Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-07


Bemutatás:


A háborút követően 1947-ben alakult meg, Petőfi Sándor Kultúregyesület néven és erre az időszakra vezethető vissza a színjátszó szakcsoport önállósulása is. A színjátszásnak nagy hagyománya volt már Muzslyán. Az egyesület megalakulásának első éveiben a színjátszók voltak a legaktívabbak. Saját bevételükből sikerült 1949-ben a falu központjában egy épületet megvásárolni és önkéntes munkával úgy rendbehozni, hogy az egyesület aktivitásának megfeleljen. A falu és a helyi iskola pedagógusai szaktudásának, szellemi erejének bevonásával újabb szakcsoportokkal bővült az egyesület tevékenysége. A múlt század ötvenes éveiben a színjátszás mellett a következő csoportok működtek: biliárd-, sakk-, népegyetemi-, könyvtár-, zene- és vigalmi szakosztály. Mindegyik nagy lelkesedéssel dolgozott, a tagosítás mellett a gyakorlásra, fellépésekre és versengésre összpontosítottak. Zsongott az élet az egyesületben. Folyamatos volt az italmérés és az alkalmi táncestek, főleg vasárnap esténként (a lányokat a gardírmamák is elkísérték). A rendezvények és ünnepek alkalmával beszedett bevételt az Egyesület tevékenységére, a körülmények javítására fordították. A hatvanas években faluszinten bevezették az ún. pótadót, és a helyi közösség számlájára befizetett eszközök egy részét a művelődési életre fordították. A fejlesztési terv keretében 1963-ban kerthelyiséggel és az azt kiegésztő fedett páholyokkal bővitették az Egyesületet. Itt kapott helyet a nyári színpad a hozzá tartozó öltözőkkel. Az akkori faluvezetés, figyelembe véve a művelődési egyesület eddigi eredményeit, a szakosztályok aktivitásait, úgy döntött, hogy a mind több, javításra szoruló épületet lebontja és egy korszerűbbet épít a meglévő helyére. Erre a nagy vállalkozásra 1965-ben került sor. Egy év múlva már el is készült a 400m2 alapterületű nagyterem mellékhelyiségekkel, színpaddal, öltözőkkel, szertárral. Az emeleti részt 1979/80-ban építették. Ott kapott helyet a könyvtár és néhány iroda. A kultúregyesület belterén két alkalommal változtattak. Sorrendben a XXI. Durindó és a XXXIV. Gyöngyösbokréta megrendezésére 1997. június 7-én és 8-án került sor a Petőfi nagytermében és a Lehel labdarúgópályán. Ezeken a rendezvényeken több száz résztvevő lépett fel. 1999-ben, amikor a Muzslyai Helyi Közösség művelődési háza adott helyet a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának, négyméteres galériával (balkon) növelték a terem befogadóképességét. 2090/10-ben bővítették a színpadot, a fűtést átalakították. A Petőfi színjátszói minden seregszemlén részt vettek, és sok elismeréssel, oklevéllel tértek haza.

Az egyesület keretében tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsoport, a Pillangó tánccsoport, az Apróka énekcsoport, a Pöngető citerazenekar, a kis mazsorett tánccsoport, a nagy mazsorett tánccsoport, a Margaréta énekkar, a Tiszavirág tánccsoport, a színjátszók csoportja, az idősebbek citerazenekara, a vegyes kórus, az Őszirózsa tánccsoport, a mesemondók csoportja és a MAKK.

Az 1947-ben megalakult kultúregyesületet és a mai művelődési egyesületet is az elnökség és az elnök irányította, vezette. A törvényességet, az egyesület pénzügyeit az ellenőrző bizottság felügyelte, követte, ellenőrizte. 

Indoklás:


Tevékenységének egyik legfontosabb célja és feladata az anyanyelv ápolása, a nemzeti öntudat erősítése és megtartása, hagyományaink megőrzése. A szórványban a nyelvmegőrzés fontos feladat, a művelődési lehetőségeken, hagyományokon, szokásokon, nemzeti, vallási ünnepeken keresztül lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, időseknél és fiataloknál egyaránt. A kulturális értékek megőrzése feltétel, hogy e vidékeken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.

2020-05-05

épített környezet | Muzslya


A templom felépítésére már 1892-ben megkezdődtek az előkészületek. A település tervrajzának elkészülésekor a telep központjában tervezték megépítését, amely megközelítőleg egyforma távolságra volt a t ...

2016-02-18

agrár- és élelmiszergazdaság


A birkapörkölt a lakodalmak, közösségi ünnepek kedvelt, hagyományos főétele a Temesközben. Egyedi jellemzői: (1) készítéséhez a birka minden alkalmas részét fölhasználják: a combokon, nyakon, oldalaso ...

2016-03-30

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye Sárszegen játszódik, melynek mintájául a szülőváros, Szabadka szolgált. A regénybeli Sárszeg mintegy irodalmi mása a valódi Szabadkának, a regényben szereplő he ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával