Zenta napsugaras díszítésű deszkaoromzatai

Települési érték

épített környezet

2019-01-23


Bemutatás:


A napsugaras oromzatú házak építése Zentán 1885 és 1930 közé tehető, miután országszerte megjelentek a gőzfűrészek (gáterok). Az olcsó deszkával gyorsan lehetett építkezni és elkészíteni az ún. tűzfalat, korábban tapasztott náddal zárták le az oromzatot és fehérre meszelték.

A szegedi nagy árvíz után (1879) fellendült az építkezés, s a szegedi házaknak a királyi hatóság mérnökei tervezték meg az első napsugaras, kazettás oromzatú házakat.Ezeket paraszt-barokk típusú házaknak nevezték el, az akkor divatos barokkos stílusú építkezési szokások után. Ez a típusú oromzat terjedt utána el a vidékünkön, mint a népi díszítés kifejező formája.

Az oromzatok között vannak olyanok, amelyeket teljes egészében napsugaras dísz alkot, de a legtöbb napsugaras oromzatú háznál csak az oromzat felső harmadán található félnapsugár. Itt gyakori, hogy a sugarak egy háromszög alakzatból (Istenszem) indulnak ki.

A harmadik típusú oromzat a kazettás, amelynél van páros és páratlan változat. A páros beosztásúnál teljes az oromzat szimmetriája, amíg a páratlan esetében, a középső főmotívumot kétoldalt elhelyezett szimmetrikus díszek fogják közre. A kazetták kitöltése lehet halszálkás, rombuszos alakzatú, vagy zsalugáteres, rézsútosan kialakított stb. A napsugármotívum mellett, az oromzat díszei közé tartozott a padlásszellőzők nyílása, amelyek között gyakori a szív, a tulipán,a félhold, a kör, a négyzet és körte formájú.

Városunkban a legtöbb, egy helyen lévő deszka oromzatú ház a Munkástelepen vagy Újfaluként nevezett városrészben van, a Tornyosi úttól délre, illetve az Újvidékre vezetővasút mentén. Északról a Tornyosi út, nyugatról a József Attila utca, délről a Fejős Klára és a Karjadi út, keleten pedig részben a Kossuth Lajos utca, és a Vasútsor zárja le a Munkástelep területét. Ez egy téglalap alakú terület, amely városrendezési szempontok alapján épült 1909-1910 folyamán. E házak deszkaoromzatának díszei visszafogottak, s ezeken nem a klasszikus félnapnapsugaras motívumokat alkalmazták, hanem egyszerűbb megoldásokat.

A munkástelepi házak típusterv alapján épültek, vert földből, három helyiséggel (szoba, konyha és kamra), nyitott faoszlopos folyosóval. A házak teljesen egyformának épültek, csak a házak deszkaoromzatainak díszei váltakoznak (azóta már e házak java részét átépítették, bővítették, a folyosóikat zárttá alakították stb.).

Javaslattevők:

  • A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói (Három vándor csapat) és Kormányos Katona Gyöngyi felkészítő pedagógus
  • Tari László helytörténész

 

 

Previous Next

Indoklás:


Mindemellett,hogy a napsugaras oromzatú házak száma egyre csökken, még fellelhetők szétszórtan, főleg az Alvég területén, a Kertekben, a Tóparton és a Tisza-partmelletti utcákban, melyek Zenta népi építészetére a legszámottevőbben nyomták rá bélyegüket. A Tisza-vidéki háztípus sajátossága a deszkaoromzat. Az Alsó-Tisza mente magyarságának kedvelt motívuma a napsugár.

 

 

 

Kapcsolat az értékhez:


Alvég, Tópart, Kertek és a Tisza-part utcái Zentán.

A fotók helyszinei :

1. Szerb utca 18.

2. Laze Lazarevic utca 23

3. Laze Lazerevic utca 46.

4. Petra Preradovic utca - félnapsugaras

5. Július 7. utca 38. - félnapsugaras Istenszemmel

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.

Tari László: fényképek (2008, 2019)

2016-03-09

épített környezet


„A napsugaras díszítésű deszkaoromzatokon ritkán tüntetik fel az építés idejét. A néhány ránk maradt datált épületből, az első világháború utáni újabb telepítésekből, arra következtethetünk, hogy a XI ...

2020-10-22

épített környezet | Tornyos


A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...

2016-04-05

kulturális örökség


A tatárjárást (1241/42) követően megkezdődött az ország újjáépítése, amely minden bizonnyal Dombót is érintette, hisz nevének első levéltári említése 1237-ből származik, amikor a IV. Béla alapította b ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával