Bácsfeketehegy település 1785-ös Kunhegyesről érkező kun származású magyar református családokkal történő újjátelepülését követően újból élet fakad a török pusztítást követő több évszázados pusztaságo ...
A legtöbb napsugaras ház a Tisza mentén épült a XIX.század közepétől a XX. század első harmadáig tartó időszakban, ugyanis itt voltak azok a fűrésztelepek, ahol a napsugaras oromzatok építéséhez szükséges, jó minőségű, fűrészelt deszka készült. A deszka alapanyaga rendszerint fenyő. A fenyőket tutajba kötve szállították a Tisza felső szakaszáról vagy a Maroson. Ezeknek a házaknak az oromfalán a fő díszítőelem a napsugár. A díszítés másodlagos rétegként kerül az oromfalra. A napsugaras házak népi építészetünk jellegzetes házai. A napsugár ősi motívumnak tekinthető, de igazi fénykorát a fűrésztelepek létesítésének és a fűrészelt deszka elterjedésének köszönheti.
Vajdaságot tekintve is, a Tisza-menti településeken a legnagyobb a napsugaras oromzatok sűrűsége, bár mára már mindenhol jelentősen csökkent a számuk. Ada is ezek közé a helységek közé tartozik, ahol valamikor több napsugaras ház volt. 2018-ban feltérképeztem a még meglévő házakat, szám szerint 26-ot, pár hónappal később pedig egy további házzal egészítettem ki a térképet, így az már 27 házat tartalmazott. Végül pedig, huszonnyolcadikként, 2022 nyarán elkészült a Tájház új oromzata is, amit a térképen, tekintettel annak központi jelentőségére, a többinél nagyobb ponttal jelöltem. A végleges térkép a jelölés pillanatában tehát 28 házat tartalmaz. A házak oromzata különböző állapotban van. Találunk köztük jól karbantartott, jól konzervált oromzatot, de szétesőfélben lévőt is.
Az oromzat szerkezeti típus szerint is többféle, pl. egész napsugár az oromzat szinte teljes felületén, egész napsugár a felső kétharmadban, fél vagy egész napsugár a felső harmadban, továbbá vannak kazettás típusúak valamint a kazettákon belül is többféle motívum fordul elő. Ezen kívül pedig egészen egyedi megoldásokat is találunk. Az oromzatok eredetileg többnyire okkersárgára voltak festve. Egyeseken még látszanak a festéknyomok, két oromzaton pedig minden kétséget kizáróan még tart a festés, ebből az egyik frissen festett, felújított, egyedi mintázatú. Kiemelt jelentőségűnek tartom a 23. sz. házat (Dimitrije Tucović u. 3). Ez a ház volt az adai kántorok szolgálati lakása az 1980-as évekig. Nagy, látványos, majdnem az oromzat egészére (annak két alsó sarka kivételével) kiterjedő napsugárdíszével is kitűnik és viszonylag jó állapotban van. A napsugaras motívum olykor a kiskapukon is megjelenik, így például a 7. sz. házhoz (Ady Endre u. 29) napsugárdíszes kiskapu is tartozik. Ugyanebben az utcában van még egy napsugárdíszes kiskapu (Ady Endre u. 54), de a hozzá tartozó házat már lebontották. Egyébként mintázata hasonló, mint az előzőé, csak zöldre van festve.
Mint említettem, 2022 nyarán napsugaras oromzat került, az egyébként már a Település Értéktárban szereplő Tájházra is, így az még találóbban, még hitelesebben mutatja be Ada jellegzetességeit. Ezzel a Tájház működtetőinek régi álma valósult meg. Az oromzatot különben zentai mesterek készítették, Korenchy László ötletterve alapján, Sóti Éva írányításával. Egyes kiegészítő részletek is Sóti Éva nevéhez fűződnek.
