A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége.
Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirdeti a török csapatok ellen Nándorfehérváron (Belgrádban), úgy falunk harangszavának is története van. Debelyacsa telepítésének történetét ismerni kell ahhoz, hogy megérthessük a fél nyolcas harangszót.
1794-ben érkeztek az első betelepülők erre a vidékre mindenek előtt Hódmezővásárhelyről, Makóról és Gyomáról. A talaj műveletlen volt, vadul burjánzott a gaz a földön. Az első telepeseknek legalább 10 év kellett, hogy a talajt részben művelhetővé tegyék. Sok telepes emiatt el akart menni innen, azonban, hogy ezt a katonasági kormányzóság megakadályozza, fél nyolckor, a harangszóra névsorolvasást szerveztek a telepeseknek, és ha valaki nem jelent meg, rögtön felkutatására indultak. Így bírták az első telepeseket itt tartani, hogy megalapítsák a falut.
Egyesek még ma is halbaknak nevezik ezt a harangszót, ami a német halb acht (fél nyolc) szónak a kifordított jelentése.
Torontálvásárhely református templomának reggeli fél nyolcas harangozása egyedülálló Vajdaságban, mivel rendszerint teljes órákban szoktak megkondulni a harangok településektől függően. Itt azonban a hagyományoktól eltérően szólal meg a toronyban levő harang, amely mindenkinek, aki ide jött, vagy elköltözött más vidékekre, országokba, örökössen a fülébe vagy a szívébe vésődve megmarad.
Bakator János
Lenin utca 38
26214 Debelyacsa – Torontálvásárhely
Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. Vitkay Hagyományápoló Társaság, Debelyacsa, 2003.
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
A Csóka melletti Kremenyák -- más néven Tűzkőhalom, vagy Tűzköves, ugyanis a helybeliek innen hordták a csiholáshoz szükséges kovakövet -- a régészeti szakirodalomban is ismert lelőhely. A fiatalabb g ...
„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...