A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...
A gombosi temetőkápolna Horák Borbála helybeli lakos alapítványának köszönhetően épült fel. Borbála két évig élt özvegyként, szeretett férjének emlékével a szívében, akitől olyan fiatalon el kellett szakadnia. 1819-ben férjhez ment özvegy Rumi Andráshoz, így második férje lett jóban-rosszban társa. Kevés idő jutott a házaspárnak osztályrészül, másfél évig éltek házasságban, mivel Borbála 34 éves korában, 1821. március 30-án elhunyt.
Halála előtt Borbála 60 pengőforintot helyezett el a községi elöljáróságnál a temetőben építendő kápolna céljaira. Sinkó plébános úr elhatározta, hogy felépítteti a kápolnát. A tervrajzot Koczka Géza Szabadkán élő építész készítette el, a költségvetést pedig Sinkó plébános úr. Az építkezési szerződést Mayek Antal apatini kőműves mesterrel kötötte meg.
Sinkó plébános úr a kápolna alapkövét 1899. március 30-án, nagycsütörtökön helyezte el. A gótikus stílusban épült kápolna belterének hosszúsága 8,5 m, szélessége 4,5 m, keresztboltívének magassága 5 m. A toronyban június 20-án helyezték el és kondították meg először a 145 kg-os, E hangú harangot. A harang egyik oldalán a feltámadt Jézus alakja volt látható a győzelmi zászlóval, a másik oldalán pedig egy harsonát fújó angyal.
A kápolna kiemelkedő értéke, jelképe a harang. A harangot Bodicsy Sándor Baján élő harangöntő készítette. A harangot a következő aláírás díszítette: Feltámadunk a harsona szavára. A gótikus stílusban épített oltáron Jézus látható a keresztfán, jobbján a Fájdalmas Szűzanyával, balján pedig Jánossal, a szeretett tanítvánnyal.
Javaslattevő: Klenanc József, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
SOMOGYI Soma bejegyzése
A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...
Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...