Kőlaposok

Vajdasági értéktár–Külhoni nemzetrész értéktár érték

természeti környezet

2016-12-13

Bemutatás:

A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a Földön eddig csupán három helyről ismert. Ezek a helyek is általában száraz, nyáron meleg, szélsőséges klímájú területek. Ilyen előfordulás van Kaliforniában, Dél-Ausztráliában és az oroszországi Balhas-tó északi részén.

Már a honfoglaló magyarok is bányászták ezt a durva szemcsés, könnyen porladó, viszonylag nagyobb nehézség nélkül kifejthető és megmunkálható követ, az Alföld egyetlen kőzetét. A réti mészkőből való építkezés csúcspontja az Árpád-kor és a késő középkor, amikor az összes templomot és jelentősebb építményt ebből a kőzetből építették. A népi építőgyakorlatban később is kedvelt maradt. Kitermelésének, használatának emlékét őrzik a Kővágó, Kőlapos, Köves stb. helynevek.

A réti mészkő vajdasági előfordulása a homokvidék és a löszplató találkozási övezetében koncentrálódik, amely terület kedvezett az alföldi tavak és kisebb szikes állóvizek kialakulásának. Ezen a vonalon helyezkednek el Tavankút, Szabadka, Palics és Horgos települések. Hogy a réti mészkő ezen a területen nagy mennyiségben és könnyen hozzáférhető, bizonyítja az is, hogy itt sikerült a legnagyobb számban példákat gyűjteni építőanyagként való felhasználására a középkortól egészen a 20. század közepéig. Kőlapos nevű határrész előfordul pl. a Hajdújárás és Horgos közti Szelevényi-pusztán, Kővágó nevű helyet pedig Hajdújárástól észak-nyugatra ismertek a helybeliek. Házaik alapozásához a szabadkaiak még a 19. század folyamán is itt bányászták a darázskövet, de ettől sokkal régebbi építészeti emlékeinkben is megtalálható e kőzet. A Kővágó közelében megtalálták egy Árpád-kori templom romjait, amelynek alapozáshoz és a kváderek készítéséhez nagy valószínűséggel ugyanitt nyerték a nyersanyagot. A szabadkai ferences rendház épületegyüttesének (amely erődnek épült még 1470-ben), és a közvetlen környezetében található épületeknek a leletei alapján bizonyossággal állítható, hogy darázskövet használtak alapvető építőanyagként, amikor ezeknek az épületeknek az alapjait és pincehelyiségeit alakították ki. A Kishorgoson feltárt Árpád-kori templom alapja szintén darázskőből készült döngölt agyaggal fedve.

Indoklás:

A réti mészkő az Alföld ma már szinte teljesen elfeledett geológiai képződménye, amely tartósság tekintetében nem vetekedhet ugyan a hegyvidéki kőzetekkel, de helybeli bányászata, s így olcsósága miatt a térségben építőanyagként használták az Árpád-kortól folyamatosan a 19-20. századig. Jelenléte és felhasználása Észak-Vajdaság területén az Alföld természeti és kulturális egységét tükrözi. Mivel világviszonylatban is párját ritkító jelenségről van szó, fontos a réti mészkő megőrzése és bemutatása.

Javaslattevő: Hulló István biológus