Adamov Judit 2010-ben vásárolta meg a kispiaci vásártérhez közeli több mint száz éves ingatlant, amelyet kezdettől fogva Kispiac helytörténeti gyűjteményének, tájházának szánt. Négy zárt kiállítótérre ...
A gömölye sárgás színű, kissé csípős-savanykás, enyhén sós ízű érlelt túró. Egyedi jellemzője az illatán kívül az állaga: száraz, morzsálódó, kemény felületi héjjal. Alakja leginkább tömbszerű, az előállítás során a tetejét gömbölyűre simítják, amitől kúp formájú lesz. Az előállításához használt tejet egészséges, legeltetett juhtól nyerik kézi fejéssel, természetes körülmények között elhelyezkedő fejőakolban, az ún. isztrongában. A lefejt tejet a tejeskannából (zsétárból) ruhán átszűrik egy másik edénybe. A tej hőmérsékletét 30°C fokra növelik. A meleg tejhez folyamatos keverés mellett mikrobás folyékony oltóenzimet adnak: 100 liter tejhez 40 ml oltóenzimet. A tej az oltóenzim hozzáadása után megközelítőleg 30-45 perccel megalvad. Az így előállított alvadékot keverik, majd fél-egy centiméteres szemcsenagyság eléréséhez felszeletelik. A felszeletelt alvadékhoz 65°C fokra lehűtött forralt vizet adnak, hogy az alvadékot 35°C fokra melegítse fel. Így a szemcsékből még több savó távozik. Az alvadékot ezután összekeverik, és elteszik pihenni. A gömölye előállításának során a savó és a tej hőmérséklete nem csökkenhet 29°C alá. A formázás hagyományos módszere következik. A leülepedett alvadékot kb. tíz perc elteltével, kézzel összepréselik, gombócot formálnak belőle, majd sajtruha segítségével kiemelik, felfüggesztve lecsepegtetik, majd kézzel formázás után polcra helyezik. Így érlelődik szellős meleg (18-20°C) helyen a fapolcokon. Ilyen körülmények között 2-3 nap alatt megerjed. A gomolyát ezután darabokba vágják, majd több óra hosszára hideg (10-15 %-os sókoncentrációjú) sóoldatba helyezik. A sózás után a gömölye megszilárdul, megkeményedik. Ezt a 2-3 kg-os túrót 4-5 napig szikkasztják. Frissen vagy tartósítva fogyasztják. További tartósítás végett, hogy téli időszakban is fogyasztható legyen, esetenként meg is füstölik. Csókán Szántó Mária (1911–1999) például a gömölyét is betette a füstölőbe, amikor disznóvágás után a húst füstölte a férje. A gömölyét önálló ételként kenyérrel, vöröshagymával fogyasztják, vagy kifőtt tésztára reszelik. Magyaros étel pl. a túrós metélt (birkatúróstészta) pirított szalonnapörccel. A juhászok évszázadok óta készítik és fogyasztják ezt a kizárólag juhtejből készült tejterméket.
Javaslattevő: Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus
A javaslatra felterjesztett kissé csípős ízű, száraz, morzsálódó érlelt túrónak, ritkábban birkasajtnak nevezett ételkülönlegesség mind az etnográfia (népi táplálkozás), mind pedig a magyar gasztronómia szempontjából jelentős. A Temesköz magyar településeinek: Csókának, Kanizsamonostornak, Padénak és Szajánnak jellegzetes pásztorkészítménye. A hagyományos juhászat egyik legtipikusabb tejterméke, amely jellegzetesen magyar ételként ismert.
Gaál László: A juhtej termelése és feldolgozása. Budapest, 1957.
Magyar néprajzi lexikon. II. kötet. Budapest, 1979.
Vajdasági magyarok néprajzi atlasza. CD-ROM. Szabadka, 2000, Kiss Lajos Néprajzi Társaság.
Adamov Judit 2010-ben vásárolta meg a kispiaci vásártérhez közeli több mint száz éves ingatlant, amelyet kezdettől fogva Kispiac helytörténeti gyűjteményének, tájházának szánt. Négy zárt kiállítótérre ...
Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...
A faluban a kulturális és gazdasági élet a jelenben is megtalálható. A kulturális élet egyik oszlopos tagja Milánovity Ottília, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jelenlegi elnöke. A művelődési p ...