Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát.
1945-ben született Magyarcsernyén, ahol gyermekkorában a szomszédjában élő Sanyi bácsi hatására kezdett citerázni. Hallás után tanult, és hamarosan ő maga kísérte a helyi gyerekbálokat, ahol olyan népdalokat játszott, mint a "Kis kendőm, nagy kendőm" és a "Tavaszi szél vizet áraszt". Ezek voltak az első dallamok, amelyeket megtanult, és amelyek elindították a citerázás útján. Cipésznek tanult, majd a becskereki cipőgyárban dolgozott, de a citerázás végigkísérte életét.
Muzslyára költözve 1982-ben csatlakozott a helyi citerazenekarhoz, ahol idővel vezető lett. Kezdetben kihívást jelentett számára a zenekar egységének fenntartása és az idősebb tagok elfogadásának elnyerése, de kitartásával és elhivatottságával sikerült összetartó közösséget formálnia. A zenekar rendszeresen fellépett a Durindón és más népzenei rendezvényeken. Az évek során számos fiatalt tanított citerázni, alternatív módszereket alkalmazva, mivel maga sem tudott kottát olvasni. A dallamokat betűkkel jelölte, és hallás után tanította a tanítványait, segítve őket az ujjrend és a pengetési technika elsajátításában. Ha valaki nehezen haladt, kézen fogva vezette végig a mozdulatokat, hogy a helyes tempót és ritmust érezze.
A „sántaciterázás” technikáját Szilasi Mihálytól tanulta, és ezt a jellegzetes muzslyai játékmódot próbálja továbbadni a fiataloknak. Az Aranycitera és a Szólj síp, szólj! versenyeken tanítványaival együtt többször elismerést szerzett.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa-díjával és a Magyar Művelődési Minisztérium Népművészet Mestere címmel. Dallamait könyv formájában is kiadták, melyek "A muzslai falu végén szól a muzsika" című kötetben jelentek meg Borsi Ferenc összeállításában.
Bár a fiatalok érdeklődése csökken, bízik abban, hogy a citerázás hagyománya nem vész el, hiszen tanítványai, például Rontó Kata és Szalma Árpád, elkötelezetten gyakorolnak és tervezik a hagyomány továbbadását a következő generációknak. és tanítványai továbbviszik ezt az értékes örökséget.
Lele József a vajdasági citerázás kiemelkedő alakja, aki évtizedeken át elhivatottan ápolta és adta tovább ezt a zenei hagyományt, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. A muzslyai citerazenekar vezetőjeként számos fiatalt tanított meg a „sántaciterázás” jellegzetes technikájára, alternatív módszerekkel segítve őket a dallamok elsajátításában. Tanítványai sikeresen szerepeltek népzenei versenyeken, miközben maga is rangos elismeréseket kapott, többek között a Népművészet Mestere címet. Munkásságának köszönhetően a citerázás hagyománya tovább él a vajdasági magyar közösségben, és értékes kulturális örökséget hagy a következő generációkra.
7 Nap, 61. évf. 2006. március 8. 10. sz.
Borsi Ferenc – A muzslai falu végén szól a muzsika Kiadó: Zenei Anyanyelv Alapítvány, 979 0 801680 95 2
Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...
Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
Dr. Hódi Éva 1948. február 8-án született Budapesten. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd az ELTE BTK magyar-orosz szakán szerzett egyetemi diplomát, 1972-ben. 1984 ...