Óbecsei hajóáteresztő zsilip

Tájegységi érték

kulturális örökség

2021-08-11


Bemutatás:


Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése volt. A XIX. század nagy folyószabályozási munkálatai jelentősen átalakították a kanyargó Tiszát. A cél a könnyebb folyami áruszállítás biztosítása volt. A török időkben elmocsarasodott Vajdaság ennek a célnak nehezen felelt volna meg. Kis József  igyekezett megoldást találni a helyzetre. Terve az volt, hogy a Duna és a Tisza hajózási szakaszát lerövidíti azáltal, hogy Bácska középső részén egy új csatornát nyittat. A Csatorna Bács- Monostornál indult és Bács - Földvárnál ért véget.  A munkák keretében Óbecsénél két jelentős átvágást hajtottak végre 1859-ben és 1863-ban. A zsilip megépítésére való igény az utóbbi átvágás nyomán született meg. A munkálatok 1895-1899 között zajlottak, Heincz Albert - a csatorna műszaki igazgatója - tervei szerint. A megvalósításban befektetőként Tűr István is részt vett. Tűr nevéhez több jelentős folyami beruházás is köthető, amelyek jelentős sikerrel prosperáltak. Halála után, 1908-ban az ő nevét kapta a zsilip. Az eredeti zsilip három egymást követő kapuból állt, azonban mára ezekből csak kettő maradt meg. Kezdetben a kapukat kézzel és ökrökkel, illetve a tetején elhelyezett gőzgéppel mozgatták. 1903-ban a bekötő közvetlen közelében kiépült a turbina egy áramközponttal, amellyel a kapukat ki lehetett nyitni. A turbina jelentős mennyiségű áramot termelt, feleslegét a hajójavító gyár, később pedig a gőzfűrésztelep működtetésére alkalmazták, továbbá – a korszakban úttörő módon - ezzel az árammal világították meg Óbecse főbb utcáit is.

Építése idején a zsilip saját kora hajóinak nagyságát be tudta fogadni, ám a XX. században a járművek nagysága rohamosan növekedni kezdett, és a zsilipegyre kisebbnek bizonyult. A múlt század hetvenes éveiben szükségessé vált egy új zsilip megépítése. A régihez közel tehát egy új áteresztőt építettek, amely az új, nagyobb hajókat is képes volt átengedni. Óbecsének ezt a látványosságát pedig műemlékké nyilvánították. Az utolsó hajót 1975-ben engedték át rajta. 2009-ben elkezdődött a szerkezet felújítása, s a munkák befejezte óta a közönség számára is nyitva áll.

Indoklás:


Az óbecsei hajóáteresztő zsilip korának egy kiemelkedő technológiai létesítménye volt. A szerkezet egyedinek számított akkor Európában, működését többször külföldi küldöttségek is megtekintették. A hetven méter hosszú zsilip az akkori csatorna legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A korszerű zsilip megépítésével térségünk gazdasági befolyása megnőtt, áruforgalmi lehetőségei kiszélesedtek. Működése alatt a zsilipet sokat használták, jelentős bevételt termelt. Jelentősége a földművelésben is megmutatkozott, ugyanis a csatorna elvezette a fölösleges talajvizet, ezzel megművelhetővé téve a környező földeket. Szárazság idején a csatorna vizét pedig locsolásra használták.

 Az óbecsei hajóáteresztő zsilip ma már nem alkalmas eredeti feladatának ellátására, ugyanakkor fontos és különleges eleme a település nem túl távoli múltjának. Építészeti és ipartörténeti emlék, amelynek fontos a megőrzése.

Javaslattevő: Surányi Roland

Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó

Források listája:

FEHÉR Rózsa 2010: Műkincsünk, az óbecsei zsilip, Magyar Szó 67. évf. 281-306. szám. URL:

GONDA Béla 1899: A magyar hajózás. Budapest. 85-91.

GRUBER Enikő 2010: Kis József vízépítő mérnök alakja és munkásága, Létünk 2010/1, 141-149.

Kapcsolattartó személy:

Név: Kis Zoltán
Telefonszám: +381628226690
Email: okobecse@gmail.com

2016-03-30

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye Sárszegen játszódik, melynek mintájául a szülőváros, Szabadka szolgált. A regénybeli Sárszeg mintegy irodalmi mása a valódi Szabadkának, a regényben szereplő he ...

2021-08-06

kulturális örökség | Gombos


Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...

2016-04-05

kulturális örökség


A tatárjárást (1241/42) követően megkezdődött az ország újjáépítése, amely minden bizonnyal Dombót is érintette, hisz nevének első levéltári említése 1237-ből származik, amikor a IV. Béla alapította b ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával