Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
A gombosi temetőkápolna Horák Borbála helybeli lakos alapítványának köszönhetően épült fel. Borbála két évig élt özvegyként, szeretett férjének emlékével a szívében, akitől olyan fiatalon el kellett szakadnia. 1819-ben férjhez ment özvegy Rumi Andráshoz, így második férje lett jóban-rosszban társa. Kevés idő jutott a házaspárnak osztályrészül, másfél évig éltek házasságban, mivel Borbála 34 éves korában, 1821. március 30-án elhunyt.
Halála előtt Borbála 60 pengőforintot helyezett el a községi elöljáróságnál a temetőben építendő kápolna céljaira. Sinkó plébános úr elhatározta, hogy felépítteti a kápolnát. A tervrajzot Koczka Géza Szabadkán élő építész készítette el, a költségvetést pedig Sinkó plébános úr. Az építkezési szerződést Mayek Antal apatini kőműves mesterrel kötötte meg.
Sinkó plébános úr a kápolna alapkövét 1899. március 30-án, nagycsütörtökön helyezte el. A gótikus stílusban épült kápolna belterének hosszúsága 8,5 m, szélessége 4,5 m, keresztboltívének magassága 5 m. A toronyban június 20-án helyezték el és kondították meg először a 145 kg-os, E hangú harangot. A harang egyik oldalán a feltámadt Jézus alakja volt látható a győzelmi zászlóval, a másik oldalán pedig egy harsonát fújó angyal.
A kápolna kiemelkedő értéke, jelképe a harang. A harangot Bodicsy Sándor Baján élő harangöntő készítette. A harangot a következő aláírás díszítette: Feltámadunk a harsona szavára. A gótikus stílusban épített oltáron Jézus látható a keresztfán, jobbján a Fájdalmas Szűzanyával, balján pedig Jánossal, a szeretett tanítvánnyal.
Javaslattevő: Klenanc József, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
SOMOGYI Soma bejegyzése
Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...
„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...