„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...
A napsugaras oromzatú házak építése Zentán 1885 és 1930 közé tehető, miután országszerte megjelentek a gőzfűrészek (gáterok). Az olcsó deszkával gyorsan lehetett építkezni és elkészíteni az ún. tűzfalat, korábban tapasztott náddal zárták le az oromzatot és fehérre meszelték.
A szegedi nagy árvíz után (1879) fellendült az építkezés, s a szegedi házaknak a királyi hatóság mérnökei tervezték meg az első napsugaras, kazettás oromzatú házakat.Ezeket paraszt-barokk típusú házaknak nevezték el, az akkor divatos barokkos stílusú építkezési szokások után. Ez a típusú oromzat terjedt utána el a vidékünkön, mint a népi díszítés kifejező formája.
Az oromzatok között vannak olyanok, amelyeket teljes egészében napsugaras dísz alkot, de a legtöbb napsugaras oromzatú háznál csak az oromzat felső harmadán található félnapsugár. Itt gyakori, hogy a sugarak egy háromszög alakzatból (Istenszem) indulnak ki.
A harmadik típusú oromzat a kazettás, amelynél van páros és páratlan változat. A páros beosztásúnál teljes az oromzat szimmetriája, amíg a páratlan esetében, a középső főmotívumot kétoldalt elhelyezett szimmetrikus díszek fogják közre. A kazetták kitöltése lehet halszálkás, rombuszos alakzatú, vagy zsalugáteres, rézsútosan kialakított stb. A napsugármotívum mellett, az oromzat díszei közé tartozott a padlásszellőzők nyílása, amelyek között gyakori a szív, a tulipán,a félhold, a kör, a négyzet és körte formájú.
Városunkban a legtöbb, egy helyen lévő deszka oromzatú ház a Munkástelepen vagy Újfaluként nevezett városrészben van, a Tornyosi úttól délre, illetve az Újvidékre vezetővasút mentén. Északról a Tornyosi út, nyugatról a József Attila utca, délről a Fejős Klára és a Karjadi út, keleten pedig részben a Kossuth Lajos utca, és a Vasútsor zárja le a Munkástelep területét. Ez egy téglalap alakú terület, amely városrendezési szempontok alapján épült 1909-1910 folyamán. E házak deszkaoromzatának díszei visszafogottak, s ezeken nem a klasszikus félnapnapsugaras motívumokat alkalmazták, hanem egyszerűbb megoldásokat.
A munkástelepi házak típusterv alapján épültek, vert földből, három helyiséggel (szoba, konyha és kamra), nyitott faoszlopos folyosóval. A házak teljesen egyformának épültek, csak a házak deszkaoromzatainak díszei váltakoznak (azóta már e házak java részét átépítették, bővítették, a folyosóikat zárttá alakították stb.).
Javaslattevők:
Mindemellett,hogy a napsugaras oromzatú házak száma egyre csökken, még fellelhetők szétszórtan, főleg az Alvég területén, a Kertekben, a Tóparton és a Tisza-partmelletti utcákban, melyek Zenta népi építészetére a legszámottevőbben nyomták rá bélyegüket. A Tisza-vidéki háztípus sajátossága a deszkaoromzat. Az Alsó-Tisza mente magyarságának kedvelt motívuma a napsugár.
Alvég, Tópart, Kertek és a Tisza-part utcái Zentán.
A fotók helyszinei :
1. Szerb utca 18.
2. Laze Lazarevic utca 23
3. Laze Lazerevic utca 46.
4. Petra Preradovic utca - félnapsugaras
5. Július 7. utca 38. - félnapsugaras Istenszemmel
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László: fényképek (2008, 2019)
„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...
A komp tulajdonképpen mozgó híd két part között. A folyón közlekedő kompok esetén a kompkikötőt révnek, az átkelést pedig révátkelésnek nevezik. Tágabb értelemben a rév kifejezést a révhajózásra – vag ...
A bajsai Préló egy hagyomány, a régi vendégeskedések hangulatának felelevenítése. Régen, a téli időszakban a családok vendégeskedni mentek a rokonokhoz. A háziasszony kemencében sült zsíros lepénnyel ...