Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették a templom alapkövét (az alapkőbe egy légmentesen lezárt bádogtartályt helyeztek, amely tartalmazta a ...
Zenta leglátványosabb épülete az1912-1914 között épült városháza (tervezője Kovács Frigyes budapestiműépítész).
A város központjában lévő épület, melyszecessziós stílusban készült, fennállása óta Zenta jelképévé vált. A városházalátványa számtalan művészt ihletett meg, akik a legkülönfélébb formákbanörökítették meg az épületet, illetve számtalan kiadvány, dokumentum, sőt helyiokmánybélyeg dísze is volt. Sokan a csaknem ötven méter magas tornyát ésboltozott homlokát ,,az építészet csodájának’’ tartják. Legfelső szintjén kapotthelyet a Zentai csata emlékkilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és akörnyékre.
A városháza épületében nemcsak azönkormányzat működik; földszinti termeit üzletek, vendéglők, bankok használják,s ilyen formában valóban a város igazi központja. A város lakói büszkék is rá, mely nemcsakvárosias kinézetet ad Zentának, de a polgárok itt intézik a különféle ügyeiket,és az épület díszterme tanácskozások, előadások, megemlékezések, esküvők és másrendezvények színhelye is egyben.
Arégi épület
Amai városháza elődje egy emeletes épület volt, mely 1830-ban készült, és ugyanottállt, ahol a mai. Igen tetszetős és funkcionális objektumként adott otthont avárosvezetőségnek, a közhivataloknak és a levéltárnak, de helyiségében 1911.április 16-án tűzvész keletkezett. Ekkor égett le az egész régi zentaivárosháza, és az erős szél átvitte a tüzet az 1770-ben épült katolikos SzentIstván-templomra, így az az épület is a tűz martalékává vált.
Zentaváros Képviselő-testülete csakhamar egy teljesen új épület építésérőlhatározott, illetve a városháza mögötti telken állandó vásárcsarnok építéséreis kiírta a pályázatot. A pályatervek beadási határidejéül 1911 szeptember1-jét jelölték meg. A képviselő-testület néhány sikertelen pályázat után 1912januárjában határozatban rögzítette a tervezési programot, amely alapján azépítészeti bizottság Kovács Frigyes budapesti műépítészt bízta meg a városházatervének elkészítésével.
Arégi helyére új kerül
Magaaz épület 1914 áprilisában elkészült, csupán a főlépcsőház és a díszterem belsőmunkálatai maradtak hátra. De ezek is hamar befejeződtek, így a városiközgyűlés 1914 augusztusában elrendelte, hogy az összes közigazgatási hivatalköltözzön át az új épületbe, ugyanis az építkezések alatt a városi hivatalok aközponti iskolában és a plébánia-palota földszinti üzlethelyiségeiben kaptakhelyet.
Lenyűgözőszépség, építészeti remekmű
Aközgyűlési terem szintén a szecesszió egyik kimagasló építészeti remeke.
Városházi kalauz:
Belépőcsarnok és díszlépcsőház - Afőbejárat ízléses kovácsoltvas kapuja után a belépőcsarnok és főlépcsőház azépület gazdagon díszített része. A belépőcsarnok kisebb, alkalmi kiállítások ésmegemlékezések helyszíneként is szolgál.
Az oszlopcsarnok - Avárosháza földszintjétől a második emeletig húzódik a lépcsőházi galéria; amindkét tágas emeleti oszlopcsarnok különleges díszítése – főként amennyezeteké – a városháza legmegragadóbb részévé teszi.
A díszterem - A látványosés ízlésesen díszített közgyűlési terem a városháza legnagyobb terme, 150ülőhellyel. Magas és függőleges ablakai napközben is biztosítják a megfelelőtermészetes fényt. Az ívelt karzat főbejárata felett a város címere található.
Városházi termek - Azépület nagyobb terme az ún. Zöld-terem, ahol a Községi Tanács üléseit tartják,küldöttségeket fogadnak stb., illetve a másik tanácskozó, az Andruskó-terem,melynek falait Andruskó Károly néhai festő- és grafikus festményei díszítik.
A városháza tornya - Atorony négy emeleti raktárában a Zentai Történelmi Levéltár iratanyagatalálható. A negyedik és ötödik emeleten a zentai csata és a korszakhoz kötődőkorabeli történelmi események kiállítása látható.
Zentai csata Emlékkilátó- A torony hatodik emeletén 2010-ben nyílt meg a Zentai csata Emlékkilátó,melyben korhű katonai egyenruhák másai, és a csatajeleneteket ábrázolónagy méretű festmények díszítik a termet. A zentai csata lefolyását ábrázolóterepasztalon, több ezer miniatűr katona- és lovasfigura, illetve makett ágyúk,fegyverek és más kellékek láthatók.
Toronyóra, legfelső terasz - Azemlékkilátóból lépcsők visznek fel a legfelső hetedik emeleti szintre, az ún.óratoronyba, ahol az eredeti óraszerkezet látható, átlátszó üvegszekrényben.Itt a legfelső szinten van kiállítva a zentai csatából visszamaradt fegyver,ágyú-és muskétagolyó, illetve más harci eszközök. Innen lehet kimenni alegfelső teraszra, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és környékére.
Javaslattevő:
Zyntha csapat
Petőfi Sándor Általános Iskola, Zenta
Felkészítő pedagógus: Kormányos Katona Gyöngyi
AZentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, azösszes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja.
Akilátó is fontos részét képezi Zentának, gyakran még azok is haza látogatnak,akik már más vidéken élnek, hogy ebben a patináns épületben kössék össze életüketa kedvesükkel.
Zenta Község önkormányzata
Fő tér 1.
Zenta, 024/813-574
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László: A zentai városháza, kézirat, 2014.
ZENTAI VÁROSI KÉPESLAPOK – a zentai Városi Múzeum képeslevelezőlap-gyűjteménye, 047-ig
Tari László: fényképek a városházáról, 2014.
Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették a templom alapkövét (az alapkőbe egy légmentesen lezárt bádogtartályt helyeztek, amely tartalmazta a ...
ALisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom római katolikus templom Szerbiában, Zentán. A szabadkai egyházmegyéhez tartozik. A KisSzent Teréz-emléktemplomot Zenta legtöbb katolikus hívetszámláló és legsz ...
Dudás Gyula Zentán született 1861.november 19-én. Iskoláit szülővárosában, Szegeden és Szabadkán végezte, majdtanári és bölcsészeti oklevelet szerzett Budapesten. Történelem és latin-görögközépiskolai ...