A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak ...
A Thurzó Lajos Általános Iskola épülete
Bemutatás:
A községi iskolák államosítása után (1908) Zenta városa nagyszabású iskolaépítési programba kezdett (állami támogatással), s 1910-ben az állami elemi népiskolai gondnokság megküldte a város számára az iskolák elhelyezésére és építésére vonatkozó javaslatát (az előterjesztés nemcsak a városra, hanem a szállás- és tanyavilágra is vonatkozott). A javaslatot Zenta város képviselő-testülete az 1910. október 12-i közgyűlésén tárgyalta meg, s a munkástelepi iskola ügyében a következő véghatározatot hozta: „A munkástelepen építendő két iskolaépület 6-6 tanteremmel, az egyik igazgatói és szolga lakással, a másik csak szolgalakással kiépíttetni határoztatik.”
A munkásházak közötti iskola terveit Berzenczey Domokos városi főmérnök készítette el 1911. május 18-i keltezéssel, a már korábban kihagyott egy holdas telekre. Az egyemeletes épületet úgy tervezték, hogy az iskolaudvar egyben az igazgatói és a szolgalakás udvarául is szolgált. Az iskolaépületben hat tanterem, egy szlöjd-terem, tanítói és igazgatói szoba, valamint az igazgató lakása került kialakításra.
A munkástelepi 6 tantermes iskola építését Gráf Ármin vállalkozó nyerte el, s még 1912 nyarán meg is kezdte az építkezést, és az év decemberére be is fejezte. A munkástelepre tervezett másik iskola –, melyet a Kis Szent Teréz kápolna előtti térre terveztek építeni – az 1914-ben kitört világháború miatt sem akkor, sem később nem épült meg.
A város által épített új iskolákat (Zentán és a tanyavilágban) 1913. május 20-án vették át és vizsgálták felül. A hét épületben 15 tanterem volt kialakítva. A munkástelepi iskolán kívül Tornyoson, Keviben, Zenta-Gunarason, Domonkos Mátyás, Rudics János és Pollák Henrik szállásán épültek fel az új iskolák.
A munkástelepi új iskolát Báró Eötvös József néhai vallás- és közoktatásügyi miniszter, a népiskolai törvény megalkotója születésének 100. évfordulója tiszteletére az állami iskolai gondnokság a 94/1913. sz. határozattal Munkástelepi Eötvös-iskolának nevezte el.
Az iskola két világháború között, illetve utána más-más neveken szerepelt. Az épületet 1954-ben bővítették új épületszárnnyal, s ebben az évben vette fel nevét, Zenta első ismert költőjéről, Thurzó Lajosról, aki az I., a III., és a IV. elemi osztályát ebben az iskolában végezte el.
Az iskolát anyaországi támogatással 2019/2020 folyamán teljesen felújították.
Indoklás:
Az iskola épülete az 1910-es években került megépítésre, és az azóta eltelt időszakban számos eseménynek és változásnak volt tanúja. Létrehozása a községi iskolák államosítása utáni időszakhoz kötődött, ami a korabeli oktatáspolitikát és társadalmi változásokat tükrözte.
Az iskola az évtizedek során több nevet is viselt, így különböző időszakokban különböző kulturális és történelmi személyiségekhez kapcsolódott. Az épületen keresztül azonban a közösség identitása is formálódott, és a helyi lakosok számára fontos emlékeket őriz.
Az iskolaépület 2019/2020 folyamán teljeskörű felújításon esett át anyaországi támogatással. Ez az újabb fejezet azt mutatja, hogy az épületet értéknek tekintik, és az idővel való lépést tartva a modern követelményeknek megfelelően ápolják.
Források listája:
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László helytörténeti-kutató összefoglalása alapján
Domonkos Ferenc 1954. 08. 28-án született Szajánban. Szülei háztartásbeli, munkásemberek voltak. Egy fiú testvére volt. Az általános iskolát Szajánban végezte el, majd apja kívánsága szerint Rádió és ...
„A napsugaras díszítésű deszkaoromzatokon ritkán tüntetik fel az építés idejét. A néhány ránk maradt datált épületből, az első világháború utáni újabb telepítésekből, arra következtethetünk, hogy a XI ...
