Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol több kisebb tó létezett (mára elmocsarasodott náddal borított tavak). A Kora-középkorban egy budai egyházi testület, a Budai káptalan tulajdona, halászó helye volt ez a terület (1224-1526 között), s a halastavakat kisebb kanálisrendszer kötötte össze a Tiszával, hogy aszályos időkben is legyen víz a halastavakban.
A Tisza szabályozása után (1850-60) – mivel a folyó már ezen a területen nem öntött ki – a talaj elszikesedett, nem igazán volt használható szántásra, ezért legelőként használták. Az 1880-as években faiskolát, erdőt telepített ide (különleges fafajtákkal) az akkori zentai polgármester, Keresztury György (1879-1880), akiről elnevezték Keresztesnek ezt a területet. Később újra halastavakat létesítettek a nagyobb tavakból, melyeket még használtak az1940-es években is (Fényes- és Zanoga tavak).
Mára ritkább erdős részek és szikes, vadvirágokkal (sziki őszirózsa, stb.), elvadult rózsaültetvényekkel (csipkebogyó-bokrok), nádasokkal tarkított terület, melyet főként legeltetésre használnak, de egykoron a gimnázium tanulói is ide jártak kirándulásokra, természetjárásra.
Jelenleg a zentai vadásztársaság használja a Keresztest, ugyanis az elmocsarasodott halastavakból nádasok alakultak, melyek kitűnő élőhelynek bizonyultak az őzek, nyulak, vadkacsák, fácánok, rókák számára, s a nádasok mellett ártézi kutat is fúrtak régebben, amely állatitatóként is funkcionál, az egyesek által csak „mesebeli tájnak” becézett területen.
Javaslattevők:
A Keresztes természeti kincs, ezért örökségként meg kell őrizni az utókor számára. A jövő generációjának is meg kell tanulnia, hogy az eredeti növény-és állatvilágot természetes élőhelyén kell meghagyni. Mindez fontos az emberiség számára is, mert az elgépiesített világban kikapcsolódást jelenthet egy-egy kirándulásra ellátogatni a természetes tiszta környezetbe, friss levegőt szívni, miközben a környzetet is tanulmányozhatják a fiatalok.
Zentai Vadásztársaság
Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete
Fő tér 1, Zenta
Guelmino János: Zenta és környékének növényei I. (Virágosok) 1968.
Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...
Apja, dr. Csornai Arthur felvidéki születésű római katolikus vallású vasúti mérnök, édesanyja, Ott Aranka evangélikus vallású zongoratanárnő. Csornai Richárd 1903. október 24-én született Szekicsen ...