A görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom

Települési érték

épített környezet

2024-07-30


Bemutatás:


A zentai görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom a város egyik legrégebbi épülete. Az alapja téglalap, egyhajós bazilika ötszög szentéllyel, téglalap kórussal és sekély terasszal. A templom típus-terv alapján épült 1760-ban barokkos stílusban, egyes források építésének kezdetét 1751-re teszik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak szentelték és egyúttal ez a templom ünnepe is. Az eredeti ikonosztáz, melyet id. Isajlović Jovan festett 1782-ben, szinte teljesen megsemmisült az 1848–49-es szabadságharc zentai eseményei során. Az új ikonokat Simić Pavle festőművész, a szerb romantikus festészet egyik első képviselője festette.

1951–1956 között a templomot aradi fafaragók Janjić Mihajlo és Ajsterlener Pavle újították fel. A templom épületén 1975-ben restaurációs munkálatokat végeztek., melyek közben felfedezték az eredeti ikonosztáz két ikonját. Az egyik Jézus Krisztust (fára festett olajkép), a másik Szűz Mária megkoronázását (vászonra festett olajkép) ábrázolja. Továbbá a szentély második boltívének egy részében két falfestményt találtak, melyek szintén id. Isajlović Jovan művei. Az olajkompozíciók egyike Jézus Krisztust a Kalifátus előtt ábrázolja, míg a másikon Jézus Krisztus és Anna láthatók szintén a Kalifátus előtt.

Javaslattevő:

  • Tari László helytörténész

Indoklás:


A zentai görögkeleti Szent Mihály Arkangyal-templom a város egyik legrégebbi épülete, melyet kulturális emlékművé nyilvánítottak. Belső tereit neves festőművészek (Isajlović Jovan, Simić Pavle) alkotásai díszítik, melyek közül a legkorábbi ikonok 1782-ből maradtak fenn. A templom a helyi pravoszláv közösség fontos vallási helyszíne.

Kapcsolat az értékhez:


Zenta

Vuk Karadžić utca sz. n..

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.

Tari László helytörténeti-kutató összefoglalása alapján

2016-03-30

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye Sárszegen játszódik, melynek mintájául a szülőváros, Szabadka szolgált. A regénybeli Sárszeg mintegy irodalmi mása a valódi Szabadkának, a regényben szereplő he ...

2025-03-28

természeti környezet


A nősziromfélék családjába tartozó homoki nőszirom a száraz gyepek növénye. Kúszó gyöktörzse van, kissebb telepeket alkot a homokpuszta száraz élőhelyein. A Kárpát-medence bennszülött faja, virága hal ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával