A görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom

Települési érték

épített környezet

2024-07-30


Bemutatás:


A zentai görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom a város egyik legrégebbi épülete. Az alapja téglalap, egyhajós bazilika ötszög szentéllyel, téglalap kórussal és sekély terasszal. A templom típus-terv alapján épült 1760-ban barokkos stílusban, egyes források építésének kezdetét 1751-re teszik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak szentelték és egyúttal ez a templom ünnepe is. Az eredeti ikonosztáz, melyet id. Isajlović Jovan festett 1782-ben, szinte teljesen megsemmisült az 1848–49-es szabadságharc zentai eseményei során. Az új ikonokat Simić Pavle festőművész, a szerb romantikus festészet egyik első képviselője festette.

1951–1956 között a templomot aradi fafaragók Janjić Mihajlo és Ajsterlener Pavle újították fel. A templom épületén 1975-ben restaurációs munkálatokat végeztek., melyek közben felfedezték az eredeti ikonosztáz két ikonját. Az egyik Jézus Krisztust (fára festett olajkép), a másik Szűz Mária megkoronázását (vászonra festett olajkép) ábrázolja. Továbbá a szentély második boltívének egy részében két falfestményt találtak, melyek szintén id. Isajlović Jovan művei. Az olajkompozíciók egyike Jézus Krisztust a Kalifátus előtt ábrázolja, míg a másikon Jézus Krisztus és Anna láthatók szintén a Kalifátus előtt.

Javaslattevő:

  • Tari László helytörténész

Indoklás:


A zentai görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom a város egyik legrégebbi épülete, melyet kulturális emlékművé nyilvánítottak. Belső tereit neves festőművészek (Isajlović Jovan, Simić Pavle) alkotásai díszítik, melyek közül a legkorábbi ikonok 1782-ből maradtak fenn. A templom a helyi pravoszláv közösség fontos vallási helyszíne.

Kapcsolat az értékhez:


Zenta

Vuk Karadžić utca sz. n..

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.

Tari László helytörténeti-kutató összefoglalása alapján

2020-01-31

épített környezet | Kispiac


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


A faluban a kulturális és gazdasági élet a jelenben is megtalálható. A kulturális élet egyik oszlopos tagja Milánovity Ottília, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jelenlegi elnöke. A művelődési p ...

2016-01-30

kulturális örökség | Torontálvásárhely


A debelyacsai Pipacs Nőegylet tagjai évtizedek óta foglalkoznak hímzéssel, azon belül pedig különös figyelmet szentelnek településük hímzéshagyományainak. Nagy Irén nyugdíjazott óvónő és az általa hos ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával