Szilasi Mihály a múlt század hetvenes éveiben a Petőfi MME keretein belül többedmagával citerazenekart alakított, azzal a céllal, hogy e népi hangszert annak teljes mivoltában megőrizzék a feledés hom ...
Szentháromság-szobor
Bemutatás:
Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második felében jelentek meg az ilyen típusú köztéri szobrok.
Topolyán 1872-ben Szatmári János jóvoltából állították fel a Szentháromság-szobrot a város központjában. Ott, ahol az utak kereszteződésében a topolyai polgárok mindenkori gyülekező helye volt: ott volt a piac, a városháza, ott beszélték meg a munkaadók a napszámosokkal az ügyeiket, ott gyülekeztek a választási beszédek meghallgatására és ott találkoztak egymással ügyes-bajos ügyeik intézésekor. A szobor a város középpontját képezte.
A Szentháromság-szobor sértetlenül vészelte át a XX. század viharos első felét, azonban az 1950-es évek közepén a városközpont átépítésének következtében a helyi hatalom eltávolíttatta addigi helyéről. Az egyház képviselőivel úgy egyeztek meg, hogy a Kálváriára szállítják. Miután ez megtörtént, ugyanazon éj folyamán valakik (bizonyára megrendelésre) szétverték és megcsonkították. Darabjai évekig ott hevertek a Kálvária-dombon.
Indoklás:
A fél évszázadnyi elfeledettség után a szobrot 2010-ben egy helyi civil szervezet kezdeményezésére restaurálták és újra felállították város szívében, az eredeti helyétől nem messze egy másik szakrális objektummal együtt. Bár mindez már nem ugyanaz, ami egykor volt, de a szobor mégiscsak újból áll, amellyel „sikerült visszaadni Topolya lelkének egy morzsáját”.
Javaslattevő: Cservenák Pál
Források listája:
Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolya, 2002.
Lakatos János: Adjuk vissza Topolya szobrait! „Visszatért” a topolyai Szentháromság-szobor. In.: Magyar Szó, 2010. december 2.
A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-ös írásbeli említése a legrégebben dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". A kalács szavunk jó eséllyel szláv erede ...
Tornyos és környéke a Csíkér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette. Ezen feltételezések bizonyságául egy, a b ...
