Szabados-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek I.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-29


Bemutatás:


Kispiac területén tíz út menti kereszt van. Ezek utak mentén, temetőben, templomkertben láthatók. A szabadtéri kereszt a Megváltó áldozatának szimbolikus helyszíne.

A keresztek közül a legkorábbi a Szabados-kereszt, melyet a martonosi tanyavilágból, Ustorkáról származó Szabados Antal martonosi lelkész állíttatott 1868-ban az ustorkai úton, melynek mai megnevezése Csantavéri út.

Ezt a keresztet az elmúlt másfél évszázad vihara alaposan megtépázta. Felújításra szorult, s Barát Feri bácsi egykori ustorkai lakos, Bosznai Károly személyében meg is találta azt, aki magára vállalta annak költségeit. Elmondása szerint gyermekkora emlékei kötik ehhez a tanyavilághoz. Mint annyi más családot 1941 augusztusában a település lakói őket is befogadta. A kereszt felújítására 2006-ban került sor. A „miértre” Károly bácsi bölcsen válaszolt: „„Tartozom annyival annak a közösségnek, amely befogadott minket. Az édesanyámmal nagyon sokszor imádkoztunk ennél a keresztnél.”

A fakereszt fémöntvényű tartozéka az "INRI" (Iesus Nasarenus Rex Iudacorum, aminek jelentése Jézus a zsidók királya) feliratú tábla és a korpusz. Jézus lábánál egy, a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika található.

Previous Next

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2024-07-30

épített környezet | Zenta


Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...

2025-03-19

kulturális örökség | Bajmok


Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...

2020-05-29

kulturális örökség | Torda


A ​gudúc kalács jellegzetes ünnepi étel Tordán, melyet lakodalom alkalmával, valamint karácsonykor és húsvétkor is fogyasztanak. Elkészítése a következőképpen történik. Hozzávalók a tésztához: 1 l ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával