A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...
Đorđević, Jovan (1826–1900) író, az újvidéki és a belgrádi Szerb Nemzeti Színház alapítója, a jelenlegi szerb himnusz szerzője. Zentán született 1826. november 13-án. (Szülőháza a mai Posta utca 5-ös szám alatti egy emeletes ún. Szécsényi-ház helyén állt, s 1914-ben bontották el. A Szécsényi-házon emléktábla jelöli, hogy ezen a helyen állt egykoron a szülőháza.) Gimnáziumi tanulmányokat folytat Szegeden, Újvidéken és Temesvárott, majd Pesten filozófiát hallgat. 1845-ben beiratkozik a pesti orvostudományi egyetemre, melyet három év múlva végérvényesen otthagy. Ezután rövid ideig Zomborban, Lugoson, Temesváron tanít, majd 1852-ben Újvidékre költözik, s az ottani szerb gimnázium latintanáraként dolgozik. 1857 és 1859 között Pesten a Szerb Matica titkára, majd 1859-től az újvidéki Srpski Dnevnik c. lap társszerkesztője. Itteni tartózkodása alatt kezd hozzá élete fő művéhez, a Szerb Nemzeti Színház megszervezéséhez. Gyűjtést indít, agitál, cikkezik a színház érdekében, amit siker koronáz, s 1861-ben Újvidéken meg is tartják az első előadást. Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház 1867-ben Belgrádban vendégszerepel nagy sikerrel, s az előadáson jelen van Miloš Obrenović szerb fejedelem is, aki el van ragadtatva a látottaktól. Utána a fejedelmi udvarban fogadja Đorđevićot és felkéri a belgrádi Nemzeti Színház megalakítására. Ennek nyomán Đorđević 1868-ban Belgrádba költözik, hogy ott megszervezze az állandó színházat. Annak ellenére, hogy a színház sikeresen működik, mégsem elégedett, s rövidesen ismét a pedagógusi pálya felé fordul; Šabacon és Belgrádban tanít, majd az ottani tanítóképző igazgatója lesz. Iskolaszervezői munkájának köszönve tanügyi főtanácsossá nevezik ki, 1893-ban pedig rövid ideig oktatásügyi miniszter az akkori szerb kormányban. Ezután már nem vállal közszereplést, csak cikkeivel vesz részt az országos politizálásban. 1900. április 9-én hunyt el Belgrádban. A zentai Tisza-parti sétányon mellszobra áll. Közös síremlékük van Stevan Sremac-cal a belgrádi újtemetőben.
Jovan Đorđević az újvidéki és belgrádi Szerb Nemzeti Színház megalapításával jelentősen hozzájárult a szerb színházi kultúra fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez, ezzel nemcsak helyi, hanem országos szinten is maradandó értéket teremtett. Đorđević szerzője a jelenlegi szerb himnusznak, ami fontos szerepet tölt be az identitás és kultúra ápolásában. Pedagógusként és iskolaszervezőként is jelentős munkát végzett, hozzájárulva a szerb oktatási rendszer fejlesztéséhez. Tanügyi főtanácsosként és oktatásügyi miniszterként betöltött szerepe révén hatása messze túlmutatott a helyi közösségen. Zentán mellszobra található a Tisza-parti sétányon, ami azt jelzi, hogy a város lakói nagyra értékelik egykori tevékenységét. Jovan Đorđević életműve tehát nemcsak a szerb, hanem a zentai kulturális örökség fontos része.
Tari László helytörténeti-kutató leírása alapján
A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...
„Megvár majd ugyanúgy a lösz, Hidd el, itt lesz, ha megint hazajössz.” (Sziveri János: Hazatérés-idő) A Telecskai-dombok, más néven a Bácskai-löszhátság Bácska kellős közepén, északkelet−dé ...
A téglaarchitektúrás, neogótikus stílusú templom, sárga és piros homlokzati téglából épült 1909-1910-ben, Berzenczey Domokos városi főmérnök tervei alapján. A templom a téglaépítészet remek alkotása, ...