Szabados-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek I.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-29


Bemutatás:


Kispiac területén tíz út menti kereszt van. Ezek utak mentén, temetőben, templomkertben láthatók. A szabadtéri kereszt a Megváltó áldozatának szimbolikus helyszíne.

A keresztek közül a legkorábbi a Szabados-kereszt, melyet a martonosi tanyavilágból, Ustorkáról származó Szabados Antal martonosi lelkész állíttatott 1868-ban az ustorkai úton, melynek mai megnevezése Csantavéri út.

Ezt a keresztet az elmúlt másfél évszázad vihara alaposan megtépázta. Felújításra szorult, s Barát Feri bácsi egykori ustorkai lakos, Bosznai Károly személyében meg is találta azt, aki magára vállalta annak költségeit. Elmondása szerint gyermekkora emlékei kötik ehhez a tanyavilághoz. Mint annyi más családot 1941 augusztusában a település lakói őket is befogadta. A kereszt felújítására 2006-ban került sor. A „miértre” Károly bácsi bölcsen válaszolt: „„Tartozom annyival annak a közösségnek, amely befogadott minket. Az édesanyámmal nagyon sokszor imádkoztunk ennél a keresztnél.”

A fakereszt fémöntvényű tartozéka az "INRI" (Iesus Nasarenus Rex Iudacorum, aminek jelentése Jézus a zsidók királya) feliratú tábla és a korpusz. Jézus lábánál egy, a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika található.

Previous Next

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2021-12-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Törökfalu


A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-ös írásbeli említése a legrégebben dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". A kalács szavunk jó eséllyel szláv erede ...

2016-01-29

kulturális örökség


A magyar népi vallásosság mindmáig legnagyobb kutatójának, Bálint Sándornak a véleménye szerint Illés próféta kultusza Árpád-kori szakrális népéletünk öröksége. Nyomai szórványosan mindmáig fellelhető ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Rúzsa András nevéhez kapcsolódik a település labdarúgó-egyesületének megalapítása. A harmincas években ugyanis a kikindai ŽAK (ejtsd Zsák) labdarúgóklub csatára volt Ružić néven. Az ott töltött évek h ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával