Reggel fél nyolcas harangszó a torontálvásárhelyi református templomban

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-25


Bemutatás:


Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége.

Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirdeti a török csapatok ellen Nándorfehérváron (Belgrádban), úgy falunk harangszavának is története van. Debelyacsa telepítésének történetét ismerni kell ahhoz, hogy megérthessük a fél nyolcas harangszót.

1794-ben érkeztek az első betelepülők erre a vidékre mindenek előtt Hódmezővásárhelyről, Makóról és Gyomáról. A talaj műveletlen volt, vadul burjánzott a gaz a földön. Az első telepeseknek legalább 10 év kellett, hogy a talajt részben művelhetővé tegyék. Sok telepes emiatt el akart menni innen, azonban, hogy ezt a katonasági kormányzóság megakadályozza, fél nyolckor, a harangszóra névsorolvasást szerveztek a telepeseknek, és ha valaki nem jelent meg, rögtön felkutatására indultak. Így bírták az első telepeseket itt tartani, hogy megalapítsák a falut.

Egyesek még ma is halbaknak nevezik ezt a harangszót, ami a német halb acht (fél nyolc) szónak a kifordított jelentése.

Indoklás:


Torontálvásárhely református templomának reggeli fél nyolcas harangozása egyedülálló Vajdaságban, mivel rendszerint teljes órákban szoktak megkondulni a harangok településektől függően. Itt azonban a hagyományoktól eltérően szólal meg a toronyban levő harang, amely mindenkinek, aki ide jött, vagy elköltözött más vidékekre, országokba, örökössen a fülébe vagy a szívébe vésődve megmarad. 

Kapcsolat az értékhez:


Bakator János

Lenin utca 38

26214 Debelyacsa – Torontálvásárhely

Források listája:

Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. Vitkay Hagyományápoló Társaság, Debelyacsa, 2003.

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...

2020-04-17

épített környezet | Csóka


Csóka neve szoros kapcsolatban áll Móra Ferenc (1879-1934) író, muzeológus, múzeumigazgató nevével és a Kremenyák-dombi ásatásaival, amelyeket 1907 és 1913 között végzett. A csókaiak próbálják megőriz ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával