MAKK - Muzslyai Amatőr Képzőművész Klub

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-05


Bemutatás:


Muzslyán művészi tehetségekből sohasem volt hiány. A múlt század hetvenes éveiben egyesületi szinten működtek a képzőművészek. Egy-egy képzőművészeti tábor befejezésével, alkalmi ünnepeken állították ki alkotásaikat. Munkájuk idővel alábbhagyott. A kilencvenes évek végén kezdetét vette egy újabb szerveződési forma. 2000-ben a Helyi Közösség tanácsa támogatta a képzőművészek újraalakulására tett kezdeményezését, és helyiséget biztosított számukra. Még abban az évben, augusztus 22-én megalakult a MAKK - Muzslyai Amatőr Képzőművész Klub, melynek alapító tagjai Szíveri Peho Mária, Juhász Kornélia, Szíveri Ferenc, Szarvák József, Pančić Ivan, Osztermann Károly és Hallai Mihály voltak. A MAKK elnökévé Hallai Mihályt választották, aki a mai napig végzi az elnöki teendőket. A Helyi Közösség tanácsa anyagi támogatásának köszönve az év (2000) decemberére felújították a Petőfi MME kerthelyiségének épületét, és a muzslyai amatőr képzőművészek már be is költözhettek otthonukba. A vezetőség célja a tagság toborzása, fiatalok képzése és bevonása a munkába.

Indoklás:


Az elmúlt tíz év alatt a tagság száma 130-ra gyarapodott. A legfiatalabb tag 1996-ban született, a legidősebb 1936-ban. Fennállásuk óta 44 kiállítást szerveztek, amelyeken 1300 alkotást állítottak ki Muzslyán, Nagybecskereken és más helységekben is. Több alkalommal szerveztek festőtábort kezdőknek és haladóknak, amelyek alkalmával ismert festőművészek foglalkoznak a táborban részt vevő amatőr képzőművészekkel. Minden festőtábort alkalmi kiállítás követ. Az egyik legnagyobb megmozdulásuk a falu napjára – a búcsúra - rendezett utcai festés, ahol az iskola diákjai több méter hosszú vászonra készítenek egy közös képet, és ezt az alkotást a helybeli iskolának ajándékozzák.

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.

2016-02-08

kulturális örökség


A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...

2020-05-29

kulturális örökség | Torda


A ​gudúc kalács jellegzetes ünnepi étel Tordán, melyet lakodalom alkalmával, valamint karácsonykor és húsvétkor is fogyasztanak. Elkészítése a következőképpen történik. Hozzávalók a tésztához: 1 l ...

2016-04-07

épített környezet


1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került az 1964-ben feltárt kishorgosi templom alapjainak ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával