Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. ...
A közép-bácskai szegélyes citeraváltozat
Bemutatás:
A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy félszáz ilyen hangszert dokumentáltam, a legtöbbet Szenttamásról, emellett Bajmok, Pacsér, Bácskossuthfalva, Topolya, Kishegyes, Bajsa és Temerin helységekből.
E citerák jellemző vonása, hogy a külső oldala (kávája) túlnyúlik a fedőlap síkján, így egy szegélyt alkot. Ezt a szegélyt díszesen faragták, kicakkozták. Kezdetben a külső oldallap volt magasabb, mint a citeradoboz magassága. Később a hangszekrény szélére szegeltek egy vékony szegőlécet. Szenttamásról – a változás végpontjaként – égetett sormintával jelölték a fedőlapon a külső szegélyt.
Javaslattevő: Borsi Ferenc népzene-oktatási szakértő, az Óbudai Népzenei Iskola citera, furulya és tambura szakos tanára
Indoklás:
A fölvázolt területen igen gyakori ez a szerkezeti megoldás a fölkutatott régi (elsősorban 1970 előtti) citerákon. A Kárpát-medencében az eddig átvizsgált mintegy 500 hangszeren nem találkoztam hasonló megoldással.
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy egy kistájra jellemző hangszerváltozatot sikerült felkutatni és leírni.
Források listája:
Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia I. Az új Citeraiskola hangzó melléklete. Budapest, 2004, Óbudai Népzenei Iskola – Flaccus Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet (FL0001).
Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia II. Budapest, 2005, Flaccus Kiadó (FL0003)
Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia III. Budapest, 2007, Flaccus Kiadó (FL0006).
Borsi Ferenc: A népi citerajáték. Létünk, XXVIII. évf. 1998. 1–2. sz. 138–156.
Borsi Ferenc szerk.: Citerahagyomány. Budapest, 2002, Óbudai Népzenei Iskola (BK3407).
Borsi Ferenc: Temerini citerák. Temerin, 2008, TAKT.
Borsi Ferenc: A hagyományos citerajáték kezdőknek és haladóknak. Hangzó népzenei példatár. Budapest, 2010, Hagyományok Háza. /Népzenei Füzetek/
Borsi Ferenc: A magyar asztali citera. Dunaszerdahely, 2010, Csemadok Művelődési Intézete.
Borsi Ferenc – Fehér Emánuella: Szenttamási citerák. Szenttamás, 2011, Művelődési Otthon.
Király Ernő: A citera. A jugoszláviai magyarok népi hangszere. Kézirat. Újvidék, 1977.
Molnár Imre: A citeráról mindenkinek. Lakitelek, 2000, Antológia Kiadó.
Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek. Budapest, 1973, Tankönyvkiadó. /Ének-zene Szakköri Füzetek/
Sárosi Bálint: Citera, citora. In Magyar néprajzi lexikon. I. köt. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó, 435–436.
Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. Budapest, 1998, Planétás Kiadó.
Tojzán Zsana: Falunk ezermestere (Hatalák Sándor). In Horváth Futó Hargita szerk.: De historia urbis nostrae II. Srbobran – Szenttamás – St. Thomas. Szenttamás, 2012, Szenttamási Népkönyvtár,171–175.
Fekete (Schwarz) Mihály Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkereskedő, nyomdász, aki az első könyvesboltot nyitotta meg Zentán még 1875 decemberében. (Ez volt az akko ...
A török hódoltság alatt a falvak szinte teljesen elnéptelenedtek, kihaltak. A vidékünkre jellemző kőhiány miatt a házakat akkor vályogból, sárból, nádból építették, ezek tatarozás híján gyorsan elpusz ...
