Móra Ferenc mellszobra az egykori csókai parókia helyén

Települési érték

kulturális örökség

2020-04-17


Bemutatás:


A csókai római katolikus templom a Marczibányi földbirtokos család áldozatkészségének köszönhetően 1803—1809 között épült, majd 1813-ban Kőszeghy László temesvári püspök a Szentháromság tiszteletére szentelte fel. Az új paplak építésének a megkezdéséről 1816-ból találunk adatot, lakhatóvá 1820-ban vált. 1851-ben Marczibányi Lőrinc felújíttatta és kibővíttette a parókiát. Sajnos, a plébániát a hetvenes években lebontották és a helyére tömbházat emeltek. Így tűnt el Csóka egyik jelentős épülete, ahol egykor az utolsó magyar sámánnak titulált Kálmány Lajos (1852-1919), valamint az ezeregy életűnek nevezett Móra Ferenc (1879—1934) is szállást talált. Az új plébániaépület 1980-ra készült el a templom udvarában.

2004-ben, Móra Ferenc születésének 125. és halálának 70. évfordulója alkalmából, az egykori paplak helyén, a Tisza mente utca és a Moša Pijade utca sarkán avatták fel a nagy magyar író, muzeológus mellszobrát. A büsztöt a már meglévő gipszalkotás alapján a csókai öntöde dolgozói készítették el. (A bronzfestékkel bevont gipszszobor jelenleg is a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában található.) A talapzatot úgy alakították ki, mintha az egykori paplak falának egy része lenne, a szobrot pedig arccal a Kremenyák felé fordították.

A mellszobrot dr. Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum akkori igazgatója és dr. Péter László szegedi irodalomtörténész leplezte le. A rendezvény folytatásában a kettős Móra-évforduló alkalmából emléktáblát avattak az író nevét viselő egyesület székházán. A mellszobor és az emléktábla, melyeket Mellár József atya szentelt fel, a tartományi művelődési és oktatási titkárság, az önkormányzat és a helybeli támogatók segítségével jött létre. 
A jeles esemény része volt a Művelődési Ház előcsarnokában a Móra Ferenc Irások Csókáról című kötet bemutatója, amelyet Olajos Laura összeállításában a szegedi Bába Kiadó jelentetett meg.

Mórát a csókai tartózkodásai idején Farkas Szilárd (1869-1923) helyi plébános fogadta be, akiben az író jó barátra lelt. A hívők körében népszerű volt, támogatta a fiatalokat, de nem vetette meg a jó bort és a kártyát sem. Móra több irodalmi alkotásban, versekben, elbeszélésekben és regényben is megörökítette az alakját: A csókai pap, Kisforró Zsuzsánna, Falusi templomban, A festő halála (a későbbiekben Négy apának egy leánya) stb. Tulajdonképpen szinte nincs is Csókáról szóló műve, amelyben ne említené.

Az ásatásoknál egy Krspogačin Vlado nevezetű szerb ember volt Móra segítője és jobb keze, akivel a munkálatok befejezése után még nagyon hosszú ideig tartotta a kapcsolatot.

Móra Ferencnek számos, különböző műfajú írása van, amelyek a csókai élményeiből születtek. A tudósítások, elbeszélések, versek, levelek főként a korabeli sajtótermékekben láttak napvilágot, majd a könyveibe, illetve később, a mások által összeállított gyűjteményes kötetekbe is bekerültek. Íme még néhány – az említettek mellett -- azon írások címe közül, amelyek által Csóka értékes helyet vívott ki magának a magyar irodalomban: A csókai csóka, A csókai csata, A múlt hazajár!, Üzenet a török császárnak, Nagyeszű pókaiak, A magasugró királykisasszony.

Móra Ferenccel és a csókai ásatásaival írásaiban, publicisztikai szövegeiben sokat foglalkozott Cs. Simon István (1942—2007) író, költő, újságíró, a bánáti táj kiváló ismerője. A csókaiaknak sem volt közömbös az a tény, hogy Móra Ferenc a szegedi múzeum munkatársaként 1907 és 1913 között nyolc ízben vezetett archeológiai kutatásokat a település mellett, és a község nevét mind a szépirodalmi műveiben, mind a tudományos, szakmai munkáiban ismertté tette. Ennek emlékére Móra Ferenc születésének 120. és halálának 65. évfordulójára, Móra Ferenc és Csóka címen, a később nem folytatott Csókai Füzetek első részeként összeállítottak és megjelentettek magyar és szerb nyelven egy vékonyka kiadványt.

Previous Next

Indoklás:


Móra Ferenc a szegedi múzeum munkatársaként 1907 és 1913 között nyolc alkalommal vezetett archeológiai kutatásokat a Csóka melletti Kremenyákon, és a község nevét mind a szépirodalmi műveiben, mind a tudományos, szakmai munkáiban ismertté tette. Csókai tartózkodása során a paplakban, Farkas Szilárd plébánosnál lakott. Sajnos a parókiát a hetvenes években lebontották, viszont a helyén található Móra Ferenc mellszobra, melyet 2004-ben, az író születésének 125. és halálának 70. évfordulója alkalmából avattak fel. 

Javaslattevő: Tóth Lívia

Források listája:

Csehák Attila (2011): A csókai templom története http://epa.oszk.hu/01400/01445/00004/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2011_019-039.pdf

Berkovits György (1999, szerk.): Móra Ferenc és Csóka. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta.

Cs. Simon István (1997): Virulsz-e még szülőföldem? Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta

Olajos Laura (2004, szerk.): Móra Ferenc Írások Csókáról. Bába Kiadó, Szeged.

Tóth Lívia (2004): Móra Ferenc és a csókai jó emberek. Hét Nap, LIX. évf. 49. sz. https://hetnap.rs/cikk/Mora-Ferenc-es-a-csokai-jo-emberek-273.html

2020-01-31

kulturális örökség | Kispiac


Fehér Anna  Magyarkanizsán született  1925-ben. Édesapja Fehér Kálmán banki könyvelő volt, édesanyja született Schwarcz Margit háziasszony. Polgári életet éltek. A Fehér családnak Kispiac területén is ...

2016-01-26

épített környezet | Bajsa


Bajsa évszázadok óta három templom oltalmában A katolikus templom A falu 1751-es újratelepítését követően, 1759-től a Vojnits család Bajsa felének tulajdonosa lett. Tehetősek és adakozók voltak, ...

2016-04-14

természeti környezet


A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott me ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával