Túzok (Otis tarda)


Bemutatás:


Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlít, de csak külsőleg, mert legközelebbi rokonait a darufélék között kell keresni. A túzok igen nagy, a pulykakakasnál is nagyobb, erősebb madár. A kifejlett kakas 16-20 kg súlyú is lehet.

A túzok a magas füvű sztyeppék jellemző fészkelője, de a füves pusztákról a szántóföldi környezetbe való húzódása már a 18. századtól nyomon követhető. A természetes élőhelyek megszűnésével párhuzamosan mértéktelenül vadászták és kilőtték a legszebb kakasokat, így rövidesen hanyatlani kezdett a valaha híres magyar állomány. Állandó madár, de a téli időben csapatokba verődve távolabbra is elkóborol. Valaha, ólmos esők idején, a szilaj csikósok lóhátról, karikás ostorral terelték össze a szerencsétlen madarakat, és agyonverték őket. Tollukkal díszítették kalapjukat, süvegüket. Éhínségek idején is nagymértékben pusztult a Kárpát-medencei állomány.

Vajdaságban ma csupán 10-20 egyedről tudunk, az utóbbi évek szaporulata alig tapasztalható. Az aktív kakasok száma is csupán 2-3 példányt tesz ki, ezért helyzete a teljes kipusztulás peremére sodródott.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A túzok a jellegzetes alföldi táj kiemelt természeti értéke. A Hódegyháza, Szaján és Mokrin között mintegy hatezer hektáron elterülő túzokrezervátumban az elmúlt években visszaesett a túzokpopuláció létszáma, alig 20-25 madár él a területen, de aktív védelemmel, a területet használó érdekcsoportok, vadászok, földművelők és állattenyésztők, valamint az állami természetvédelem közötti együttműködéssel, érdekegyeztetéssel megőrizhető a Szerbiában egyedül ezen a területen fennmaradt túzok. Mokrinban Túzokvédelmi Egyesület alakult a faj megőrzésére. Fő tevékenységük a túzok védelme és a hozzá kapcsolódó természet- és környezetvédelem. 35-40 hektárnyi területet kerítettek el, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a túzok élőhelyén túlszaporodott ragadozóktól, a vaddisznóktól, a rókáktól, a sakáltól, a borzoktól vagy éppen a kóbor kutyáktól megóvják a fű között, talajon fészkelő túzokot. Fontos lenne továbbá, hogy a földművelő gazdák ne csak azt lássák, hogy a védett területen lévő földjeik művelésében korlátozva vannak a túzokdürgés és -fészkelés idején, hanem, hogy belássák, mindenki közös érdeke a túzok megőrzése. A lakosságnak változtatni kell a természeti értékekhez való viszonyulásán, a vadászat, a mezőgazdasági tevékenység, a vegyszerek felhasználásán, valaminta hulladéktárolás nem megfelelő módja is károsíthatja az élő környezetet, amelyben a túzok egyre kevésbé találja meg életfeltételeit. Ezen problémák leküzdésében próbálnak tenni együttműködve az állami és civil természetvédelmi szervezetekkel.

Kapcsolat az értékhez:


Túzokvédők Egyesülete, Mokrin
Dom kulture, Trg 9. januar 66.
23305 Мokrin
E-mail: udruzenje@velikadroplja.rs
http://www.velikadroplja.rs/sr/

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...

2023-12-13

kulturális örökség | Szaján


Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...

2016-03-16

kulturális örökség


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával