Szikesek


Bemutatás:


A szikes talajon található füves társulások egyik legfontosabb jellegzetessége a nagy kiterjedésük. A vajdasági gyepek többségére annyira jellemző elaprózódottság a sziki típusokra kevésbé érvényes. A szikes puszták további jellemzője, hogy viszonylag kevéssé érintette őket a mezőgazdasági művelés intenzívebbé válása. Sem a talajjavításuk, sem a műtrágyázásos kezelésük, sem a felülvetésük nem terjedt el igazán, így a használatuk alapvetően külterjes maradt. A szikes puszták életközösségeinek sajátsága a széles határok közötti, több éves ciklusokban jelentkező ingadozás, ami kihatással van a nedves élőhelyek vízjárására is. A talaj átmeneti típusai, az enyhén hullámos talajfelszín és a talajvíz közelsége a száraz és nedves élőhelyek mozaikos eloszlását eredményezi. A száraz éghajlat hatására a vízjárta lapályok elszikesednek, ami hozzájárul az élőhelyek változatosságához. A szikes puszták jellegzetessége a kisebb-nagyobb talajszintkülönbség, a szikpadka, a vakszik és a szikfok övezetének elkülönülése. Bár e felszíni formák közti szintkülönbség igen kicsi, mégis sok körülmény változik, ami a szikesek fajgazdagságának egyik fontos tényezője. A térség biogeográfiai szempontból is határjellegű, számos ritka faj areahatárával esik egybe. A szikeseken előforduló növénytársulások száma nagyon magas, mind talajuk sóviszonyaiban, mind vízellátottságukban erősen különböznek egymástól.

A legnagyobb területeket különböző típusú szikes rétek alkotják. A szikes puszták fő füve a sovány csenkesz vagy más néven veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovine), mely jól bírja a taposást, ezért kitűnő legelőt biztosít. A szikes pusztarét legjellemzőbb fajai a pusztai cickafark (Achillea setacea), a villás boglárka (Ranunculus pedatus), a társulásra jellemző bennszülött fajunk, az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). Elterjedt társulás még a mélyebb, a sós rétegekhez közelebb eső talajokra jellemző ürmös szikespusztarét. Névadó növénye a sziki üröm (Artemesia sartonicum), és tömegesen termő fontos gyógynövényünk a kamilla (Matricaria chamomilla). Ősszel a sóvirág (Limonium gmelini) és a sziki őszirózsa (Aster tripolium) tömeges virágzása lilára festi a szikes pusztát. A legmélyebben fekvő, legszélsőségesebb termőhelyű sziki társulás a vakszik növényzet. Nyáron gyakran megjelenik felszínén a sziksó, melyet régebben az emberek gyűjtöttek és mosásra használtak. Csak néhány faj él meg itt, ilyen növények a bárányparéj (Camphorosma annua) és a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium).

A szikes puszták a Kárpát-medencében már nagyon korán, a negyedidőszakban kialakultak, ezért sok bennszülött (endemikus) faj fejlődött ki rajtuk. Ilyenek pl. a pannon sáska (Epacromius cerulipes), az aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum), a sziki ürömbagoly (Saragossa porosa). A gerinces állatok fontos élőhelye a szikes puszta, ezért Vajdaságban kiemelt természeti értéket képviselnek. Kora tavasszal a tocsogós, vad vizekkel borított puszták jelenetős szaporodási helyet nyújtanak a kétéltűeknek. Változatos a szikesek madárvilága is, mivel fontos szerepük van a madárvonulásban. Legjellemzőbb fészkelőik a bíbicek (Vanellus vanellus), a piroslábú cankók (Tringa totanus), és a nagy godák (Limosa limosa). A szikes legelők jellegzetes ragadozó madara a kékvércse (Falco vespertinus). Itt él a ritka molnárgörény (Mustella eversmanni), melynek legfőbb zsákmányállatai a pockok és a hörcsög (Cricretus cricretus).

A homokvidék legnagyobb szikesei a radanováci szántókon, a Palicsi- és a Ludasi-tó környékén, Szelevényen és Horgos közelében alakultak ki. Bánátban szintén kiterjedt szikes térségek vannak, legfontosabb közülük a Törökbecse közelében fekvő Sóskopó. Az időszakosan kiszáradó szikes mocsár a Tisza valamikori mederágában alakult ki. A terület az észak–déli migrációs útvonal mentén nagy jelentőségű madárpihenő-, éjszakázó és táplálkozóhely, amely 2004-ben felkerült a ramsari listára, vagyis a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek közé.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A legnagyobb kiterjedésű szikes puszták Észak-Bánátban találhatók, az Aranka folyó mentén. A táj érintetlenségére és jellegzetes pannóniai voltára utal, hogy itt, Mokrin, Hódegyháza, Csóka és Majdán határában tudott fennmaradni a füves térségek nagytestű madara a túzok (Otistarda). Jellegzetes alföldi táj, ahol még valódi külterjes gazdálkodás, szilaj állattartás folyik. Őshonos juhfajtánknak, a csókai cigájának még jelentős állományát őrzi e táj. Még fellelhetők pásztorkodással kapcsolatos emlékek. Itt található a hortobágyi Kilenclyukú híd bánsági testvére, mely ugyanúgy téglából épült a XVIII. század végén.

Kapcsolat az értékhez:


Palics–Ludas Közvállalat
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/

Riparia Természetbarátok Egyesülete
Corvin Mátyás 9.
24000 Szabadka, Szerbia
E-mail: info@riparia.org.rs
Facebook: https://www.facebook.com/Riparia

Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum
http://www.slanokopovo.com/

Túzokvédők Egyesülete
23305 Мokrin
Dom kulture, Trg 9. januar 66.
E-mail: udruzenje@velikadroplja.rs

Aracs turizmus, Törökbecse
http://www.aracs-turizmus.info/home.html

Források listája:

Lukács Sándor – Ternovác Tibor: Sóskopó. Kanizsa, 1995.

Marinkov Jelena: Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos? (http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&aid=1782779290)

Az Egretta természetfotós csoport galériája a Sóskopóról: http://www.egretta.org/gallerysoskopo.html

Természetvédelem határok nélkül. Sóskopó – a legnagyobb bánáti szikes tó (https://www.youtube.com/watch?v=Wp9079IEI7o)

2016-01-28

természeti környezet | Ada


Tóth László adai amatőr ornitológus gazdag gyűjteménye Vajdaság-szerte ismert a természetkutatók körében. A több, mint fél évszázadnyi gyűjtőmunkával összeállított madár-, rovar-, fészek- és tojásgyűj ...

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával