A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a bodzafa puskáéhoz. A levágott libatoll egyik végétől a másikig szűkül, ami igen lényeges. Lövedéknek krumplit használunk. A nyers kruplit 5-6 mm széles karikára vágjuk és a libatollcső szélesebb felével átszúrjuk. A benne maradt kruplit a tolóval beljebb nyomjuk, majdnem a végéig, ahol a cső szűkül, s a krupli beszorul. Újra átszúrjuk a krupliszeletet és a toló segítségével kilőjük az előbbi golyót. Ilyenkor pukkanó hangot ad. Utoljára az 1950-es években játszották.” Kósa Sándor, 1936 - Bácskossuthfalva.
A krumplipuska a régi paraszti világ gyermekjátéka volt, elkészítése és működési elve találékonyságot és kreativitást igényelt, nem volt hozzá szükség pénzre. Szükséges lenne megőrizni gyerekeink számára a régi jól bevált játékszereket, mert ezáltal saját kreativitásukat fejleszthetik, s ez mellet a játék öröme és az emberi kapcsolatok ápolása sem mellékes.
Papp László
Ongai Völgy bb
24340 Bácskossuthfalva
Telefon: 024/741-256
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. 2008.
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
A Kossuth Lajos utca 50-es számú ház kertjében, amely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa ...
A Kárpát-medence egyik legféltettebb növényritkasága, melynek legerősebb állományai, itt nálunk, a Dél-Alföldön és Észak-Bácskában a Szabadka környéki homokvidéken élnek. A jégkorszak utáni hideg szel ...