A gombosi temetőkápolna

Települési érték

kulturális örökség

2021-08-06


Bemutatás:


A gombosi temetőkápolna Horák Borbála helybeli lakos alapítványának köszönhetően épült fel. Borbála két évig élt özvegyként, szeretett férjének emlékével a szívében, akitől olyan fiatalon el kellett szakadnia. 1819-ben férjhez ment özvegy Rumi Andráshoz, így második férje lett jóban-rosszban társa. Kevés idő jutott a házaspárnak osztályrészül, másfél évig éltek házasságban, mivel Borbála 34 éves korában, 1821. március 30-án elhunyt. 
Halála előtt Borbála 60 pengőforintot helyezett el a községi elöljáróságnál a temetőben építendő kápolna céljaira. Sinkó plébános úr elhatározta, hogy felépítteti a kápolnát. A tervrajzot Koczka Géza Szabadkán élő építész készítette el, a költségvetést pedig Sinkó plébános úr. Az építkezési szerződést Mayek Antal apatini kőműves mesterrel kötötte meg.
Sinkó plébános úr a kápolna alapkövét 1899. március 30-án, nagycsütörtökön helyezte el. A gótikus stílusban épült kápolna belterének hosszúsága 8,5 m, szélessége 4,5 m, keresztboltívének magassága 5 m. A toronyban június 20-án helyezték el és kondították meg először a 145 kg-os, E hangú harangot. A harang egyik oldalán a feltámadt Jézus alakja volt látható a győzelmi zászlóval, a másik oldalán pedig egy harsonát fújó angyal. 

 

Previous Next

Indoklás:


A kápolna kiemelkedő értéke, jelképe a harang. A harangot Bodicsy Sándor Baján élő harangöntő készítette. A harangot a következő aláírás díszítette: Feltámadunk a harsona szavára. A gótikus stílusban épített oltáron Jézus látható a keresztfán, jobbján a Fájdalmas Szűzanyával, balján pedig Jánossal, a szeretett tanítvánnyal. 

Javaslattevő: Klenanc József, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó

 

Források listája:

SOMOGYI Soma bejegyzése

Kapcsolattartó személy:

Név: Sörfőző Katinka
Telefonszám: +38125875628, +381640554376
Email: mmearanyjanos@yahoo.com

2024-07-31

természeti környezet | Zenta


A közel harminc ártézi kútból, melyeket a XIX. század végén és a XX. század elején fúrtak a város területén, ma már egy sem működik. Az ártézi kutak részben elapadtak, részben eltömődtek, ugyanis nem ...

2016-02-08

kulturális örökség


A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...

2020-04-28

kulturális örökség | Csóka


„Ha a Télapóra gondolunk, sok minden jut az eszünkbe. Csomagot hoz, a kéményen át érkezik, piros ruhát visel, hosszú fehér szakálla van, bojtos a sapkája, az Északi-sarkról jön, ajándékot hoz… Ezt min ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával