Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...
A napsugaras oromzatú házak építése Zentán 1885 és 1930 közé tehető, miután országszerte megjelentek a gőzfűrészek (gáterok). Az olcsó deszkával gyorsan lehetett építkezni és elkészíteni az ún. tűzfalat, korábban tapasztott náddal zárták le az oromzatot és fehérre meszelték.
A szegedi nagy árvíz után (1879) fellendült az építkezés, s a szegedi házaknak a királyi hatóság mérnökei tervezték meg az első napsugaras, kazettás oromzatú házakat.Ezeket paraszt-barokk típusú házaknak nevezték el, az akkor divatos barokkos stílusú építkezési szokások után. Ez a típusú oromzat terjedt utána el a vidékünkön, mint a népi díszítés kifejező formája.
Az oromzatok között vannak olyanok, amelyeket teljes egészében napsugaras dísz alkot, de a legtöbb napsugaras oromzatú háznál csak az oromzat felső harmadán található félnapsugár. Itt gyakori, hogy a sugarak egy háromszög alakzatból (Istenszem) indulnak ki.
A harmadik típusú oromzat a kazettás, amelynél van páros és páratlan változat. A páros beosztásúnál teljes az oromzat szimmetriája, amíg a páratlan esetében, a középső főmotívumot kétoldalt elhelyezett szimmetrikus díszek fogják közre. A kazetták kitöltése lehet halszálkás, rombuszos alakzatú, vagy zsalugáteres, rézsútosan kialakított stb. A napsugármotívum mellett, az oromzat díszei közé tartozott a padlásszellőzők nyílása, amelyek között gyakori a szív, a tulipán,a félhold, a kör, a négyzet és körte formájú.
Városunkban a legtöbb, egy helyen lévő deszka oromzatú ház a Munkástelepen vagy Újfaluként nevezett városrészben van, a Tornyosi úttól délre, illetve az Újvidékre vezetővasút mentén. Északról a Tornyosi út, nyugatról a József Attila utca, délről a Fejős Klára és a Karjadi út, keleten pedig részben a Kossuth Lajos utca, és a Vasútsor zárja le a Munkástelep területét. Ez egy téglalap alakú terület, amely városrendezési szempontok alapján épült 1909-1910 folyamán. E házak deszkaoromzatának díszei visszafogottak, s ezeken nem a klasszikus félnapnapsugaras motívumokat alkalmazták, hanem egyszerűbb megoldásokat.
A munkástelepi házak típusterv alapján épültek, vert földből, három helyiséggel (szoba, konyha és kamra), nyitott faoszlopos folyosóval. A házak teljesen egyformának épültek, csak a házak deszkaoromzatainak díszei váltakoznak (azóta már e házak java részét átépítették, bővítették, a folyosóikat zárttá alakították stb.).
Javaslattevők:
Mindemellett,hogy a napsugaras oromzatú házak száma egyre csökken, még fellelhetők szétszórtan, főleg az Alvég területén, a Kertekben, a Tóparton és a Tisza-partmelletti utcákban, melyek Zenta népi építészetére a legszámottevőbben nyomták rá bélyegüket. A Tisza-vidéki háztípus sajátossága a deszkaoromzat. Az Alsó-Tisza mente magyarságának kedvelt motívuma a napsugár.
Alvég, Tópart, Kertek és a Tisza-part utcái Zentán.
A fotók helyszinei :
1. Szerb utca 18.
2. Laze Lazarevic utca 23
3. Laze Lazerevic utca 46.
4. Petra Preradovic utca - félnapsugaras
5. Július 7. utca 38. - félnapsugaras Istenszemmel
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László: fényképek (2008, 2019)
Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...
Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye Sárszegen játszódik, melynek mintájául a szülőváros, Szabadka szolgált. A regénybeli Sárszeg mintegy irodalmi mása a valódi Szabadkának, a regényben szereplő he ...
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...