Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
A bukovinai székelyek első hulláma 1883-ban érkezett meg az Al-Dunára, majd 1886-ban kezdtek Gyurgyováról a mai Székelykevére átköltözni. A kincstár a megérkezett 645 családnak 300 házat segített felépíteni. Ezekből a házakból ma már csak néhány található meg a faluban.
Msgr. Fiser János egykori székelykevei esperes-plébános ötlete nyomán 2006-ban a helyi plébánia megvásárolt egy ilyen házat, majd fel is újította. A megnyitásra 2010-ben került sor. A falu lakosai összegyűjtve régi bútoraikat és szerszámaikat támogatták a tájház berendezésének ötletét.
A tájház kerti részét a Helyi Közösség Tanácsa egy újabb építménnyel bővítette, amelyben a falu legidősebb egyesületének a Helyi Önkéntes Tűzoltó Testületnek múzeumba illő tárgyai kaptak helyet. Emellett a lovas fogathoz kapcsolódó szerszámok is megtekinthetőek. Az udvar legújabb ékessége a galambdúc, ami valamikor minden háztartásban megtalálható volt.
A tájház a magyar népi építészet és épített örökség szerves része, berendezése pedig a település közösségének életmódját jeleníti meg. A vidékre költöző székely telepesek a helyi bánáti épitkezéssel ötvözve alkitották ki otthonaik szerkezetét. Meglátogatva a székelykevei tájházat visszautazhatunk az időben a múlt századba, felidézhetjük nagyanyáink és nagyapaink meséit, történeteit.
Javaslattevő: Kovács Mária, Szatmári Mihály, Pirkov Ilija
Székelykevei Római Katolikus Plébánia
Jugoszláv Néphadsereg utca 34
26228 Székelykeve
Telefon: 013/764-033
https://hetnap.rs/cikk/A-szekelykevei-tajhaz-27693.html
Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars) 1995-től dr. Felföldi László, Nagy Albert majd 2005-től Szécsi Zsolt gyűjtötte fel a horgosi illetve a horgos környéki táncokat. A ...
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...