MAKK - Muzslyai Amatőr Képzőművész Klub

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-05


Bemutatás:


Muzslyán művészi tehetségekből sohasem volt hiány. A múlt század hetvenes éveiben egyesületi szinten működtek a képzőművészek. Egy-egy képzőművészeti tábor befejezésével, alkalmi ünnepeken állították ki alkotásaikat. Munkájuk idővel alábbhagyott. A kilencvenes évek végén kezdetét vette egy újabb szerveződési forma. 2000-ben a Helyi Közösség tanácsa támogatta a képzőművészek újraalakulására tett kezdeményezését, és helyiséget biztosított számukra. Még abban az évben, augusztus 22-én megalakult a MAKK - Muzslyai Amatőr Képzőművész Klub, melynek alapító tagjai Szíveri Peho Mária, Juhász Kornélia, Szíveri Ferenc, Szarvák József, Pančić Ivan, Osztermann Károly és Hallai Mihály voltak. A MAKK elnökévé Hallai Mihályt választották, aki a mai napig végzi az elnöki teendőket. A Helyi Közösség tanácsa anyagi támogatásának köszönve az év (2000) decemberére felújították a Petőfi MME kerthelyiségének épületét, és a muzslyai amatőr képzőművészek már be is költözhettek otthonukba. A vezetőség célja a tagság toborzása, fiatalok képzése és bevonása a munkába.

Indoklás:


Az elmúlt tíz év alatt a tagság száma 130-ra gyarapodott. A legfiatalabb tag 1996-ban született, a legidősebb 1936-ban. Fennállásuk óta 44 kiállítást szerveztek, amelyeken 1300 alkotást állítottak ki Muzslyán, Nagybecskereken és más helységekben is. Több alkalommal szerveztek festőtábort kezdőknek és haladóknak, amelyek alkalmával ismert festőművészek foglalkoznak a táborban részt vevő amatőr képzőművészekkel. Minden festőtábort alkalmi kiállítás követ. Az egyik legnagyobb megmozdulásuk a falu napjára – a búcsúra - rendezett utcai festés, ahol az iskola diákjai több méter hosszú vászonra készítenek egy közös képet, és ezt az alkotást a helybeli iskolának ajándékozzák.

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.

2016-03-29

kulturális örökség


A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...

2016-02-01

kulturális örökség


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával