy terem, az emeleten 6 szoba és egy kis kabinet volt.

A kastély és a birtok 1852-ig a férfiágon kihalt Kray családtól a Zichy család grófi ágának tulajdonába került. Ezt megelőzően 1849. január 30-án a városba betörő szerb csapatok a kastélyt kifosztották, festményeket, a bútorokat, a szőnyegeket és minden mozdíthatót elraboltak. Az állatállományt elhajtották.

Az első világháború alatt a birtokos a kastélyt az egyháznak ajándékozta, parókia céljaira.

A második világháború végén ebben az épületben volt a szovjet II. ukrán hadseregének főhadiszállása, később az új hatalom államosította. Később itt volt a bank, a szövetkezet, a Munkásegyetem, stb. Ma az épületben székel Topolya Község Múzeuma, a Helytörténeti Levéltár és az Art Gallery is. Ezzel a város egyik fontos művelődési központjává vált. Több ezer ember látogatja évente.

Previous Next

Indoklás:


Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.

Kapcsolat az értékhez:


Topolya Község Múzeuma

24300 Topolya
Tito marsall 60.
00 381 24 716 093
+381 65 555 1285

Források listája:

Podhorányi Zsolt: Mesélő délvidéki kastélyok. Mágnások a Bácskában és a Bánságban. Budapest, Zenta, 2011.

Gordana Vujinović Prčić: Kray Pál kastélya. In: Örökségvédelem I. Szabadka, 2006–2008. 30–31. o.

2024-02-05

kulturális örökség | Szabadka


Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...

2021-02-01

kulturális örökség


Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi ta ...

2016-04-01

kulturális örökség


"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával