Takács Gáspár 1876. január 1-jén született Szabadkán. Kalocsán fejezte be a gimnáziumot, ahol 1900-ban pappá szentelték. 1907-ben adminisztrátor, ezzel együtt ludasi plébános lett. Csantavérre 1917 fe ...
Szilasi Mihály a múlt század hetvenes éveiben a Petőfi MME keretein belül többedmagával citerazenekart alakított, azzal a céllal, hogy e népi hangszert annak teljes mivoltában megőrizzék a feledés homályától.
1994 óta a Muzslai Petőfi Sándor MME minden év februárjában megemlékezik a citerázás első vajdasági mesterére, Szilasi Mihályra, aki a sántalépéses citerázásról vált ismertté. A Szilasi emlékestek mottója Sütő András zenéről szóló megfogalmazása lehetne: „Ameddig egy nép énekel, messzire hallatszik hangja.” A nagy muzslyai citeramester tiszteletére megrendezett esten mindig külön meghívottakként vannak jelen leányai (Horváth Irén és Kamenko Rozália). Az est folyamán Vajdaság területéről fellépnek Magyarcsernye, Temerin, Szentmihály, Becse, Szenttamás, Kisorosz, Törökbecse, Horgos, Pancsova citerásai és természetesen a muzslyai kis és nagy citerások, valamint a budapesti citerazenekarok és szólisták. A citerásokat népdalkórus kíséri, vagy maguk a fellépők énekelnek citerázás közben.
A telepesek életében már közismert népi hangszer volt a citera. A zenei tehetséggel megáldottak maguk készítették a hangszert. Már az első táncmulatságokon citeráztak, és a délutáni gyerekbálakban is. Ez a hangszer a szegény emberek hangszere volt. A citera készítése azokban az időkben nem igényelt minőséges fát, amiből elkészítették volna. A faluban több citerás létezett. Névnapok alkalmával, egyéb családi ünnepekkor jó hangulat kerekedett a citerazene mellett, a citera hangja eloszlatta a bút, a bajt, a gondot, lelki erőt adott a holnapnak. A két világháború között, amikor zenekarok alakultak, veszíteni kezdte a szórakoztatásban betöltött szerepét. Voltak, akik kitartottak e népi hangszer mellett és egész életük folyamán pengetve húrjait igyekeztek népszerűsíteni és megmenteni a feledés homályától.
Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina
Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.
Takács Gáspár 1876. január 1-jén született Szabadkán. Kalocsán fejezte be a gimnáziumot, ahol 1900-ban pappá szentelték. 1907-ben adminisztrátor, ezzel együtt ludasi plébános lett. Csantavérre 1917 fe ...
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
A közép-bánsági magyar lakosságot érzékenyen érintette a múlt század kilencvenes éveiben dúló délszláv testvérháború. Sok fiatal magyar család, hagyta el az országot. Ha figyelembe vesszük, hogy az e ...