A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
Sziveri János (1954-1990) kétségkívül a muzslyai irodalom- költővilág legmarkánsabb, legismertebb személyisége. Muzslyán járt általános iskolába, Mostarban és Nagybecskereken középiskolába, majd Újvidéken tanult a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 24 évesen Sinkó-díjat kapott. 1980-83-ig az Új Symposion c. folyóiratot szerkesztette. Viharos időkben volt bátorsága következetesen kiállni azokért az erényekért, amelyekért akkor oly sokan elítélték az egypártrendszerű kommunista világban. 1985-ben került a Szabadkai Népszínházhoz dramaturgnak. Szájbarágás című verseskötetéért 1988-ban neki ítélték a Vajdasági Írószövetség évi díját. 1989-ben, már súlyos betegen, családjával Budapestre költözött, s a következő évben, 36 évesen hunyt el. Rövid élete ellenére nagyon termékeny író-költő volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a sok megjelent verseskötete. "Janival közeliek voltunk, míg Muzslyán élt, közel laktunk egymáshoz azonkívül a foci is összekötött bennünket. Két egymást követő évben egy csapatban fociztunk a Lehel kispályás labdarúgótornán az Uá-Uá csapatban, tengerésztrikónk volt (Popey kék-fehér csíkos trikó volt). Egy bal lábas focista, mint ő is volt, mindig jól jőtt, a sok jobbos mellett. Fiatalsága ellenére sem féltette oda tenni magát a csapat, a győzelem, a siker érdekében" (Hallai 2015). Művei:
Szabad gyakorlatok........................................................... Újvidék, 1977
Hidegpróba........................................................................ Újvidék, 1981
Penge (Jovan Zivlak válogatott verseinek fordítása).......... Újvidék, 1984
Ács József képzőművészeti monográfia, más szerzőkkel................... 1986
Dia-dalok........................................................................... Újvidék, 1987
Szelídités.......................................................................... (színmű), 1987
Szájbarágás..................................................................... Budapest, 1988
Mi szél hozott................................................................... Budapest, 1989
Bábel............................................................................... Budapest, 1990
Magánterület................................................................... Budapest, 1990
Minden verse posthumus................................................. Budapest, 1994
Sziveri János művei (Reményi József Tamás szerkesztésében), Budapest, 2011
Sziveri János (1954-1990) kétségkívül a muzslyai irodalom- költővilág legmarkánsabb, legismertebb személyísége. Viharos időkben volt bátorsága következetesen kiállni azokért az erényekért, amelyekért akkor oly sokan elítélték az egypártrendszerű kommunista világban. 1985-ben került a Szabadkai Népszínházhoz dramaturgnak. Irodalmi munkáját a szakma értékelte és díjazta: 1974-ben a becskereki Városi Könyvtár díját (verseit szerbre is lefordították),1975-ben Karlóca város Aranypecsét-díját, 1978-ban pedig Sinkó Ervin-díjat kapta meg.
Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina
Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.
Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
Kezdetben egy nádtetejű imaház szolgálta az egyházaskériek egyházi életét. Az imaház előtt egy kereszt és egy harangláb állt. A templom alapkövét 1938. októberében rakták le. Erre így emlékeznek a hel ...