Apja, dr. Csornai Arthur felvidéki születésű római katolikus vallású vasúti mérnök, édesanyja, Ott Aranka evangélikus vallású zongoratanárnő. Csornai Richárd 1903. október 24-én született Szekicsen ...
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát.
1945-ben született Magyarcsernyén, ahol gyermekkorában a szomszédjában élő Sanyi bácsi hatására kezdett citerázni. Hallás után tanult, és hamarosan ő maga kísérte a helyi gyerekbálokat, ahol olyan népdalokat játszott, mint a "Kis kendőm, nagy kendőm" és a "Tavaszi szél vizet áraszt". Ezek voltak az első dallamok, amelyeket megtanult, és amelyek elindították a citerázás útján. Cipésznek tanult, majd a becskereki cipőgyárban dolgozott, de a citerázás végigkísérte életét.
Muzslyára költözve 1982-ben csatlakozott a helyi citerazenekarhoz, ahol idővel vezető lett. Kezdetben kihívást jelentett számára a zenekar egységének fenntartása és az idősebb tagok elfogadásának elnyerése, de kitartásával és elhivatottságával sikerült összetartó közösséget formálnia. A zenekar rendszeresen fellépett a Durindón és más népzenei rendezvényeken. Az évek során számos fiatalt tanított citerázni, alternatív módszereket alkalmazva, mivel maga sem tudott kottát olvasni. A dallamokat betűkkel jelölte, és hallás után tanította a tanítványait, segítve őket az ujjrend és a pengetési technika elsajátításában. Ha valaki nehezen haladt, kézen fogva vezette végig a mozdulatokat, hogy a helyes tempót és ritmust érezze.
A „sántaciterázás” technikáját Szilasi Mihálytól tanulta, és ezt a jellegzetes muzslyai játékmódot próbálja továbbadni a fiataloknak. Az Aranycitera és a Szólj síp, szólj! versenyeken tanítványaival együtt többször elismerést szerzett.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa-díjával és a Magyar Művelődési Minisztérium Népművészet Mestere címmel. Dallamait könyv formájában is kiadták, melyek "A muzslai falu végén szól a muzsika" című kötetben jelentek meg Borsi Ferenc összeállításában.
Bár a fiatalok érdeklődése csökken, bízik abban, hogy a citerázás hagyománya nem vész el, hiszen tanítványai, például Rontó Kata és Szalma Árpád, elkötelezetten gyakorolnak és tervezik a hagyomány továbbadását a következő generációknak. és tanítványai továbbviszik ezt az értékes örökséget.
Lele József a vajdasági citerázás kiemelkedő alakja, aki évtizedeken át elhivatottan ápolta és adta tovább ezt a zenei hagyományt, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. A muzslyai citerazenekar vezetőjeként számos fiatalt tanított meg a „sántaciterázás” jellegzetes technikájára, alternatív módszerekkel segítve őket a dallamok elsajátításában. Tanítványai sikeresen szerepeltek népzenei versenyeken, miközben maga is rangos elismeréseket kapott, többek között a Népművészet Mestere címet. Munkásságának köszönhetően a citerázás hagyománya tovább él a vajdasági magyar közösségben, és értékes kulturális örökséget hagy a következő generációkra.
7 Nap, 61. évf. 2006. március 8. 10. sz.
Borsi Ferenc – A muzslai falu végén szól a muzsika Kiadó: Zenei Anyanyelv Alapítvány, 979 0 801680 95 2
Apja, dr. Csornai Arthur felvidéki születésű római katolikus vallású vasúti mérnök, édesanyja, Ott Aranka evangélikus vallású zongoratanárnő. Csornai Richárd 1903. október 24-én született Szekicsen ...
A vesszőfonás ősrégi technika. A világ minden táján, Európában már a neolittól ismert. A vesszőfonás legelterjedtebb anyaga a vadfűz, amely a Tisza árterületein is bőven termett. Vágása idején a földn ...
Teplicki István 1895-ben Ómoravicán, a vasút melletti Putriban született. Származását sohasem tagadta, ahogy azt sem, hogy csak két osztályt végzett, mert dolgoznia kellett. Kanász lett belőle, majd p ...