A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...
Tornyosi napsugaras oromzat
Bemutatás:
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gőzmalmok kiegészítő tevékenységeként létesültek. Zentán is működött több ilyen fűrésztelep. Ezek a fűrésztelepek az 1880-as éveiben szaporodtak el ezen a területen. A faanyag a Tiszán érkezett, ezzel is magyarázható, hogy épp a Tisza menti községekben, Kanizsán és Zentán voltak a legnagyobb fakereskedések. A XX. század tízes éveiben azonban már kezdett visszafejlődni a faipar, és ezek a faüzemek jó része ebben az időszakban csődbe is jutott.
A deszkatűzfalak tehát szorosan kapcsolódnak a fűrészelt deszka elterjedéséhez. Itt nálunk is akkor készítettek ilyeneket, amikor viszonylag olcsón hozzájuthatott az építtető a jó minőségű faanyaghoz. A deszkaoromzatokon - ellentétben a vakolatdíszítésű oromfalakkal – ritkán tüntették fel az építés idejét. Adatok vannak arról, hogy 1872-ben Topolyán már készítettek ilyen oromzatot. Becslésünk szerint ez a tornyosi oromzat az 1890-es években készülhetett, kb. 130 éves lehet a kora. Készítői: Homolya Demeter – Döme, Homolya Orbán és Bodó Antal.
A napsugaras oromzatok kultikus jellegére a kutatók az ősi napisten tiszteletét vélték felfedezni. A szegedi Bálint Sándor a barokk kor kultikus templomi művészetére vezeti vissza a napsugaras oromzatok kialakulását. Ha a napsugaras oromzatoknak volt kultikus jelentősége, akkor azt kizárólag a keresztény értelmezés jegyében gondolhatjuk tovább.
A népi lakóházak napsugarainak bajelhárító szerepük is volt: a gyakorta pusztító járványok, természeti csapások elleni védekezésül ily módon is kérték Isten oltalmát. A helyi oromzatunk abban is különleges, hogy szentképet is felhelyeztek a kisablakba.
Indoklás:
Ezt a tornyosi napsugaras oromzatot több különlegesség is övezi:
Elsősorban szemmagaságban, mint egy tárlaton csodálhatjuk meg a szépségét és összetettségét.
Másodsorban Tornyoson nagy ritkaságszámba megy egy-egy ilyen oromzat, mivel nem sok maradt fenn belőlük az utókorra. Ez az átmentett remekmű is 130 éves körüli lehet és az 1890-es évek elején készülhetett.
Javaslattevő: Szabó Magda
Kapcsolat az értékhez:
Tornyos, Dózsa györgy u. 27., tel.: 063/8905-135,
Források listája:
Beszédes Valéria – A napsugárdíszes oromzatú házak Vajdaságban, Létünk, 1989.5-6.szám
Az 1764. évi madéfalvi történések, a „siculicidium” (székelyölés) utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból, a ma már Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovina ...
Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába ...
