A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a ...
A gombosi temetőkápolna Horák Borbála helybeli lakos alapítványának köszönhetően épült fel. Borbála két évig élt özvegyként, szeretett férjének emlékével a szívében, akitől olyan fiatalon el kellett szakadnia. 1819-ben férjhez ment özvegy Rumi Andráshoz, így második férje lett jóban-rosszban társa. Kevés idő jutott a házaspárnak osztályrészül, másfél évig éltek házasságban, mivel Borbála 34 éves korában, 1821. március 30-án elhunyt.
Halála előtt Borbála 60 pengőforintot helyezett el a községi elöljáróságnál a temetőben építendő kápolna céljaira. Sinkó plébános úr elhatározta, hogy felépítteti a kápolnát. A tervrajzot Koczka Géza Szabadkán élő építész készítette el, a költségvetést pedig Sinkó plébános úr. Az építkezési szerződést Mayek Antal apatini kőműves mesterrel kötötte meg.
Sinkó plébános úr a kápolna alapkövét 1899. március 30-án, nagycsütörtökön helyezte el. A gótikus stílusban épült kápolna belterének hosszúsága 8,5 m, szélessége 4,5 m, keresztboltívének magassága 5 m. A toronyban június 20-án helyezték el és kondították meg először a 145 kg-os, E hangú harangot. A harang egyik oldalán a feltámadt Jézus alakja volt látható a győzelmi zászlóval, a másik oldalán pedig egy harsonát fújó angyal.
A kápolna kiemelkedő értéke, jelképe a harang. A harangot Bodicsy Sándor Baján élő harangöntő készítette. A harangot a következő aláírás díszítette: Feltámadunk a harsona szavára. A gótikus stílusban épített oltáron Jézus látható a keresztfán, jobbján a Fájdalmas Szűzanyával, balján pedig Jánossal, a szeretett tanítvánnyal.
Javaslattevő: Klenanc József, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
SOMOGYI Soma bejegyzése
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a ...
A Ferenc József Öntöző és Hajózó Csatorna megépítése Türr István nevéhez fűződik. E műszaki létesítmény 1872–75 között jött létre Kissztapár és Újvidék között 68 km hosszúságban. Elsődleges célja a sz ...
A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...