Túzok (Otis tarda)

Külhoni érték

természeti környezet

2016-04-20


Bemutatás:


Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlít, de csak külsőleg, mert legközelebbi rokonait a darufélék között kell keresni. A túzok igen nagy, a pulykakakasnál is nagyobb, erősebb madár. A kifejlett kakas 16-20 kg súlyú is lehet.

A túzok a magas füvű sztyeppék jellemző fészkelője, de a füves pusztákról a szántóföldi környezetbe való húzódása már a 18. századtól nyomon követhető. A természetes élőhelyek megszűnésével párhuzamosan mértéktelenül vadászták és kilőtték a legszebb kakasokat, így rövidesen hanyatlani kezdett a valaha híres magyar állomány. Állandó madár, de a téli időben csapatokba verődve távolabbra is elkóborol. Valaha, ólmos esők idején, a szilaj csikósok lóhátról, karikás ostorral terelték össze a szerencsétlen madarakat, és agyonverték őket. Tollukkal díszítették kalapjukat, süvegüket. Éhínségek idején is nagymértékben pusztult a Kárpát-medencei állomány.

Vajdaságban ma csupán 10-20 egyedről tudunk, az utóbbi évek szaporulata alig tapasztalható. Az aktív kakasok száma is csupán 2-3 példányt tesz ki, ezért helyzete a teljes kipusztulás peremére sodródott.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A túzok a jellegzetes alföldi táj kiemelt természeti értéke. A Hódegyháza, Szaján és Mokrin között mintegy hatezer hektáron elterülő túzokrezervátumban az elmúlt években visszaesett a túzokpopuláció létszáma, alig 20-25 madár él a területen, de aktív védelemmel, a területet használó érdekcsoportok, vadászok, földművelők és állattenyésztők, valamint az állami természetvédelem közötti együttműködéssel, érdekegyeztetéssel megőrizhető a Szerbiában egyedül ezen a területen fennmaradt túzok. Mokrinban Túzokvédelmi Egyesület alakult a faj megőrzésére. Fő tevékenységük a túzok védelme és a hozzá kapcsolódó természet- és környezetvédelem. 35-40 hektárnyi területet kerítettek el, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a túzok élőhelyén túlszaporodott ragadozóktól, a vaddisznóktól, a rókáktól, a sakáltól, a borzoktól vagy éppen a kóbor kutyáktól megóvják a fű között, talajon fészkelő túzokot. Fontos lenne továbbá, hogy a földművelő gazdák ne csak azt lássák, hogy a védett területen lévő földjeik művelésében korlátozva vannak a túzokdürgés és -fészkelés idején, hanem, hogy belássák, mindenki közös érdeke a túzok megőrzése. A lakosságnak változtatni kell a természeti értékekhez való viszonyulásán, a vadászat, a mezőgazdasági tevékenység, a vegyszerek felhasználásán, valaminta hulladéktárolás nem megfelelő módja is károsíthatja az élő környezetet, amelyben a túzok egyre kevésbé találja meg életfeltételeit. Ezen a problémák leküzdésében próbálnak tenni együttműködve az állami és civil természetvédelmi szervezetekkel és egyénekkel.

Kapcsolat az értékhez:


Túzokvédők Egyesülete, Mokrin
Dom kulture, Trg 9. januar 66.
23305 Мokrin
E-mail: udruzenje@velikadroplja.rs
http://www.velikadroplja.rs/sr/

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2019-02-05

turizmus és vendéglátás | Egyházaskér


Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, af ...

2016-02-01

kulturális örökség


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával