A közép-bácskai szegélyes citeraváltozat

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-01-29


Bemutatás:


A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy félszáz ilyen hangszert dokumentáltam, a legtöbbet Szenttamásról, emellett Bajmok, Pacsér, Bácskossuthfalva, Topolya, Kishegyes, Bajsa és Temerin helységekből.

E citerák jellemző vonása, hogy a külső oldala (kávája) túlnyúlik a fedőlap síkján, így egy szegélyt alkot. Ezt a szegélyt díszesen faragták, kicakkozták. Kezdetben a külső oldallap volt magasabb, mint a citeradoboz magassága. Később a hangszekrény szélére szegeltek egy vékony szegőlécet. Szenttamásról – a változás végpontjaként – égetett sormintával jelölték a fedőlapon a külső szegélyt.

Javaslattevő: Borsi Ferenc népzene-oktatási szakértő, az Óbudai Népzenei Iskola citera, furulya és tambura szakos tanára

Previous Next

Indoklás:


A fölvázolt területen igen gyakori ez a szerkezeti megoldás a fölkutatott régi (elsősorban 1970 előtti) citerákon. A Kárpát-medencében az eddig átvizsgált mintegy 500 hangszeren nem találkoztam hasonló megoldással.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy egy kistájra jellemző hangszerváltozatot sikerült felkutatni és leírni.

 

Források listája:

Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia I. Az új Citeraiskola hangzó melléklete. Budapest, 2004, Óbudai Népzenei Iskola – Flaccus Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet (FL0001).

Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia II. Budapest, 2005, Flaccus Kiadó (FL0003)

Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia III. Budapest, 2007, Flaccus Kiadó (FL0006).

Borsi Ferenc: A népi citerajáték. Létünk, XXVIII. évf. 1998. 1–2. sz. 138–156.

Borsi Ferenc szerk.: Citerahagyomány. Budapest, 2002, Óbudai Népzenei Iskola (BK3407).

Borsi Ferenc: Temerini citerák. Temerin, 2008, TAKT.

Borsi Ferenc: A hagyományos citerajáték kezdőknek és haladóknak. Hangzó népzenei példatár. Budapest, 2010, Hagyományok Háza. /Népzenei Füzetek/

Borsi Ferenc: A magyar asztali citera. Dunaszerdahely, 2010, Csemadok Művelődési Intézete.

Borsi Ferenc – Fehér Emánuella: Szenttamási citerák. Szenttamás, 2011, Művelődési Otthon.

Király Ernő: A citera. A jugoszláviai magyarok népi hangszere. Kézirat. Újvidék, 1977.

Molnár Imre: A citeráról mindenkinek. Lakitelek, 2000, Antológia Kiadó.

Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek. Budapest, 1973, Tankönyvkiadó. /Ének-zene Szakköri Füzetek/

Sárosi Bálint: Citera, citora. In Magyar néprajzi lexikon. I. köt. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó, 435–436.

Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. Budapest, 1998, Planétás Kiadó.

Tojzán Zsana: Falunk ezermestere (Hatalák Sándor). In Horváth Futó Hargita szerk.: De historia urbis nostrae II. Srbobran – Szenttamás – St. Thomas. Szenttamás, 2012, Szenttamási Népkönyvtár,171–175.

2016-04-12

épített környezet | Törökfalu


A kereszt a pogány világban szégyent, a bűnösök megbüntetését, a halál ítéletét jelentette, melyre elborzadva néztek az emberek. Jézus keresztre feszítése óta azonban a keresztény hívők számára a megv ...

2016-04-02

kulturális örökség | Törökfalu


Ada községhez tartozik három település: Valkaisor, Völgypart, és Törökfalu. E három település alkotja Törökfalu Helyi Közösségét. A három falu minden nyáron megszervezi hármas ünnepségsorozatát: Valka ...

2016-01-21

kulturális örökség


Ludas (Šupljak) Szabadkától 12 km-re keletre, a Ludasi-tó partján található, 1427 lakost számláló település. Az itt élők csaknem 90%-a magyar, s őseik az 1740-es évektől kezdve Szeged környékéről tele ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával