Tornyosi fegyverleletek

Települési érték

kulturális örökség

2019-11-30


Bemutatás:


Tornyos és környéke a Csíkér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette.

Ezen feltételezések bizonyságául egy, a bronzkorból származó, kard is tanúskodik, amely a Csíkér partjáról került elő, a mai Tornyos nyugati határából. A megtaláló neve is ismert: id. Bodó Károly, helyi lakos. Jelenleg a Szabadkai Múzeumban őrzik. Korát tekintve kb. 3500 éves lehet, markolata díszítőelemeket is tartalmaz.

A másik fegyver, Tornyos keleti határából, a Kalocsa-völgy partjáról, Híres-sor környékéről  került elő. Egy kelta lándzsa fordult ki a földből talajmegmunkálás folyamán. Jól megőrzött állapotban találtak rá. A Zentai Múzeumban őrzik, korát tekintve kb. 1400 évesnek tekinthető.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Previous Next

Indoklás:


A két muzeális értékű régészeti lelet nagy jelentőséggel bír a helység múltbéli története szempontjából. A régmúlt néma mesélői, bizonyítandó, hogy a környék évezredek óta a vándorlások és letelepedések helyszíne. Mindkét fegyver jól megőrzött állapotban található, jelentőségük túlnő a helyi értékeken, régiónk jelentős leletének számítanak.

Kapcsolat az értékhez:


Szabadkai Városi Múzeum (Zsinagóga tér), Zentai Városi Múzeum (Fő tér 5.)

Források listája:

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története, 2017).

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...

2021-02-02

épített környezet | Székelykeve


A bukovinai székelyek első hulláma 1883-ban érkezett meg az Al-Dunára, majd 1886-ban kezdtek Gyurgyováról a mai Székelykevére átköltözni. A kincstár a megérkezett 645 családnak 300 házat segített felé ...

2018-09-05

kulturális örökség | Topolya


Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával