A játék, a munkával ellentétben, olyan időtöltés, melyet szórakozásképp végzünk, szabadon, külső kényszer nélkül. Pszichológiai és társadalmi szerepe igen nagy. Kialakulásuk és funkciójuk alapján megk ...
Tornyosi napsugaras oromzat
Bemutatás:
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gőzmalmok kiegészítő tevékenységeként létesültek. Zentán is működött több ilyen fűrésztelep. Ezek a fűrésztelepek az 1880-as éveiben szaporodtak el ezen a területen. A faanyag a Tiszán érkezett, ezzel is magyarázható, hogy épp a Tisza menti községekben, Kanizsán és Zentán voltak a legnagyobb fakereskedések. A XX. század tízes éveiben azonban már kezdett visszafejlődni a faipar, és ezek a faüzemek jó része ebben az időszakban csődbe is jutott.
A deszkatűzfalak tehát szorosan kapcsolódnak a fűrészelt deszka elterjedéséhez. Itt nálunk is akkor készítettek ilyeneket, amikor viszonylag olcsón hozzájuthatott az építtető a jó minőségű faanyaghoz. A deszkaoromzatokon - ellentétben a vakolatdíszítésű oromfalakkal – ritkán tüntették fel az építés idejét. Adatok vannak arról, hogy 1872-ben Topolyán már készítettek ilyen oromzatot. Becslésünk szerint ez a tornyosi oromzat az 1890-es években készülhetett, kb. 130 éves lehet a kora. Készítői: Homolya Demeter – Döme, Homolya Orbán és Bodó Antal.
A napsugaras oromzatok kultikus jellegére a kutatók az ősi napisten tiszteletét vélték felfedezni. A szegedi Bálint Sándor a barokk kor kultikus templomi művészetére vezeti vissza a napsugaras oromzatok kialakulását. Ha a napsugaras oromzatoknak volt kultikus jelentősége, akkor azt kizárólag a keresztény értelmezés jegyében gondolhatjuk tovább.
A népi lakóházak napsugarainak bajelhárító szerepük is volt: a gyakorta pusztító járványok, természeti csapások elleni védekezésül ily módon is kérték Isten oltalmát. A helyi oromzatunk abban is különleges, hogy szentképet is felhelyeztek a kisablakba.
Indoklás:
Ezt a tornyosi napsugaras oromzatot több különlegesség is övezi:
Elsősorban szemmagaságban, mint egy tárlaton csodálhatjuk meg a szépségét és összetettségét.
Másodsorban Tornyoson nagy ritkaságszámba megy egy-egy ilyen oromzat, mivel nem sok maradt fenn belőlük az utókorra. Ez az átmentett remekmű is 130 éves körüli lehet és az 1890-es évek elején készülhetett.
Javaslattevő: Szabó Magda
Kapcsolat az értékhez:
Tornyos, Dózsa györgy u. 27., tel.: 063/8905-135,
Források listája:
Beszédes Valéria – A napsugárdíszes oromzatú házak Vajdaságban, Létünk, 1989.5-6.szám
A gömölye sárgás színű, kissé csípős-savanykás, enyhén sós ízű érlelt túró. Egyedi jellemzője az illatán kívül az állaga: száraz, morzsálódó, kemény felületi héjjal. Alakja leginkább tömbszerű, az elő ...
A zentai Művésztelep 1952 nyarán alakult Ács József festőművész ötlete alapján, aki Tripolszky Géza múzeumigazgató személyében lelkes társat talált ötlete megvalósításához, amelynek sikeréhez nem kevé ...
