Reggel fél nyolcas harangszó a torontálvásárhelyi református templomban

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-25


Bemutatás:


Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége.

Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirdeti a török csapatok ellen Nándorfehérváron (Belgrádban), úgy falunk harangszavának is története van. Debelyacsa telepítésének történetét ismerni kell ahhoz, hogy megérthessük a fél nyolcas harangszót.

1794-ben érkeztek az első betelepülők erre a vidékre mindenek előtt Hódmezővásárhelyről, Makóról és Gyomáról. A talaj műveletlen volt, vadul burjánzott a gaz a földön. Az első telepeseknek legalább 10 év kellett, hogy a talajt részben művelhetővé tegyék. Sok telepes emiatt el akart menni innen, azonban, hogy ezt a katonasági kormányzóság megakadályozza, fél nyolckor, a harangszóra névsorolvasást szerveztek a telepeseknek, és ha valaki nem jelent meg, rögtön felkutatására indultak. Így bírták az első telepeseket itt tartani, hogy megalapítsák a falut.

Egyesek még ma is halbaknak nevezik ezt a harangszót, ami a német halb acht (fél nyolc) szónak a kifordított jelentése.

Indoklás:


Torontálvásárhely református templomának reggeli fél nyolcas harangozása egyedülálló Vajdaságban, mivel rendszerint teljes órákban szoktak megkondulni a harangok településektől függően. Itt azonban a hagyományoktól eltérően szólal meg a toronyban levő harang, amely mindenkinek, aki ide jött, vagy elköltözött más vidékekre, országokba, örökössen a fülébe vagy a szívébe vésődve megmarad. 

Kapcsolat az értékhez:


Bakator János

Lenin utca 38

26214 Debelyacsa – Torontálvásárhely

Források listája:

Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. Vitkay Hagyományápoló Társaság, Debelyacsa, 2003.

2021-03-08

kulturális örökség | Zenta


Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...

2020-02-10

kulturális örökség | Kispiac


A temetőnk egy szépen rendezett, gondozott terület, ahogy én nevezem, az Emlékezés kertje. Amikor több napon át ebben a kertben jegyzeteltem, a munkámmal lassan haladtam, mert egyik-másik sírnál elidő ...

2020-05-05

kulturális örökség | Muzslya


Muzslyán művészi tehetségekből sohasem volt hiány. A múlt század hetvenes éveiben egyesületi szinten működtek a képzőművészek. Egy-egy képzőművészeti tábor befejezésével, alkalmi ünnepeken állították ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával