Ortodox zsidó imaház (Kis zsinagóga)

Települési érték

épített környezet

2024-07-30

Bemutatás:

Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és gazdasági életébe. A helyi zsidók, ahogyan sok más helyen, Zentán is kiemelkedő tagjai voltak a város vállalkozói rétegének, akik irányították a település kereskedelmét és üzleti életét. A zentai Kis zsinagóga az egykori zsidó közösség fontos emlékhelye, amely folyamatosan emlékezteti a helyieket arra, hogy a városban egykor olyan polgártársaik is éltek, akik egy sajátos etnikai és vallási közösséget alkottak.

A zentai zsidóság származását tekintve askenáz közösségnek számított, viszont később őket is elérték az ortodoxián belül elkülönülő különböző áramlatok. A hászidok, akik a szefárd rítust követték, nem szándékoztak sem a neológ, sem a „status quo ante”, sem pedig az ortodox hitközségekhez tartozni. Az eredetileg javarészt ortodox zentai zsidóság egy része kiválik, s a szefárd rítust követve saját imaházat, gyülekezeti helyet alakít. Zentán a kiegyezést követő időszakban két hitközség létezett, egyik a szefárd zsidók hitközsége, másik az ún. autonóm ortodox (nagy) hitközség. Ez utóbbi egyesítette mindhárom felsorolt irányzatot, azonban az ortodox szefárd vonal a századforduló után formálisan is kilépett az autonóm ortodox hitközségből.

Mivel a zentai ortodox zsidók különváltak az 1850-es évek elején, intézményeik hatósági nyilvántartása is később jelent meg. Az első ortodox zsidó (szefárd) imaház létét, helyét, illetve működésének kezdetét nehézkes meghatározni, leginkább következtetni lehet rá, néhány forrás és fotó alapján.

Egy 1876-ból származó zentai térképlapon két zsidó imaház szerepel, az egyik a Géza utcában (mai Boško Jugović utca), a másik az Anna utcában (ez utóbbi az nagy hitközség újonnan felépített zsinagógája). A szefárd hitközség első imaházával kapcsolatos fő kérdés az, hogy hol állhatott. Legvalószínűbb, hogy a ma is meglevő kis zsinagóga telkén, feltételezhetőleg annak építésekor bontották le, s helyette épült fel az új (hiszen a kis zsinagógát „ortodox szefárd”-ként emlegették).

Az első szefárd imaházzal kapcsolatos adatok forrásonként eltérőek. Egyesek szerint kezdetben egy lakóház szolgált imaházként, s nem a fényképről ismert, nagyjából 1865-től működő imaház – amire többen is hivatkoznak –, mely csak 1876-ra épült fel. A személyes kereseti adókönyvekben az 1867. évben jelent meg először közvetett módon az ortodox (szefárd) imaház, de nem a ma ismert helyén, hanem az utca frontján és két házzal közelebb a városközponthoz, a 893-as házszámon (az 1501. helyrajzi számon). A ház Deák Lázáré (ma a Boško Jugović u 19. sz helyén), aki templomszolgaként volt bejegyezve a fenti házszámon. A zentai ortodox (szefárd) közösség első imaháza 1867-től (legkorábban 1866 végén) Deák Lázár, Géza utcai 893. számú házában kapott elhelyezést, s ott is működött egészen 1876-ig, amíg fel nem épült egy új imaház, a 891/b. szám alatt. Ez a méreteiben nem túl nagy (14m x 9 m) udvari épület lett ezek után az ortodox zsidó imaház, annak 1928. évi újjáépítéséig.

Más adatok szerint az említett fotó alapján – ami egy zsindellyel fedett épületet ábrázol –, arra következtethetünk (a ház alakjából, beosztásából, kiképzéséből, az ablakok szintjéből), hogy a 19. század második felében építhették, talán éppen imaháznak, tehát nem átalakításról van szó. A kép héber nyelvű felirata: „Emlék-kép a szefárd hitközség első imaházáról” A fotón a ház előtt deszkákból összeállított építmény látható, valószínűleg a Szúkkótkor használatos szukká. Egy másik fénykép az imaház belsejét ábrázolja. látható rajta a tóraszekrényt borító párohet, közepén rávarrt Mágén Dáviddal, valamint a bímá egy kis része.

A szefárd zsidók és az ún. autonóm ortodox (nagy) hitközség közti végleges szakadásra 1915-ben került sor, amikor is a szefárd rítusú közösség kilépett az autonóm ortodox hitközségből, és megalakította saját hitközségét; egyúttal saját imaházat, rituális fürdőt kapott, s külön rabbit is választott. 1928-ban felépül az új, ma is meglévő Ortodox imaház (kis zsinagóga), amelyet a zsidó újév napján 1928. szeptember 7-én szenteltek fel.

Az imaház a második világháborút követő években elveszítette rendeltetését, mivel nagyon kevés zsidó származású lakos tért vissza Zentára, s a kivándorlás miatt tovább csökkent a zsidóság száma. Az épület az 1950-es évekig szolgálta a zsidó hitközösséget, majd hívek hiányában eladták a városnak a neológ nagyzsinagógát és a tárgyalt ortodox szefárd kis zsinagógát is. A község a nagyzsinagógát lebontatta, a kis zsinagógát pedig testnevelési teremmé alakította át.

Indoklás:

A zentai ortodox zsidó imaház, majd kis zsinagóga a településen egykor élő zsidó közösség fontos vallási helyszíne volt. E felekezeti kisebbség jelentősen hozzájárult a település társadalmi-gazdasági életének fejlődéséhez, így fontos, hogy emléküket ma is őrizzük.

Az épület különlegessége, hogy ez az utolsó meglévő szefárd imaház Vajdaságban, mely teljeskörű felújítását követően kulturális események színhelyévé vált, az emeleti részen pedig egy emlékmúzeum kapott helyet, mely méltó emléket állít a zentai zsidóság történetének.