Hétköznapi hősünk: Bogdán József, a papköltő

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-05


Bemutatás:


1956. január 12-én született Zentán. Édesanyja négyéves korában meghalt, nevelőszülőkhöz került a testvéreivel. Roma származású, magyar nemzetiségű vajdasági katolikus pap, torontáltordai plébános, szentszéki bíró, történészeti ügyvezető. Az általános iskolát Magyarkanizsán és Nagybecskereken végezte. A szabadkai Szent Pál Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban teológiai és filozófiai diplomát szerzett a horvátországi Diakováron. Pappá szentelték, és a Nagybecskereki Egyházmegye tagja lett. Lelkészi hivatását a következő településeken látta el: Nagybecskereken (1983), ellátja Opovát is (1984); plébános Opován (1986); kihelyezett lelkész Sztarcsován és Kevevárán (1987); plébános Egyházaskéren (1988); majd Homokrév ellátását is végzi (1992); plébániai kormányzó Oroszlámoson (1992); a családgondozó bizottság tagja (2000–2010); plébános Törökkanizsán (2001–2010); történészeti ügyvezető (2006–2010); őszentsége kápolnájának lelkésze (2006); a szeged–csanádi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokja (2006); bíró az egyházmegyei bíróságon (2007–2014); plébános Tordán és Törzsudvarnakon (2010–2013); Nagykikindán él (2013–2014); plébános Fehértemplomon (2014–2019). Jelenleg plébános Magyarcsernyén és Tamásfalván (2019–).

2006-ban kapta lelkészi és kanonoki címét. Ezüstmiséjét 2008. június 29-én a Szent György-templomban tartotta Törökkanizsán. 

Irodalommal is foglalkozik. Tizennégy verseskötete, egy verses irodalmi dokumentumkötete és két szociográfiai munkája jelent meg. Egyházi szolgálatai és irodalmi munkássága mellett kultúraszervező tevékenységet is folytatott. Az újvidéki Magyar Tanszék tanárával, Bányai Jánossal szervezte meg 1997-ben az első Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyt. Bogdán József kultúraszervező tevékenységéhez kötődik még az Egyházaskérhez közeli Oroszlámoson alapított Kálmány Lajos Könyvtár és a Kálmány Lajos Művelődési Egyesület is.

Díjai:

Herceg János Irodalmi Díj 2012-ben
Magyar Művészetért Alapítvány Ex Libris díja 2013-ban
Magyar Érdemrend lovagkeresztje 2017. március 15-én
Magyar Örökség díj 2017-ben

Verseskötetei:

Ablakok (1989), Billegések (1992), Szívzörejek (1994), Szeder indája (1998), Isten ékszerei (2000), Fohász a déli végeken (2006), Remegés (2006), Szirmok és tövisek (2009–2010), Bíborbogár (2011), Másnap (2011), Zilált papi imák (2013), A szavak néha kövek (2016).

Ismertebb versei:

Egy falusi pap versei
Haikui
Teréz anya
Ha Krisztus, Reggeli ima
Egy csúrogi házban
Anyám Magyarország
Hideg van
Pöffeszkedő folt
Helyzetjelentés
Mit mondjak?
Délelőtt, délután, este
Micsoda nyár
Egyedül
Kétsoros
A kérdezőnek

Fohász a déli végeken - Portréfilm Bogdán József papköltőről

Bogdán József elmesélte ebben a portréfilmben tragikus gyermekkorát. Anyja 27 éves korában meghalt, testvéreivel Magyarkanizsára kerültek nevelőszülőkhöz, akik pénzért nevelték őket. Verték, éheztették őket, a lányokat pedig eladták, mert ez volt a szokásuk. Ő Nagybecskereken a vasútállomáson érezte otthon magát. Már fiatalkorában kedvelte a templomokat. Nagybecskereken, majd utána Fehértemplomon volt az ötvenedik plébános. Kevés magyarnak misézett. Egész héten egyedül prédikált, de elképzelte, hogy tele van a templom hívőkkel. Cseh nyelven misézett. Temesváron ő temette el az utolsó magyart. Évek óta csak temet. Azt érezte, hogy a papot nem nézik embernek. Udvarszálláson fogadták a legnagyobb szeretettel. Az irodalom számára menekülés volt a hétköznapi szürke fellegek alól. 1988-ban került Egyházaskérre, és itt írt egy haikut is. Csak olyan dolgokat írt le, amelyeket átérzett. Sokat írt nevelőanyjáról, mindent őszintén. Soha nem látta az édesanyját. Egy képet rakott ki a fehértemplomi templom falára, és úgy érezte, hogy az anyja vigyáz rá. Mindig elképzelte, hogy nézte őt: pappá szentelésekor, diplomázásakor, ezüstmiséjén és végig az életében. Megtanult cigányul beszélni. Mindig gyengének érezte magát. Egész életében az örök életet tanította, és azt, hogy létezik másvilág.

A filmet a magyarkanizsai Cinema Filmműhely készítette, és az alkotás a Médiatanács – Magyar Média Mecenatúra Program támogatásával készült el 2017-ben. A film rendezője Fejős Csilla, operatőre Csubriló Zoltán, producere pedig Iván Attila.

Az elmúlt harminc évben több településen teljesített lelkipásztori, hittantanári és papi szolgálatot. Pappá szentelése után kezdett komolyan foglalkozni a versírással. A haikui versformát ő honosította meg a délvidéki magyar költészetben. Gyakran jár könyvbemutatókra itt, Szerbiában és Magyarországon. Költészetére a bánsági szórványban töltött évek hatottak leginkább: Oroszlámos, Majdán, Rábé és Egyházaskér. Verseiben fejezi ki az érzéseit, a saját tapasztalatait, érzelmeit és gondolatait írja meg.

Elhivatottan foglalkozik a Kosztolányi-életművel. Birtokában van a Kosztolányi-hagyaték egy része (levelek, fényképek, családi dokumentumok). E dokumentumok tanulmányozása versírásra ihleti a költőt (Perpatvar a Kosztolányi családban). Könyvet is írt Kosztolányi Dezsőről, melynek címe A Kosztolányi család közelében.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Súly Evelin

Indoklás:


A helyiek így gondolnak vissza Bogdán József Majdányon töltött éveire:

Évtizedekig Majdányon, Rábén, Egyházaskéren és Oroszlámoson volt plébános. Molnár Rózsa hitoktatónővel tartott szentmisét. Tíz évig járt házakat szentelni ezekben a falvakban, és egy füzetnyi verset írt. Régen részt vett a falunapokon, bálakon és a különböző rendezvényeken e falvakban. Keresztelőket is tartott. Miután Tordára, Fehértemplomra és Magyarcsernyére helyezték papnak, nagyon sokszor visszajött Majdányra, Rábéra és Oroszlámosra. Minden útja visszavezet, és a szíve is ide húzza, erre a tájra. Nehéz volt elszoknia innen. Amikor itt tartózkodik, pihen, verseket ír, sokat beszélget a falubeliekkel, jótékonykodik és szentmisét tart. E falvaknak mindig mindenben segít: a rábéi és az oroszlámosi templom felújításában, a majdányi templom bemeszelésében és tatarozásában stb. Nagyon szereti az árva gyerekeket, ezért jótékonykodik az árvaházakban. Egyházaskérre a parókiára árva gyerekeket hozatott, és nevelte őket, mivel ő maga is árva, nehéz gyerekkorból származott. A lelkében rengeteg fájdalom rejtőzik. Megért másokat, és szeretettel fordul minden ember felé, mindenkihez kedves, mindenkin segít, érzékeny, és mindig adakozik. Árván nevelkedett, gyermekkora zűrös volt, papi szolgálata során az élet sok helyre elsodorta. A sors mindig visszahozza ide, Magyarmajdány környékére, mert itt érzi szeretve és megbecsülve magát

A fentiek alapján megállapítható, hogy Bogdán József jelentős szerepet töltött be a majdányi lakosság szellemi-kulturális életében. Sokat tett a helyi közösség megmaradásáért, identitástudatának erősítéséért. Évtizedekig meghatározó alakja volt a falu életének, mely évek ma is aktívan élnek a falu emlékezetében.

Források listája:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kezdőlap

http://ertektar.rs/ertektar/ertek/Bogdan-Jozsef-egyhazaskeri-tevekenysege-es-kolteszete/256

http://www.catholic-zr.org.rs/bogdan-jozsef-msgr/

2018-10-24

épített környezet | Bácskossuthfalva


A bácskossuthfalvi Ungár család az 1800-as évek végétől Észak-Bácska meghatározó nagybirtokosai voltak. A család a birtokai mellett Szabadkán házakkal rendelkezett, Budapesten pedig lakással. Ma az ör ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...

2021-03-08

kulturális örökség | Zenta


Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával