A Posta utca építészeti egysége

Települési érték

épített környezet

2024-08-12


Bemutatás:


A város múltját és építészeti jellegzetességeit leghívebben tükröző utcában ma is főleg gazdasági-kereskedelmi célokat szolgáló létesítmények sorakoznak. A kisméretű, keskeny, de saját arculattal és többnyire még eredeti kirakatokkal rendelkező boltok, üzletek, a felújított, kifestett díszes házak igazi zentai hangulatot tükröznek.

Az utca elején található az ún. Braun-ház, (Braun Ádám órás és ékszerész háza - ma a „Sintelan” szőnyegbolt működik benne). Mellette az 1914-ben visszafogott szecessziós stílusban épült Széchenyi-féle ház (volt Három Barát vendéglő, majd OTP székház). Feltehetően Berzenczey Domokos Zenta város akkori főmérnöke (1904-1918) tervezte Szécsényi István ügyvédnek. Mivel Szécsényit a szerb hatalom 1921-ben kiutasította, Szegedre települt át. Felettébb érdekes, hogy Szegeden, a Szent György téren egy ugyanolyan emeletes ház épült, mint amilyen Szécsényi zentai háza volt. Bizonyára ő építette újólag, hiszen megvoltak a ház tervei, s mellesleg Berzenczey építész is Szegedre települt át 1918-ban és Szeged város főmérnöke lett.

Közvetlenül a Szépcsényi-ház mellett áll a volt Mihálkovits-ház, ahol 1853-ban az első posta megnyílt Zentán, később Berzenczey Domokos ismert építész háza lett. Az 1970-es években Foto Iván fényképészeti műterme volt a házban, s ma pedig csak üzletek állnak benne. Vélhetően ez a legrégebben épült ház az utcában (a XIX. század első felében), amelyik egészében megmaradt.

Ezen az utcai soron kiemelkedik Bergel Leo emeletes háza a nagy udvarral, ami 1914-ben épült. Bergel 1928-tól alkohol, bor, sör pálinka-nagykereskedést működtetett. Nagy udvarában jégvermeket alakított ki. A zárt erkélyű épület a Városháza architektúrájának jegyeit viseli magán: földszintjén üzletek vannak, az emelten pedig a lakrész.

Az utcában a Bergel házzal együttest alkot még az előtte lévő volt Ellinger-ház, és a Bergel ház utáni Endrey-féle ház, a volt Endrey-lányiskola épülete (ma a Méhecske cukrászda). Eme épületek egy felemelkedő kisváros építészeti lenyomatai, s festői látványukkal kiemelkednek a többi épület közül.

Az Endrey-házzal szemben az utca túloldalán, pedig a Lajta Béla által tervezett szecessziós műemlék, a Tűzoltó laktanya ékesíti az utcát, utána díszes, üzleteknek átalakított volt polgárházak állnak. De ide sorolható még az 1894-ben épült Posta- és Járásbíróság épülete, ahol az épületszárny nyugati részében ma is a posta működik, míg a keleti fele a városházához tartozik.

Indoklás:


A Posta utca építészeti egysége fontos örökség, mivel hűen tükrözi a város történelmét és építészeti jellegzetességeit. Az épületek különböző építészeti stílusokat képviselnek, amelyek az adott korok építészeti trendjeit és a helyi építészeti kultúrát is megőrizték, egyben a város fejlődésének is szimbólumai. A település történelme szempontjából fontos események is szorosan kapcsolódnak hozzájuk (például az első zentai posta épülete). Tehát nemcsak építészeti, hanem történelmi és kulturális értéket is hordoznak.

A Posta utca építészeti egysége a különböző korok és stílusok harmonikus együttesével egyedi városképet teremt. Az eredeti kirakatokkal rendelkező boltok, a felújított és kifestett díszes házak mind a zentai hangulatot idézik, így az utca a város egyik jellegzetes szimbóluma.

Mindezek alapján a Posta utca építészeti egysége nemcsak esztétikai szempontból értékes, hanem a város történelmi és kulturális örökségének is szerves része, amely megőrzésre és védelemre érdemes.

Források listája:

Tari László helytörténeti-kutató leírása alapján

2016-04-01

kulturális örökség


"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután ...

2024-08-12

kulturális örökség | Zenta


A török hódoltság alatt a falvak szinte teljesen elnéptelenedtek, kihaltak. A vidékünkre jellemző kőhiány miatt a házakat akkor vályogból, sárból, nádból építették, ezek tatarozás híján gyorsan elpusz ...

2019-02-25

kulturális örökség | Nagybecskerek


PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847) Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapki ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával