A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a bodzafa puskáéhoz. A levágott libatoll egyik végétől a másikig szűkül, ami igen lényeges. Lövedéknek krumplit használunk. A nyers kruplit 5-6 mm széles karikára vágjuk és a libatollcső szélesebb felével átszúrjuk. A benne maradt kruplit a tolóval beljebb nyomjuk, majdnem a végéig, ahol a cső szűkül, s a krupli beszorul. Újra átszúrjuk a krupliszeletet és a toló segítségével kilőjük az előbbi golyót. Ilyenkor pukkanó hangot ad. Utoljára az 1950-es években játszották.” Kósa Sándor, 1936 - Bácskossuthfalva.
A krumplipuska a régi paraszti világ gyermekjátéka volt, elkészítése és működési elve találékonyságot és kreativitást igényelt, nem volt hozzá szükség pénzre. Szükséges lenne megőrizni gyerekeink számára a régi jól bevált játékszereket, mert ezáltal saját kreativitásukat fejleszthetik, s ez mellet a játék öröme és az emberi kapcsolatok ápolása sem mellékes.
Papp László
Ongai Völgy bb
24340 Bácskossuthfalva
Telefon: 024/741-256
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. 2008.
A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...
Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége. Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirde ...