A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad 1992 őszén alakult, s a következő évben, 1993-ban jegyezték be hivatalosan, civil szervezetként. Azóta is folyamatosan működik. A Művészeti Színpad megálmodó ...
Đorđević, Jovan (1826–1900) író, az újvidéki és a belgrádi Szerb Nemzeti Színház alapítója, a jelenlegi szerb himnusz szerzője. Zentán született 1826. november 13-án. (Szülőháza a mai Posta utca 5-ös szám alatti egy emeletes ún. Szécsényi-ház helyén állt, s 1914-ben bontották el. A Szécsényi-házon emléktábla jelöli, hogy ezen a helyen állt egykoron a szülőháza.) Gimnáziumi tanulmányokat folytat Szegeden, Újvidéken és Temesvárott, majd Pesten filozófiát hallgat. 1845-ben beiratkozik a pesti orvostudományi egyetemre, melyet három év múlva végérvényesen otthagy. Ezután rövid ideig Zomborban, Lugoson, Temesváron tanít, majd 1852-ben Újvidékre költözik, s az ottani szerb gimnázium latintanáraként dolgozik. 1857 és 1859 között Pesten a Szerb Matica titkára, majd 1859-től az újvidéki Srpski Dnevnik c. lap társszerkesztője. Itteni tartózkodása alatt kezd hozzá élete fő művéhez, a Szerb Nemzeti Színház megszervezéséhez. Gyűjtést indít, agitál, cikkezik a színház érdekében, amit siker koronáz, s 1861-ben Újvidéken meg is tartják az első előadást. Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház 1867-ben Belgrádban vendégszerepel nagy sikerrel, s az előadáson jelen van Miloš Obrenović szerb fejedelem is, aki el van ragadtatva a látottaktól. Utána a fejedelmi udvarban fogadja Đorđevićot és felkéri a belgrádi Nemzeti Színház megalakítására. Ennek nyomán Đorđević 1868-ban Belgrádba költözik, hogy ott megszervezze az állandó színházat. Annak ellenére, hogy a színház sikeresen működik, mégsem elégedett, s rövidesen ismét a pedagógusi pálya felé fordul; Šabacon és Belgrádban tanít, majd az ottani tanítóképző igazgatója lesz. Iskolaszervezői munkájának köszönve tanügyi főtanácsossá nevezik ki, 1893-ban pedig rövid ideig oktatásügyi miniszter az akkori szerb kormányban. Ezután már nem vállal közszereplést, csak cikkeivel vesz részt az országos politizálásban. 1900. április 9-én hunyt el Belgrádban. A zentai Tisza-parti sétányon mellszobra áll. Közös síremlékük van Stevan Sremac-cal a belgrádi újtemetőben.
Jovan Đorđević az újvidéki és belgrádi Szerb Nemzeti Színház megalapításával jelentősen hozzájárult a szerb színházi kultúra fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez, ezzel nemcsak helyi, hanem országos szinten is maradandó értéket teremtett. Đorđević szerzője a jelenlegi szerb himnusznak, ami fontos szerepet tölt be az identitás és kultúra ápolásában. Pedagógusként és iskolaszervezőként is jelentős munkát végzett, hozzájárulva a szerb oktatási rendszer fejlesztéséhez. Tanügyi főtanácsosként és oktatásügyi miniszterként betöltött szerepe révén hatása messze túlmutatott a helyi közösségen. Zentán mellszobra található a Tisza-parti sétányon, ami azt jelzi, hogy a város lakói nagyra értékelik egykori tevékenységét. Jovan Đorđević életműve tehát nemcsak a szerb, hanem a zentai kulturális örökség fontos része.
Tari László helytörténeti-kutató leírása alapján
A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad 1992 őszén alakult, s a következő évben, 1993-ban jegyezték be hivatalosan, civil szervezetként. Azóta is folyamatosan működik. A Művészeti Színpad megálmodó ...
Az őszi, kifakult füves puszták talán legdiszesebb növénye a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) W. et K. 1803. Jégkorszak utáni löszpuszta maradványfajnak tekinthető ezért páratlan természeti érték ...
Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...