A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...
A gombosi temetőkápolna Horák Borbála helybeli lakos alapítványának köszönhetően épült fel. Borbála két évig élt özvegyként, szeretett férjének emlékével a szívében, akitől olyan fiatalon el kellett szakadnia. 1819-ben férjhez ment özvegy Rumi Andráshoz, így második férje lett jóban-rosszban társa. Kevés idő jutott a házaspárnak osztályrészül, másfél évig éltek házasságban, mivel Borbála 34 éves korában, 1821. március 30-án elhunyt.
Halála előtt Borbála 60 pengőforintot helyezett el a községi elöljáróságnál a temetőben építendő kápolna céljaira. Sinkó plébános úr elhatározta, hogy felépítteti a kápolnát. A tervrajzot Koczka Géza Szabadkán élő építész készítette el, a költségvetést pedig Sinkó plébános úr. Az építkezési szerződést Mayek Antal apatini kőműves mesterrel kötötte meg.
Sinkó plébános úr a kápolna alapkövét 1899. március 30-án, nagycsütörtökön helyezte el. A gótikus stílusban épült kápolna belterének hosszúsága 8,5 m, szélessége 4,5 m, keresztboltívének magassága 5 m. A toronyban június 20-án helyezték el és kondították meg először a 145 kg-os, E hangú harangot. A harang egyik oldalán a feltámadt Jézus alakja volt látható a győzelmi zászlóval, a másik oldalán pedig egy harsonát fújó angyal.
A kápolna kiemelkedő értéke, jelképe a harang. A harangot Bodicsy Sándor Baján élő harangöntő készítette. A harangot a következő aláírás díszítette: Feltámadunk a harsona szavára. A gótikus stílusban épített oltáron Jézus látható a keresztfán, jobbján a Fájdalmas Szűzanyával, balján pedig Jánossal, a szeretett tanítvánnyal.
Javaslattevő: Klenanc József, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
SOMOGYI Soma bejegyzése
A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...
A feljegyzések szerint a bécsi-budapesti vonal folytatásaként jelölték ki a Szeged–Temesvár–Orsova vonalat, amelyet a magyar vasúti terv alapján 1848-ban Széchenyi István miniszter ismertetett. Viszon ...