Páduai Szent Antal-templom

Települési érték

épített környezet

2024-07-31

Bemutatás:

A téglaarchitektúrás, neogótikus stílusú templom, sárga és piros homlokzati téglából épült 1909-1910-ben, Berzenczey Domokos városi főmérnök tervei alapján. A templom a téglaépítészet remek alkotása, melynek homlokzata gótikus elemekkel díszített. A 10x22,5 m nagyságú épület csillagboltozatú, fedett latin kereszt alakú. Belső tere 9 m magas. A főoltár közepén egy méter nagyságú Páduai Szent Antal szobor áll, kezében a Kis Jézussal. Jobb felől a Szűzanya, bal felől pedig Árpát-házi Szent Margit szobra látható. A templom mögött található a vele egy időben épült parókia, melynek homlokzatán a neogótikus stílus romantikus elemei találhatók.

A templom építése egy szomorú eseménynek köszönhető. Miután özvegy Keczeli Mészáros Mihályné (született Nikolits Irén)1906-ban elvesztette egyetlen gyermekét, Gézát, az édesanya fájdalmát imádsággal és sok jó cselekedettel próbálta túlélni, s kérvényezte egy templom építését a fia emlékére, melyet ebből kifolyólag az idősebb zentaiak Keczeli-templomnak is neveznek.

Dr. Keceli Mészáros Géza a város szempontjából is fontos személynek számított. Már 24 éves korától részt vett a zentai közéletben. A Függetlenségi Kör keretei között tevékenykedett, annak jegyzője, alelnöke, 1905-től pedig elnöke volt. Továbbá tagja volt a városi képviselő-testületnek, a Bács-Bodrogh vármegyei törtvényhatósági bizottságnak, valamint elnöke a központi választmánynak, a gimnáziumi bizottságnak és az iskolaszéknek is. A fiatal ügyvédet 1906. március 27-én temették el, Zentán, mindössze 36 évesen. Temetésén a település egész lakossága részt vett.

Édesanyja először egy telket vásárolt, melyet a katolikus egyházközösségnek ajándékozott. Az ajándékozási szerződésben, mely 1909-ben köttetett, kötelezte magát, hogy az előlátott tervek alapján az építendő templom alatt három sírhelyet, hitoktató és harangozói lakot is építtet, melyek azonnal a hitközösség tulajdonává lesznek. A sírhelyeket néhai férje és fia, valamint saját maga nyugvóhelyül szánta.

A templom és a plébánia épülete a lelkes zentaiak (hívők, lelkészek, mérnökök, mesterek, kőművesek) gyors munkájának köszönhetően már 1910-re felépült, felszentelésére októberben került sor. A templom első lelkésze Dúlosy Jenő volt, az első szentmisét pedig karácsonykor mutatták be. Még abban az évben megvásárolták a ma is meglevő orgonát, melyet a pécsi Angster József és fia készített, illetve a Irén asszony két harangot is vett a templom részére. A nagyobb harang még mindig megtalálható az épületben, a kisebbet viszont az I. világháború idején elvitték és beolvasztották, helyette később másikat kaptak.

Keczeli Mészáros Mihályné 1949-ben bekövetkezett halála után egy kissé perifériára került a templom, mert hosszú ideig nem volt saját plébánosa, hanem az alsóvárosi plébániáról jártak ki az atyák a vasárnaponkénti egyetlen szentmisére. Változásra csak 1977-ben került sor, ekkor ismét kapott a templom saját plébánost, és az épületet is renoválni kezdték. 1988-ban Faragó József temerini templomfestő átfestette a belső falakat, padokat, az oltárt és az orgonát is. A plébánia teljeskörű felújítására 1991–1998 között került sor. A templom plébánosa 2010-ben Vreckó Ferenc lett, és ugyanez év októberében ünnepelte 100 éves jubileumát.

Indoklás:

A sajátságos architektúrájú, neogót stílusú templom igazi téglaépítészeti remekműnek számít, így építészeti szempontból mindenképp jelentős és kiemelkedő épülete a városnak.

A templom nem csupán az építészeti stílusa miatt fontos, hanem a mögötte álló szívhez szóló történet miatt is. Az építés kezdetét ugyanis egy tragikus esemény, Keceli Mészáros Mihályné fájdalmas vesztesége indokolta, amikor elveszítette egyetlen gyermekét. Az édesanya fia emlékére templomot építtetett. A templom ezáltal nem csupán vallási központként funkcionál, hanem emlékhelyként is szolgál az említett tragédia és az édesanya emléke előtt.

A templom múltja jelentős a helyi történelem szempontjából. A zentaiak körében elterjedt „Keczeli-templom” név is egyedi azonosítást biztosít neki, egyben tanúbizonyságot tesz az épület és a helyi közösség szoros kapcsolatáról. Mindezek alapján a templom nem csupán vallási, hanem kulturális, történeti és közösségi szempontból is értékes, és méltán kaphat helyet a települési értéktár jegyzékében.

Kapcsolat az értékhez:

Páduai Szent Antal templom

Zenta, Karađorđe utca 18.