Latin neve: Quercus robur. Minden bizonnyal jelenleg a falu legidősebb fája a református templomparkban van, a völgy felőli emlékkaputól balra, a kerítés közelében. Ültetésének dátuma azo ...
A Thurzó Lajos Általános Iskola épülete
Bemutatás:
A községi iskolák államosítása után (1908) Zenta városa nagyszabású iskolaépítési programba kezdett (állami támogatással), s 1910-ben az állami elemi népiskolai gondnokság megküldte a város számára az iskolák elhelyezésére és építésére vonatkozó javaslatát (az előterjesztés nemcsak a városra, hanem a szállás- és tanyavilágra is vonatkozott). A javaslatot Zenta város képviselő-testülete az 1910. október 12-i közgyűlésén tárgyalta meg, s a munkástelepi iskola ügyében a következő véghatározatot hozta: „A munkástelepen építendő két iskolaépület 6-6 tanteremmel, az egyik igazgatói és szolga lakással, a másik csak szolgalakással kiépíttetni határoztatik.”
A munkásházak közötti iskola terveit Berzenczey Domokos városi főmérnök készítette el 1911. május 18-i keltezéssel, a már korábban kihagyott egy holdas telekre. Az egyemeletes épületet úgy tervezték, hogy az iskolaudvar egyben az igazgatói és a szolgalakás udvarául is szolgált. Az iskolaépületben hat tanterem, egy szlöjd-terem, tanítói és igazgatói szoba, valamint az igazgató lakása került kialakításra.
A munkástelepi 6 tantermes iskola építését Gráf Ármin vállalkozó nyerte el, s még 1912 nyarán meg is kezdte az építkezést, és az év decemberére be is fejezte. A munkástelepre tervezett másik iskola –, melyet a Kis Szent Teréz kápolna előtti térre terveztek építeni – az 1914-ben kitört világháború miatt sem akkor, sem később nem épült meg.
A város által épített új iskolákat (Zentán és a tanyavilágban) 1913. május 20-án vették át és vizsgálták felül. A hét épületben 15 tanterem volt kialakítva. A munkástelepi iskolán kívül Tornyoson, Keviben, Zenta-Gunarason, Domonkos Mátyás, Rudics János és Pollák Henrik szállásán épültek fel az új iskolák.
A munkástelepi új iskolát Báró Eötvös József néhai vallás- és közoktatásügyi miniszter, a népiskolai törvény megalkotója születésének 100. évfordulója tiszteletére az állami iskolai gondnokság a 94/1913. sz. határozattal Munkástelepi Eötvös-iskolának nevezte el.
Az iskola két világháború között, illetve utána más-más neveken szerepelt. Az épületet 1954-ben bővítették új épületszárnnyal, s ebben az évben vette fel nevét, Zenta első ismert költőjéről, Thurzó Lajosról, aki az I., a III., és a IV. elemi osztályát ebben az iskolában végezte el.
Az iskolát anyaországi támogatással 2019/2020 folyamán teljesen felújították.
Indoklás:
Az iskola épülete az 1910-es években került megépítésre, és az azóta eltelt időszakban számos eseménynek és változásnak volt tanúja. Létrehozása a községi iskolák államosítása utáni időszakhoz kötődött, ami a korabeli oktatáspolitikát és társadalmi változásokat tükrözte.
Az iskola az évtizedek során több nevet is viselt, így különböző időszakokban különböző kulturális és történelmi személyiségekhez kapcsolódott. Az épületen keresztül azonban a közösség identitása is formálódott, és a helyi lakosok számára fontos emlékeket őriz.
Az iskolaépület 2019/2020 folyamán teljeskörű felújításon esett át anyaországi támogatással. Ez az újabb fejezet azt mutatja, hogy az épületet értéknek tekintik, és az idővel való lépést tartva a modern követelményeknek megfelelően ápolják.
Források listája:
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László helytörténeti-kutató összefoglalása alapján
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...
A Vaskapu egy több mint 100 kilométer hosszú, több szakaszból álló szoros, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység közötti folyami szurdokvölgy. Szabályozása előtt a vízhozama és a vízsebessége erősen v ...
