A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gőzmalmok kiegészítő tevékenységeként létesültek. Zentán is működött több ilyen fűrésztelep. Ezek a fűrésztelepek az 1880-as éveiben szaporodtak el ezen a területen. A faanyag a Tiszán érkezett, ezzel is magyarázható, hogy épp a Tisza menti községekben, Kanizsán és Zentán voltak a legnagyobb fakereskedések. A XX. század tízes éveiben azonban már kezdett visszafejlődni a faipar, és ezek a faüzemek jó része ebben az időszakban csődbe is jutott.
A deszkatűzfalak tehát szorosan kapcsolódnak a fűrészelt deszka elterjedéséhez. Itt nálunk is akkor készítettek ilyeneket, amikor viszonylag olcsón hozzájuthatott az építtető a jó minőségű faanyaghoz. A deszkaoromzatokon - ellentétben a vakolatdíszítésű oromfalakkal – ritkán tüntették fel az építés idejét. Adatok vannak arról, hogy 1872-ben Topolyán már készítettek ilyen oromzatot. Becslésünk szerint ez a tornyosi oromzat az 1890-es években készülhetett, kb. 130 éves lehet a kora. Készítői: Homolya Demeter – Döme, Homolya Orbán és Bodó Antal.
A napsugaras oromzatok kultikus jellegére a kutatók az ősi napisten tiszteletét vélték felfedezni. A szegedi Bálint Sándor a barokk kor kultikus templomi művészetére vezeti vissza a napsugaras oromzatok kialakulását. Ha a napsugaras oromzatoknak volt kultikus jelentősége, akkor azt kizárólag a keresztény értelmezés jegyében gondolhatjuk tovább.
A népi lakóházak napsugarainak bajelhárító szerepük is volt: a gyakorta pusztító járványok, természeti csapások elleni védekezésül ily módon is kérték Isten oltalmát. A helyi oromzatunk abban is különleges, hogy szentképet is felhelyeztek a kisablakba.
Ezt a tornyosi napsugaras oromzatot több különlegesség is övezi:
Elsősorban szemmagaságban, mint egy tárlaton csodálhatjuk meg a szépségét és összetettségét.
Másodsorban Tornyoson nagy ritkaságszámba megy egy-egy ilyen oromzat, mivel nem sok maradt fenn belőlük az utókorra. Ez az átmentett remekmű is 130 éves körüli lehet és az 1890-es évek elején készülhetett.
Javaslattevő: Szabó Magda
Tornyos, Dózsa györgy u. 27., tel.: 063/8905-135,
Beszédes Valéria – A napsugárdíszes oromzatú házak Vajdaságban, Létünk, 1989.5-6.szám
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
Kupuszina 1751 óta fejlődő, folyamatosan alakuló közösség. Nyelvét a telepesek és a korábban itt élők alakították mai formájára. Ez a nyelvjárás több mint 200 éve él a faluban. A helyi Petőfi Sándor M ...
Moravica lakossága nagyon gyakran elégedetlenkedett a kántor- és segédtanítók miatt. Igazság szerint a segédtanítók nagyon gyakran váltották egymást, kevés időt szántak a gyermekekre, és idejüket inká ...