A közép-bácskai szegélyes citeraváltozat

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-01-29


Bemutatás:


A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy félszáz ilyen hangszert dokumentáltam, a legtöbbet Szenttamásról, emellett Bajmok, Pacsér, Bácskossuthfalva, Topolya, Kishegyes, Bajsa és Temerin helységekből.

E citerák jellemző vonása, hogy a külső oldala (kávája) túlnyúlik a fedőlap síkján, így egy szegélyt alkot. Ezt a szegélyt díszesen faragták, kicakkozták. Kezdetben a külső oldallap volt magasabb, mint a citeradoboz magassága. Később a hangszekrény szélére szegeltek egy vékony szegőlécet. Szenttamásról – a változás végpontjaként – égetett sormintával jelölték a fedőlapon a külső szegélyt.

Javaslattevő: Borsi Ferenc népzene-oktatási szakértő, az Óbudai Népzenei Iskola citera, furulya és tambura szakos tanára

Previous Next

Indoklás:


A fölvázolt területen igen gyakori ez a szerkezeti megoldás a fölkutatott régi (elsősorban 1970 előtti) citerákon. A Kárpát-medencében az eddig átvizsgált mintegy 500 hangszeren nem találkoztam hasonló megoldással.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy egy kistájra jellemző hangszerváltozatot sikerült felkutatni és leírni.

 

Források listája:

Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia I. Az új Citeraiskola hangzó melléklete. Budapest, 2004, Óbudai Népzenei Iskola – Flaccus Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet (FL0001).

Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia II. Budapest, 2005, Flaccus Kiadó (FL0003)

Balogh Sándor – Bolya Mátyás szerk.: Magyar citerás antológia III. Budapest, 2007, Flaccus Kiadó (FL0006).

Borsi Ferenc: A népi citerajáték. Létünk, XXVIII. évf. 1998. 1–2. sz. 138–156.

Borsi Ferenc szerk.: Citerahagyomány. Budapest, 2002, Óbudai Népzenei Iskola (BK3407).

Borsi Ferenc: Temerini citerák. Temerin, 2008, TAKT.

Borsi Ferenc: A hagyományos citerajáték kezdőknek és haladóknak. Hangzó népzenei példatár. Budapest, 2010, Hagyományok Háza. /Népzenei Füzetek/

Borsi Ferenc: A magyar asztali citera. Dunaszerdahely, 2010, Csemadok Művelődési Intézete.

Borsi Ferenc – Fehér Emánuella: Szenttamási citerák. Szenttamás, 2011, Művelődési Otthon.

Király Ernő: A citera. A jugoszláviai magyarok népi hangszere. Kézirat. Újvidék, 1977.

Molnár Imre: A citeráról mindenkinek. Lakitelek, 2000, Antológia Kiadó.

Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek. Budapest, 1973, Tankönyvkiadó. /Ének-zene Szakköri Füzetek/

Sárosi Bálint: Citera, citora. In Magyar néprajzi lexikon. I. köt. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó, 435–436.

Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. Budapest, 1998, Planétás Kiadó.

Tojzán Zsana: Falunk ezermestere (Hatalák Sándor). In Horváth Futó Hargita szerk.: De historia urbis nostrae II. Srbobran – Szenttamás – St. Thomas. Szenttamás, 2012, Szenttamási Népkönyvtár,171–175.

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2016-03-16

kulturális örökség


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...

2018-09-03

kulturális örökség | Topolya


Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával