Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
A Nagykunsági hímzések újraélesztése a vajdasági kun településeken (kunhímzés, nagykunsági szűcs- és szűrhímzés)
Bemutatás:
A nagykunsági hímzések — a kunhímzés, a nagykunsági szűcshímzés és a nagykunsági szűrhímzés a Nagykunság kun lakosságának több évszázados, identitást meghatározó díszítőművészeti hagyományai.
E hímzésformák nem csupán esztétikai értéket hordoznak, hanem szorosan kapcsolódnak a kun közösségek társadalmi rendjéhez, viseletéhez, rangjelzéséhez, ünnepeihez és önazonosságához.
A motívumkincs, az anyaghasználat és a technikai megoldások egyedi, más tájegységektől jól elkülöníthető stílust alkotnak, amely a 21. században is élő, gyakorolt és továbbadott hagyomány.
A három hímzésforma jellemzői:
Kunhímzés: gyapjúfonalas, archaikus motívumvilágú hímzés, amely 2019-ben „A nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata” címen felkerült a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.
Nagykunsági szűcshímzés: a kisbunda és nagybunda díszítésére szolgáló, fekete vagy színes fonallal készült ornamentika, amely mesterenként és településenként is eltérő jegyeket mutat.
Nagykunsági szűrhímzés: a cifraszűrök hímzett és rátétes díszítése, amely a pásztorviselet és
az ünnepi megjelenés kiemelt eleme volt.
Forrás: Bán Andrea, néprajzkutató
Indoklás:
A nagykunsági hímzések felvétele az értéktárba indokolt, mert:
A Nagykunság egyik legmeghatározóbb kulturális öröksége, kapcsolat a kitelepült részekkel Vajdaságban, dokumentált történeti és néprąizi háttérrel rendelkezik, élő közösségi gyakorlat, nem lezárt hagyomány, identitásformáló szerepe a múltban és a jelenben is bizonyítható, a KÖE Kunhímzó Közösség munkájának köszönhetően hosszútávon fenntartható.
A nagykunsági hímzések ma is azt üzenik: a kun identitás nem múlt idó, hanem éló valóság — kézzel, fonallal, közösségben újra és újra megfogalmazva.
Nagykunsági hímzések (kunhímzés, nagykunsági szúcshímzés, nagykunsági szúrhímzés) Bácskossuthfalva kun közösségének élő öröksége
Külhoni kun kötödés: Bácskossuthfalva a vajdasági kun közösségek egyik fontos központja, ahol a Nagykunságból átörökített hímző- és viseletkultúra a mai napig identitásmegtartó erővel bír. A nagykunsági hímzések — különösen a szúcshímzés ornamentikája — a bácskossuthfalvi közösség számára
a származás, az összetartozás és a kulturális folytonosság jelképei.
Elő kapcsolatrendszer és tudásátadás: A Kézműves Örökség Egyesület Kunhímzó Közössége 2019 óta szervezett keretek között
kapcsolja össze a nagykunsági és vajdasági kun települések hímzó asszonyait.
Bácskossuthfalván rendszeresen megrendezett tervező- és alkotótáborok, közösségi események biztosítják a kapcsolattartást és a folytonosságot.
Kapcsolat az értékhez:
Ady Endre Múvelódési Központ, Bácskossuthfalva
24340 Bácskossuthfalva, Vajdaság, Iskola utca 2.
Telefon: 024/741-127
E-mail: adyendreme@gmail.com
Kézműves Örökség Egyesület, Törökszentmiklós
5200 Törökszentmiklós, Almásy u. 20.
https://wvvw.facebook.com/kezmuveshaz.torokszentmiklos
Források listája:
A forrás nem érhető el.
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...
