A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...
A zentai görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom a város egyik legrégebbi épülete. Az alapja téglalap, egyhajós bazilika ötszög szentéllyel, téglalap kórussal és sekély terasszal. A templom típus-terv alapján épült 1760-ban barokkos stílusban, egyes források építésének kezdetét 1751-re teszik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak szentelték és egyúttal ez a templom ünnepe is. Az eredeti ikonosztáz, melyet id. Isajlović Jovan festett 1782-ben, szinte teljesen megsemmisült az 1848–49-es szabadságharc zentai eseményei során. Az új ikonokat Simić Pavle festőművész, a szerb romantikus festészet egyik első képviselője festette.
1951–1956 között a templomot aradi fafaragók Janjić Mihajlo és Ajsterlener Pavle újították fel. A templom épületén 1975-ben restaurációs munkálatokat végeztek., melyek közben felfedezték az eredeti ikonosztáz két ikonját. Az egyik Jézus Krisztust (fára festett olajkép), a másik Szűz Mária megkoronázását (vászonra festett olajkép) ábrázolja. Továbbá a szentély második boltívének egy részében két falfestményt találtak, melyek szintén id. Isajlović Jovan művei. Az olajkompozíciók egyike Jézus Krisztust a Kalifátus előtt ábrázolja, míg a másikon Jézus Krisztus és Anna láthatók szintén a Kalifátus előtt.
Javaslattevő:
A zentai görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom a város egyik legrégebbi épülete, melyet kulturális emlékművé nyilvánítottak. Belső tereit neves festőművészek (Isajlović Jovan, Simić Pavle) alkotásai díszítik, melyek közül a legkorábbi ikonok 1782-ből maradtak fenn. A templom a helyi pravoszláv közösség fontos vallási helyszíne.
Zenta
Vuk Karadžić utca sz. n..
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László helytörténeti-kutató összefoglalása alapján
A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...
Varga Lívia az 1991 óta működő Vadvirág Hagyományápoló Kör alapító tagja. A kezdetektől tevékeny részese az egyesület munkájának a népi hagyomány és az anyanyelv ápolásában, valamint a magyar nemzeti ...
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...