A napsugaras oromzatú házak népi építészetünk különleges, egyedülálló értékét képviselik. Mint már említettem, többségük nagyjából a XIX.század közepétől a XX.század harmincas évei között épült. Veszélyeztetett értékeink közé tartoznak, mivel a fa-napsugárdísz idővel korhadni kezd. Ilyenkor az oromzatot általában nem javítják meg, hanem állóhézagos homlokzatra cserélik, vagy berakják téglával. A napsugaras házak megőrzését jelentősen megkönnyítené a települési értéktárba felvétel. Ösztönözné az oromzatok karbantartását, javítását, felújítását. Felhívná a figyelmet a nap mint nap látott, megszokott házak szépségére. Mivel a napsugárdísz csak másodlagos réteg a deszkaoromzaton, díszítő szerepe van, tehát nem létszükséglet, hanem egyfajta esztétikai, művészi többlet. A faépítészethez elengedhetetlen a jó minőségű fűrészelt deszka alkalmazása és a nagy szakértelemmel rendelkező, jól képzett mesterek tudása. Az oromzatok kidolgozásához komoly iparművészeti tapasztalat kell, büszkék lehetünk tehát a napsugaras házakat és oromzataikat készítő ácsokra és asztalosokra. A települési értéktárba való felvétel tudatosítaná ahhoz a tájegységhez tartozást, ahol ezek az oromzatok megjelennek, azokat a településeket is beleértve, ahol már csak szórványosan fordulnak elő. A napsugaras oromzatok a Vajdasági értéktár részét képezik. Hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, a városkép fontos összetevői. Megőrzésük egyúttal közösségi érdek is. Figyelembe véve, hogy Szegedet és környékét tekinthetjük a napsugaras oromzatok forrásvidékének, elterjedésük központjának, létük Vajdaságon is túlmutat, a tutajba kötve szállításból kifolyólag pedig a Tisza és a Maros is közvetett módon szerepet játszik a napsugaras oromfalak készítésében. A mesterek elmondása szerint az úsztatott fa sokkal jobb minőségű, mint a vasúton vagy teherautóval szállított fa, ugyanis az úsztatás során a fából kiáznak a farontó bogarak által kedvelt anyagok. A települési értéktárba kerüléstől azt várom, hogy megnőjön a napsugaras oromzatok iránti érdeklődés, valamint azt is, hogy folyamatosan kiegészítő adatokhoz jussunk például a házak építési idejét, tulajdonosát, és az építő- és napsugárkészítő mesterek kilétét illetően, újabb adatokkal gazdagítva ezzel a településtörténetet. A napsugaras házakat alkotó épületegyüttes kedvezően befolyásolja a városképet, így más látnivalókkal kombinálva, de önmagában is, városnéző túrák szervezésére is felhasználható. Szegeden rendszeresen műsoron van a napsugaras oromzatok megtekintése, de például 2021. április 19-én Zentán is megszervezték. Az adai Műszaki Iskolában rendszeresen nyílik építészeti szak, amelyiken időről időre ácsokat is képeznek. A helyi napsugaras házak kiválóan alkalmasak a különféle oromzattípusok bemutatására, tehát oktatási célokat is szolgálhatnak. Továbbéltetné a napsugaras oromzatokat például az is, ha a régi mesterségek ápolására szervezett nyári táborokban műsoron lenne ezeknek az oromzatoknak a készítése is. Erre Óbecsén már volt példa.
Javaslattevő: Pecze Rózsa
Pecze Rózsa: Az adai napsugaras házak feltérképezése 2018-ban, Létünk 2019/4, Forum Könyvkiadó, Újvidék,71-92.
Beszédes Valéria: Vajdasági napsugaras díszítésű deszkaoromzatok.Külhoni érték/épített környezet/2016-03-09.
ertektar.rs/ertektar/ertek/Vajdasagi-napsugaras-diszitesu-deszkaoromzatok/77
BESZÉDES, Valéria 1991. A napsugárdíszes oromzatú házak Vajdaságban. In: A Vajdaság Népi Építészete. A tanulmányokat válogatta: Harkai Imre. Szerkesztette Balassa M.Iván. A Magyar Népi Építészet Kiadványai, Szentendre,53-74.
SZERDA, András 2010. Óbecse napsugaras oromzatai. Historiae Óbecsei Hagyományőrző és Történeti Társulat, Óbecse
"Napsugaras" séta Zenta utcáin, Horváth Zsolt, Magyar Szó, 2021.április 19
Óbecse adott otthont a III. Honismereti Ifjúsági Tábornak https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/obecse
Térkép, a 28 napsugaras ház bejelölt helyével (SZERZŐ – Korenchy László 2022)
Bácsfeketehegy település 1785-ös Kunhegyesről érkező kun származású magyar református családokkal történő újjátelepülését követően újból élet fakad a török pusztítást követő több évszázados pusztaságo ...
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...
Leginkább disznóvágáskor, amikor már minden elkészült, és a család, a böllérrel az ebédhez készülődött, és gyerek sem volt már az udvaron, a család egy nőtagja szappanfőzésbe fogott. Minden alkalommal ...