Szabados-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek I.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-29


Bemutatás:


Kispiac területén tíz út menti kereszt van. Ezek utak mentén, temetőben, templomkertben láthatók. A szabadtéri kereszt a Megváltó áldozatának szimbolikus helyszíne.

A keresztek közül a legkorábbi a Szabados-kereszt, melyet a martonosi tanyavilágból, Ustorkáról származó Szabados Antal martonosi lelkész állíttatott 1868-ban az ustorkai úton, melynek mai megnevezése Csantavéri út.

Ezt a keresztet az elmúlt másfél évszázad vihara alaposan megtépázta. Felújításra szorult, s Barát Feri bácsi egykori ustorkai lakos, Bosznai Károly személyében meg is találta azt, aki magára vállalta annak költségeit. Elmondása szerint gyermekkora emlékei kötik ehhez a tanyavilághoz. Mint annyi más családot 1941 augusztusában a település lakói őket is befogadta. A kereszt felújítására 2006-ban került sor. A „miértre” Károly bácsi bölcsen válaszolt: „„Tartozom annyival annak a közösségnek, amely befogadott minket. Az édesanyámmal nagyon sokszor imádkoztunk ennél a keresztnél.”

A fakereszt fémöntvényű tartozéka az "INRI" (Iesus Nasarenus Rex Iudacorum, aminek jelentése Jézus a zsidók királya) feliratú tábla és a korpusz. Jézus lábánál egy, a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika található.

Previous Next

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...

2023-12-14

kulturális örökség | Torda


A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával