A török hódoltság alatt a falvak szinte teljesen elnéptelenedtek, kihaltak. A vidékünkre jellemző kőhiány miatt a házakat akkor vályogból, sárból, nádból építették, ezek tatarozás híján gyorsan elpusz ...
Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége.
Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirdeti a török csapatok ellen Nándorfehérváron (Belgrádban), úgy falunk harangszavának is története van. Debelyacsa telepítésének történetét ismerni kell ahhoz, hogy megérthessük a fél nyolcas harangszót.
1794-ben érkeztek az első betelepülők erre a vidékre mindenek előtt Hódmezővásárhelyről, Makóról és Gyomáról. A talaj műveletlen volt, vadul burjánzott a gaz a földön. Az első telepeseknek legalább 10 év kellett, hogy a talajt részben művelhetővé tegyék. Sok telepes emiatt el akart menni innen, azonban, hogy ezt a katonasági kormányzóság megakadályozza, fél nyolckor, a harangszóra névsorolvasást szerveztek a telepeseknek, és ha valaki nem jelent meg, rögtön felkutatására indultak. Így bírták az első telepeseket itt tartani, hogy megalapítsák a falut.
Egyesek még ma is halbaknak nevezik ezt a harangszót, ami a német halb acht (fél nyolc) szónak a kifordított jelentése.
Torontálvásárhely református templomának reggeli fél nyolcas harangozása egyedülálló Vajdaságban, mivel rendszerint teljes órákban szoktak megkondulni a harangok településektől függően. Itt azonban a hagyományoktól eltérően szólal meg a toronyban levő harang, amely mindenkinek, aki ide jött, vagy elköltözött más vidékekre, országokba, örökössen a fülébe vagy a szívébe vésődve megmarad.
Bakator János
Lenin utca 38
26214 Debelyacsa – Torontálvásárhely
Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. Vitkay Hagyományápoló Társaság, Debelyacsa, 2003.
A török hódoltság alatt a falvak szinte teljesen elnéptelenedtek, kihaltak. A vidékünkre jellemző kőhiány miatt a házakat akkor vályogból, sárból, nádból építették, ezek tatarozás híján gyorsan elpusz ...
Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették a templom alapkövét (az alapkőbe egy légmentesen lezárt bádogtartályt helyeztek, amely tartalmazta a ...
A hertelendyfalvi székely varrottas továbbéltetői Semmi kétség, hogy a bukovinai székelyek ősei a madéfalvi veszedelem után ősi szokásaik között a kézimunka készítésének módját, ügyességét és tudás ...