A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székháza

Települési érték

épített környezet

2020-04-17


Bemutatás:


Csóka neve szoros kapcsolatban áll Móra Ferenc (1879-1934) író, muzeológus, múzeumigazgató nevével és a Kremenyák-dombi ásatásaival, amelyeket 1907 és 1913 között végzett. A csókaiak próbálják megőrizni az emlékét: kopjafával jelölték meg a régészeti kutatásainak helyszínét, mellszobrot állítottak a tiszteletére, születésének és halálának, illetve az ásatásoknak a kerek évfordulóin programokat szerveznek, valamint a helyi magyar művelődési egyesület is Móra Ferenc nevét viseli.

A csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület 1969-ben alakult meg, hivatalosan az 1970-es év elején jegyezték be. A magyar jelző 2011-ben került a nevébe, és így lett Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület. Alapító elnöke Cs. Simon István volt, aki egy vele készített interjúban elmondta, kezdetben maga is hajlott afelé, hogy a civil szervezet Ady Endre nevét viselje, de mégis inkább olyan valakiről szerették volna elnevezni, aki jobban kötődik a településhez. Móra Ferenc Csókai csata című elbeszélése az olvasókönyvekben is benne volt, és azok a diákok is ismerték és szerették, akik egyébként nem sokat törődtek a leckével.

Az egyesület majdnem negyven évig azon a helyszínen működött, ahol jelenleg a Csóka Művelődési és Oktatási Központ Városi Könyvtárának rendezvényterme található.    

A szervezet jelenlegi, a Tisza mente utca 18-as száma alatt található székházának az avatóünnepségét 2008. november 14-én tartották meg. A szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány pályázatán nyert forrásból 2003-ban megvásárolt épület felújítását – a munkálatok Tóth Vilmos magyarkaizsai építőmérnök tervei alapján zajlottak – a pénzhiány okozta hosszadalmas várakozás és bizonytalanság után sikerült befejezni. Az egybegyűltek között ott voltak az impozáns épület egykori lakói, a Korhecz család tagjai is. A csókai birtok utolsó tulajdonosai, Léderer Károly és Artúr hívták Csókára Korhecz Gyula gyáriparost és megbízták a közös vállalkozásban beinduló, később messze földön híressé váló húsgyár alapításával és igazgatásával.

A második világháború után elkobzott, hányatott sorsú objektum végül annak a közösségnek a tulajdonába került vissza, amely a hagyományos és maradandó értékek, az ősök által az utókorra hagyományozott szellemi örökség megóvásával és továbbadásával foglalkozik. A felújításhoz szükséges források előteremtésében jelentős szerepet vállalt a Vajdasági Magyar Szövetség a Tartományi Nagyberuházási Alap, valamint az anyaország és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a Szülőföld Alap eszközei által.

Az átadási ünnepségen Kiss Tóth Erika, az egyesület elnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke és Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számos vendég és csókai polgár jelenlétében vágta át a bejárati ajtón levő szalagot. Ezzel a végéhez ért a 37 millió dináros beruházás, és a ''mórások” hivatalosan is birtokukba vehették az új otthonukat. Az épületet msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök, Mellár József esperes és Csipak Csaba plébános áldotta meg és szentelte fel.

2010-ben, amikor fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte az egyesület, név- és emléktábla került a székház utcai falára.

A háromszintes épület előtérben látható az a gipszszobor, amelyről Móra Ferenc köztéri mellszobrát mintázták, valamint néhány pannó, amelyek a névadó életét mutatják be.   

Indoklás:


A Tisza mente utca 18-as szám alatt lévő épületet, amely egykor a Marczibányi—Léderer kastélyhoz tartozott, majd a második világháború után különböző célokra használtak, az akkori önkormányzat kezdeményezésére 2003-ban sikerült megvásárolni a helyi művelődési egyesület céljaira.  Az elhúzódó felújítási munkálatok után a Móra Ferenc Művelődési Egyesület székházát 2008-ban avatták fel.

Javaslattevő: Tóth Lívia   

Források listája:

Cs. Simon István (1997): Virulsz-e még szülőföldem? Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta.

Dudás Károly (2008): A csókai csoda. Hét Nap, LXIII. 47. sz. https://hetnap.rs/cikk/A-csokai-csoda-5930.html

Dudás Károly (2011): Magyar lett, ami magyar. Hét Nap, LXVI. 28. sz. https://hetnap.rs/cikk/Magyar-lett-ami-magyar-10291.html

Tóth Lívia (2005): A félig megvalósult álom. Hét Nap, LX. 14. sz. https://hetnap.rs/cikk/A-felig-megvalosult-alom-658.html

Tóth Lívia (2007): A Tűzkőhalom vallatói. Hét Nap, LXII. 39. sz. https://hetnap.rs/cikk/A-Tuzkohalom-vallatoi-4226.html

Tóth Lívia (2008): Otthonteremtés és közösségépítés. Hét Nap, LXII. 47. sz. https://hetnap.rs/cikk/Otthonteremtes-es-kozossegepites-5946.html

Tóth Lívia (2010): „Áldjon vagy verjen sors keze…” Hét Nap, LXV. 50. sz. https://hetnap.rs/cikk/&39;&39;Aldjon-vagy-verjen-sors-keze&8221;-9288.html

2018-06-12

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Bácskossuthfalván/Ómorovicán az Emlékparban áll Vajdaság egyetlen köztéri és legnagyobb hősi emlékműve.  Matzon Frigyes budapesti szobrászművész tervei alapján készült 1942-ben és 1943-ban. Az ő alkot ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyb ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával