Reggel fél nyolcas harangszó a torontálvásárhelyi református templomban

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-25


Bemutatás:


Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége.

Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirdeti a török csapatok ellen Nándorfehérváron (Belgrádban), úgy falunk harangszavának is története van. Debelyacsa telepítésének történetét ismerni kell ahhoz, hogy megérthessük a fél nyolcas harangszót.

1794-ben érkeztek az első betelepülők erre a vidékre mindenek előtt Hódmezővásárhelyről, Makóról és Gyomáról. A talaj műveletlen volt, vadul burjánzott a gaz a földön. Az első telepeseknek legalább 10 év kellett, hogy a talajt részben művelhetővé tegyék. Sok telepes emiatt el akart menni innen, azonban, hogy ezt a katonasági kormányzóság megakadályozza, fél nyolckor, a harangszóra névsorolvasást szerveztek a telepeseknek, és ha valaki nem jelent meg, rögtön felkutatására indultak. Így bírták az első telepeseket itt tartani, hogy megalapítsák a falut.

Egyesek még ma is halbaknak nevezik ezt a harangszót, ami a német halb acht (fél nyolc) szónak a kifordított jelentése.

Indoklás:


Torontálvásárhely református templomának reggeli fél nyolcas harangozása egyedülálló Vajdaságban, mivel rendszerint teljes órákban szoktak megkondulni a harangok településektől függően. Itt azonban a hagyományoktól eltérően szólal meg a toronyban levő harang, amely mindenkinek, aki ide jött, vagy elköltözött más vidékekre, országokba, örökössen a fülébe vagy a szívébe vésődve megmarad. 

Kapcsolat az értékhez:


Bakator János

Lenin utca 38

26214 Debelyacsa – Torontálvásárhely

Források listája:

Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. Vitkay Hagyományápoló Társaság, Debelyacsa, 2003.

2020-05-25

turizmus és vendéglátás | Doroszló


2017. augusztus 12-én tartották meg az első Hazaváró Báránypaprikás Főzőversenyt. Az esemény ötlete Pelt Ilonától, a Kuckó Gyermeksarok akkori elnökétől származik, ő a főzőverseny főszervezője azóta i ...

2025-03-19

kulturális örökség | Hajdújárás


Gajda (született Szalma) Nóra 1969-ben született Szabadkán. Gyermekkorát Hajdújáráson és Palicson töltötte, ahol nagyszülei és szülei sok értéket adtak át neki. Gyermekkora óta jellemző rá a segítőkés ...

2016-02-01

kulturális örökség | Torontálvásárhely


1975-ben az iskolában rendezett nagyszabású néprajzi és helytörténeti kiállítás alkalmából Szécsényi Jolán, a képzőművészeti nevelés tanárnője a diákok segítségével sok helyi jellegű régiséget gyűjtöt ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával