Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...
Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, neki az volt a legfontosabb, hogy az iskolában azt nyújthassa, amit a legjobban tud. 1971-ben kezdtett tanítani az iskolában (a Thurzó Lajos Általános Iskolában, ahonnan 37 év után vonult nyugdíjba – a szerző megjegyzése), és szinte minden energiáját és elképzelését a tanításba ölte. Az órákon nem csak festettek, hanem agyagoztak, nemezeltek, és különféle technikákat próbáltak és kísérleteztek ki. A különböző táborokban szerzett tapasztalatait megosztotta a diákjaival, és csodálatos munkák születtek. Ahhoz, hogy megvalósuljanak a diákok gondolatai és találkozzanak a pedagógus instrukciójával, rengeteget kellett mesélni és beszélgetni velük. Alapul egy-egy mese, vers vagy pusztán egy érzés szolgált. Fontos volt, hogy a gyerekek fejében szülessen meg a kép, hogy képekben gondolkozzanak, és utána azt lefessék, megrajzolják vagy megformázzák. Így lett mindenki munkája más és egyedi. Minden alkalmat kihasznált, hogy észrevétlenül elhintse bennük a hagyománytiszteletet, valamint a szép -és az értékek iránti igényt. A kezük nyomán és a lelkükön átszűrve olyan munkák születtek, amelyeket hazai és külföldi kiállításokon, pályázatokon is nagyra értékeltek. Számtalan díjjal és elismeréssel tértek haza a diákokkal. Nagyon szeretett az iskolában dolgozni, mert a thurzós gyerekek mindig nagyon ügyesek voltak, tehetségesek, szerették a képzőművészetet, hallgattak rá, és szerették azt a munkafolyamatot, ahogy dolgoztak. Nemcsak rajzoltak és festettek, hanem olyan kézműves dolgokat is készítettek, amelyeket más iskolákban nem. Ezért is volt különleges a Thurzó iskola. A jó együttműködés a diákokkal azon múlik, hogyan tudjuk felkelteni az érdeklődésüket egy bizonyos dolog iránt. Nagyon sokat kell beszélgetni a témáról, felkelteni az érdeklődésüket. Erzsike azért tartja ezt nagyon fontosnak, mert már fiatal korban megtanulják meglátni, megteremteni a szépet, és értékelni is azt. Ezáltal szebbé teszik az életét és azt a világot, amely körülveszi őket. Az öltözködésben, a magatartásban, a világhoz való viszonyulásban mindig a szépre kell törekedni. Ha ezt a fogékonyságot kialakítjuk gyerekkorban, akkor megmarad felnőtt korukra is. Pedagógusként ezt nagyon fontosnak tartotta.
Mezei Erzsébet munkáinak zömét a grafikák teszik ki. A grafika egy sokszorosító eljárás, amelynek során egy nyomóformáról, dúcról készítik a nyomatot, amelyből nemcsak egy, hanem több is készülhet, ellentétben a monotípiával, amelyből csak egy készül. Ezért is mondják, hogy egyedi nyomat. Többféle eljárással végezhetik, ilyen a hidegtű. A hidegtű mélynyomás, amely úgy készül, hogy fém -vagy alumínium lapra, rideg, edzett acéltűvel karcolnak, vagyis kivésik annak a képnek a tükörképét, amit elképzeltek. Ezeket a bemélyedésekbe dörgölik a nyomdafestéket, és finoman letörlik. Ami érintetlen volt a felületen, az tiszta marad, és nem hagy nyomot a papíron, az árkokban pedig megmarad a festék. Ezt speciális grafikai papírra, prés alatt kell lenyomtatni. Ez a technika tele van kihívással. Pontosságot, precizitást követel. Optimális feltételeket kell teremteni a munkához (festék- sűrűség, papírlap nyirkosság, tisztaság stb.), és meg kell tanulni a technikát, csak utána jöhet a gondolatiság. Csak így lesz jó a végeredmény. Erzsike műveli még a montázsgrafikát is, amelyben szintén korlátlan szabadsággal rendelkezik az alkotó. Ennek az a lényege, hogy különböző anyagokat rak össze, ezt vonja be nyomdafestékkel, és ezt nyomtatja le. Papírt, textilt, furnért használ, és ez a szabadság teszi egyedivé a munkáit. Általában a grafikák terén sorozatban gondolkodik, egyikből következik a másik. Az egyik inspirál a másik megalkotására. Címet nem ad a grafikáknak, meghagyja a lehetőséget a befogadónak, hogy kiváltson belőlük saját gondolatokat, érzéseket.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Bozsóki Vivien
Felkészítő tanár: Pék Domonkos Ibolya
Thurzó Lajos Általános Iskola, Zenta
Mezei Erzsébet számos díjjal büszkélkedhet. 1996-ban TAKT díjat kapott, 1999-ben FORUM képzőművészeti-díjjal jutalmazták, 2009-ben elnyerte Zenta város Pro Urbe díját a képzőművészet területén kifejtett munkája elismeréseként, Magyar Életfa Díjat 2015-ben, Nagyapáti Kukac Péter képzőművészeti díjat is kiérdemelt, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatnak Életút-díja lett az övé. A díjak számára azt jelentik, hogy másnak is fontos az, amit csinál, vagy értékeli, vagy tetszik neki a munkája. Jól esik egy-egy díj, mert mindig ösztönzőleg hat rá, és úgy van vele, hogy mások is elismerik, ha valamit jól csinált.
Ebből a dolgozatból is látszik, hogy Mezei Erzsébet egy fáradhatatlan művész itt a Délvidéken. Hírvivő és értékmentő munkája felbecsülhetetlen a jövő nemzedék számára.
Forrás nem érhető el.
Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...
Pecze Árpád régiséggyűjtőt már gyerekkorában elragadta a gyűjtőszenvedély. Minden a bélyegekkel kezdődött, majd leginkább a technikai eszközök felé fordult az érdeklődése. Több mint 10.000 tárgyból ál ...
Hódi Sándor 1943. október 31-én született Nagytószegen (Novi Kozarci). Általános iskolai tanulmányait Kisoroszon végezte, majd 1959 és 1963 között a nagybecskereki Második Vegyes Főgimnázium tanulója ...