Reggel fél nyolcas harangszó a torontálvásárhelyi református templomban

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-25


Bemutatás:


Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége.

Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirdeti a török csapatok ellen Nándorfehérváron (Belgrádban), úgy falunk harangszavának is története van. Debelyacsa telepítésének történetét ismerni kell ahhoz, hogy megérthessük a fél nyolcas harangszót.

1794-ben érkeztek az első betelepülők erre a vidékre mindenek előtt Hódmezővásárhelyről, Makóról és Gyomáról. A talaj műveletlen volt, vadul burjánzott a gaz a földön. Az első telepeseknek legalább 10 év kellett, hogy a talajt részben művelhetővé tegyék. Sok telepes emiatt el akart menni innen, azonban, hogy ezt a katonasági kormányzóság megakadályozza, fél nyolckor, a harangszóra névsorolvasást szerveztek a telepeseknek, és ha valaki nem jelent meg, rögtön felkutatására indultak. Így bírták az első telepeseket itt tartani, hogy megalapítsák a falut.

Egyesek még ma is halbaknak nevezik ezt a harangszót, ami a német halb acht (fél nyolc) szónak a kifordított jelentése.

Indoklás:


Torontálvásárhely református templomának reggeli fél nyolcas harangozása egyedülálló Vajdaságban, mivel rendszerint teljes órákban szoktak megkondulni a harangok településektől függően. Itt azonban a hagyományoktól eltérően szólal meg a toronyban levő harang, amely mindenkinek, aki ide jött, vagy elköltözött más vidékekre, országokba, örökössen a fülébe vagy a szívébe vésődve megmarad. 

Kapcsolat az értékhez:


Bakator János

Lenin utca 38

26214 Debelyacsa – Torontálvásárhely

Források listája:

Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. Vitkay Hagyományápoló Társaság, Debelyacsa, 2003.

2020-04-22

kulturális örökség | Torda


Torda a hagyományőrző rendezvényeiről is híres. A Tordai Művelődési Napok közművelődési rendezvényt 2020-ban már 19. alkalommal tartották meg. Ez a rendezvény a vajdasági magyarság egyik leghosszabba ...

2020-04-17

épített környezet | Csóka


1782-ben Csókán színre lépett a Marczibányi család és majd csak az 1860-as évek elején kezdte építtetni a család rangjához illő új otthont, kastélyt. A Marczibányi család férfiágon való kihalása után ...

2020-05-05

kulturális örökség | Muzslya


Lele József 1945-ben született Magyarcsernyén. A citera nagy szerelmese, elkötelezettje. Így nyilatkozik erről: „A citera nélkül biztosan másképp alakult volna az életem. Hat-hét éves koromban ismerte ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával