Pleitz Ferenc Pál Bánát első nyomdásza

Települési érték

kulturális örökség

2019-02-25


Bemutatás:


PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847)

Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapkiadó és az első lapszerkesztők egyike. Így neve megkerülhetetlen a bánáti sajtó és nyomdászat történetében.

A szabadságharc ügyét szolgálva került le Pancsovára, ahol nyomdájának egy részével 1849. augusztus 1-jén vagy 2-án jelentette meg a Südungarische Grenzbote néhány számát, amely a szabadságharc német nyelvű szócsöve volt.

Pleitz Ferenc Pál (Franz Paul Pleitz) (1804–1884), Regensburgban született. Tizennyolc éves korában szegődött el inasnak. Vándorévei befejeztével, a mestervizsga megszerzése után, bizonyára a jobb megélhetés reményében, 1829-ben Temesvárott telepedett meg, ahol családot is alapított.

Többszöri próbálkozás után csak 1847 őszén kapott nyomdai privilégiumot V. Ferdinándtól egy nagybecskereki nyomda felállítására. A megyeház mögötti Úri utcában felállított tipográfia 1847 októberének első napjaiban kezdte meg munkáját. Eleinte rovatos táblákat, íveket, színlapokat és más aprónyomtatványt készített. Szedőszekrényeiben akkor már „minden nagyságú latin, gót, cirill, ószláv, héber és görög betű volt található”, így a többnemzetiségű vidéket maradéktalanul elláthatta nyomdaipari termékeivel és szolgáltatásaival.

Csakhamar komolyabb munkák, vagyis könyvek nyomtatására tért át. 1848 elején jelent meg nála Országh János Játékszíni Zsebkönyve, 1848 júniusában Bárány Ágoston Temesvármegye emléke című történelmi munkája, 1848 decemberében egy német nyelvű, zsidó tárgyú mű, a Reform des Judenthum stb. Ezek voltak az első Nagybecskereken nyomtatott könyvek.

1848 decemberében lapkiadással is megpróbálkozott: 1849 januárjától szándékozott megjelentetni a „politikától és irodalomtól mentes” Nagy-Becskereker Wochenblattest (úgy tűnik, sikertelenül), majd 1851 januárjában beindította a hosszú életű Gross-Becskereker Wochenblattot. Ugyancsak 1851-ben indította be a jól jövedelmező, nagy példányszámú Gross-Becskereker Haus-Kalendert. Pleitz naptárát is meg a Wochenblatt című hetilapot is, eleinte, egyedül szerkesztette. 1854-ben kezdett el üzemelni litográfiája, amely tetszetős illusztrációkat biztosított kiadványainak.

 Pleitz 1884. december 26-án hunyt el Nagybecskereken. Kortársai ügyes szakemberként, jó üzletemberként tartották számon, Cége 1946-ig üzemelt, amikor is államosították.

Javaslattevő: Németh Ferenc

Previous Next

Indoklás:


1857-ben beindította a szerb művek kiadását is, 1858-ban pedig a Gross-Becskereker Haus-Kalender szerb nyelvű változatát, a Srbsko-narodni Veliko-Bečkerečki Kalendart. Az idő tájt jelentek meg Pleitznál az első zeneművek is. Továbbá 1872 áprilisában az ő tipográfijában látott napvilágot a hosszú életű Torontál című lap, később több más magyar, német és szerb újság is. Az 1880-as években a nyomda komoly, bánáti társadalomtudományi kiadóházzá lombosodott ezzel meghatározva a bánáti lapkiadás alakulását. 

Források listája:

Németh Ferenc (1984): Az első betskereki könyvnyomtató intézet (Pleitz Ferenc Pál), (A zrenjanini nyomdászat múltjából).= Magyar Szó, Kilátó. 1984. jan. 7.

Németh Ferenc (1997): Másfél százados a becskereki nyomdászat. Pleitz Pál 1847-ben nyitotta meg „könyvnyomtató intézetét”.= Családi Kör, 1997. jún. 5.

Németh Ferenc (2014): A bánáti tipográfus. Pleitz Ferenc Pál (1804-1884). Grafoprodukt, Szabadka

Juhász Ferenc (1931): Nyolcvannégy évvel ezelőtt, 1847-ben alapította nyomdáját Pleitz Pál. = Híradó, 1931. április 5.

Cvejić Dušica (1979): Štamparska i izdavačka delatnost u Zrenjaninu od prvih početaka do 1941. godine. (Kézirat) Zagreb

Militar, Triva (1940): Štamparstvo u Vojvodini. Novi Sad

2016-01-29

kulturális örökség | Óbecse


Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2016-02-03

agrár- és élelmiszergazdaság


A paprikatermesztést Magyarkanizsa község egész területén ismerik ugyan, de a táji adottságoknak megfelelően csak Horgos, Martonos, valamint Magyarkanizsa és Adorján településeken foglalkoznak a fűsze ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával