Kőlaposok

Külhoni érték

természeti környezet

2016-12-13


Bemutatás:


A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a Földön eddig csupán három helyről ismert. Ezek a helyek is általában száraz, nyáron meleg, szélsőséges klímájú területek. Ilyen előfordulás van Kaliforniában, Dél-Ausztráliában és az oroszországi Balhas-tó északi részén.

Már a honfoglaló magyarok is bányászták ezt a durva szemcsés, könnyen porladó, viszonylag nagyobb nehézség nélkül kifejthető és megmunkálható követ, az Alföld egyetlen kőzetét. A réti mészkőből való építkezés csúcspontja az Árpád-kor és a késő középkor, amikor az összes templomot és jelentősebb építményt ebből a kőzetből építették. A népi építőgyakorlatban később is kedvelt maradt. Kitermelésének, használatának emlékét őrzik a Kővágó, Kőlapos, Köves stb. helynevek.

A réti mészkő vajdasági előfordulása a homokvidék és a löszplató találkozási övezetében koncentrálódik, amely terület kedvezett az alföldi tavak és kisebb szikes állóvizek kialakulásának. Ezen a vonalon helyezkednek el Tavankút, Szabadka, Palics és Horgos települések. Hogy a réti mészkő ezen a területen nagy mennyiségben és könnyen hozzáférhető, bizonyítja az is, hogy itt sikerült a legnagyobb számban példákat gyűjteni építőanyagként való felhasználására a középkortól egészen a 20. század közepéig. Kőlapos nevű határrész előfordul pl. a Hajdújárás és Horgos közti Szelevényi-pusztán, Kővágó nevű helyet pedig Hajdújárástól észak-nyugatra ismertek a helybeliek. Házaik alapozásához a szabadkaiak még a 19. század folyamán is itt bányászták a darázskövet, de ettől sokkal régebbi építészeti emlékeinkben is megtalálható e kőzet. A Kővágó közelében megtalálták egy Árpád-kori templom romjait, amelynek alapozáshoz és a kváderek készítéséhez nagy valószínűséggel ugyanitt nyerték a nyersanyagot. A szabadkai ferences rendház épületegyüttesének (amely erődnek épült még 1470-ben), és a közvetlen környezetében található épületeknek a leletei alapján bizonyossággal állítható, hogy darázskövet használtak alapvető építőanyagként, amikor ezeknek az épületeknek az alapjait és pincehelyiségeit alakították ki. A Kishorgoson feltárt Árpád-kori templom alapja szintén darázskőből készült döngölt agyaggal fedve.

Previous Next

Indoklás:


A réti mészkő az Alföld ma már szinte teljesen elfeledett geológiai képződménye, amely tartósság tekintetében nem vetekedhet ugyan a hegyvidéki kőzetekkel, de helybeli bányászata, s így olcsósága miatt a térségben építőanyagként használták az Árpád-kortól folyamatosan a 19-20. századig. Jelenléte és felhasználása Észak-Vajdaság területén az Alföld természeti és kulturális egységét tükrözi. Mivel világviszonylatban is párját ritkító jelenségről van szó, fontos a réti mészkő megőrzése és bemutatása.

Javaslattevő: Hulló István biológus

Források listája:

Dr. Dubravka Đukanović–Sava Stražmešterov–Ljiljana Ćirić: A réti mészkő felhasználásának kutatása a Bácska és Bánát északi részén... In: Kustár Rozália–Balázs Réka (szerk.): Talpalatnyi kő – Elveszett emlékeink nyomában. A darázskő. Kecskemét, 2013.

Szekeres László: Hajdújárás – Kővágó (Egy Árpád-kori templomrom Szabadka határában). In: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szeged, 1994. 463–470. old.

Szekeres László: Szabadkai helynevek. Helytörténeti kézikönyv. Szabadka, 1975.

2016-01-29

kulturális örökség


A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...

2020-05-05

kulturális örökség | Muzslya


A közép-bánsági magyar lakosságot érzékenyen érintette a múlt század kilencvenes éveiben dúló délszláv testvérháború. Sok fiatal magyar család, hagyta el az országot.  Ha figyelembe vesszük, hogy az e ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával