A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...
„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a bodzafa puskáéhoz. A levágott libatoll egyik végétől a másikig szűkül, ami igen lényeges. Lövedéknek krumplit használunk. A nyers kruplit 5-6 mm széles karikára vágjuk és a libatollcső szélesebb felével átszúrjuk. A benne maradt kruplit a tolóval beljebb nyomjuk, majdnem a végéig, ahol a cső szűkül, s a krupli beszorul. Újra átszúrjuk a krupliszeletet és a toló segítségével kilőjük az előbbi golyót. Ilyenkor pukkanó hangot ad. Utoljára az 1950-es években játszották.” Kósa Sándor, 1936 - Bácskossuthfalva.
A krumplipuska a régi paraszti világ gyermekjátéka volt, elkészítése és működési elve találékonyságot és kreativitást igényelt, nem volt hozzá szükség pénzre. Szükséges lenne megőrizni gyerekeink számára a régi jól bevált játékszereket, mert ezáltal saját kreativitásukat fejleszthetik, s ez mellet a játék öröme és az emberi kapcsolatok ápolása sem mellékes.
Papp László
Ongai Völgy bb
24340 Bácskossuthfalva
Telefon: 024/741-256
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. 2008.
A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...
A kosárfonásnak erős hagyományai vannak a vajdasági magyarság körében, még a 20. század közepén is elterjedt tudásnak számított a mezőgazdasággal foglalkozó közösségekben. Sokan foglalkoztak vele az ö ...
Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az ...