Székelykevei tájház

Települési érték

épített környezet

2021-02-02


Bemutatás:


A bukovinai székelyek első hulláma 1883-ban érkezett meg az Al-Dunára, majd 1886-ban kezdtek Gyurgyováról a mai Székelykevére átköltözni. A kincstár a megérkezett 645 családnak 300 házat segített felépíteni. Ezekből a házakból ma már csak néhány található meg a faluban.

Msgr. Fiser János egykori székelykevei esperes-plébános ötlete nyomán 2006-ban a helyi plébánia megvásárolt egy ilyen házat, majd fel is újította. A megnyitásra 2010-ben került sor. A falu lakosai összegyűjtve régi bútoraikat és szerszámaikat támogatták a tájház berendezésének ötletét.

A tájház kerti részét a Helyi Közösség Tanácsa egy újabb építménnyel bővítette, amelyben a falu legidősebb egyesületének a Helyi Önkéntes Tűzoltó Testületnek múzeumba illő tárgyai kaptak helyet. Emellett a lovas fogathoz kapcsolódó szerszámok is megtekinthetőek. Az udvar legújabb ékessége a galambdúc, ami valamikor minden háztartásban megtalálható volt.

Previous Next

Indoklás:


A tájház a magyar népi építészet és épített örökség szerves része, berendezése pedig a település közösségének életmódját jeleníti meg. A vidékre költöző székely telepesek a helyi bánáti épitkezéssel ötvözve alkitották ki otthonaik szerkezetét. Meglátogatva a székelykevei tájházat visszautazhatunk az időben a múlt századba, felidézhetjük nagyanyáink és nagyapaink meséit, történeteit.

Javaslattevő: Kovács Mária, Szatmári Mihály, Pirkov Ilija

Kapcsolat az értékhez:


Székelykevei Római Katolikus Plébánia

Jugoszláv Néphadsereg utca 34

26228 Székelykeve

Telefon: 013/764-033

Források listája:

https://hetnap.rs/cikk/A-szekelykevei-tajhaz-27693.html

2023-10-19

kulturális örökség | Ada


A betlehemezés a leginkább elterjedt és legnépszerűbb dramatikus énekes népszokásunk, melynek gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Tájegységek szerint pedig négy nagy típusba sorolhatjuk betlehemes j ...

2026-01-05

épített környezet | Temerin


Kétszáz évvel ezelőtt, 1825. február 1-jén keletkezett az az alapítólevél, amellyel településünk akkori vezetősége, néhány polgárral együtt elhatározta, hogy Kálváriát épít Temerin déli részén elhelye ...

2024-07-30

kulturális örökség | Zenta


Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával