Kőlaposok

Külhoni érték

természeti környezet

2016-12-13


Bemutatás:


A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a Földön eddig csupán három helyről ismert. Ezek a helyek is általában száraz, nyáron meleg, szélsőséges klímájú területek. Ilyen előfordulás van Kaliforniában, Dél-Ausztráliában és az oroszországi Balhas-tó északi részén.

Már a honfoglaló magyarok is bányászták ezt a durva szemcsés, könnyen porladó, viszonylag nagyobb nehézség nélkül kifejthető és megmunkálható követ, az Alföld egyetlen kőzetét. A réti mészkőből való építkezés csúcspontja az Árpád-kor és a késő középkor, amikor az összes templomot és jelentősebb építményt ebből a kőzetből építették. A népi építőgyakorlatban később is kedvelt maradt. Kitermelésének, használatának emlékét őrzik a Kővágó, Kőlapos, Köves stb. helynevek.

A réti mészkő vajdasági előfordulása a homokvidék és a löszplató találkozási övezetében koncentrálódik, amely terület kedvezett az alföldi tavak és kisebb szikes állóvizek kialakulásának. Ezen a vonalon helyezkednek el Tavankút, Szabadka, Palics és Horgos települések. Hogy a réti mészkő ezen a területen nagy mennyiségben és könnyen hozzáférhető, bizonyítja az is, hogy itt sikerült a legnagyobb számban példákat gyűjteni építőanyagként való felhasználására a középkortól egészen a 20. század közepéig. Kőlapos nevű határrész előfordul pl. a Hajdújárás és Horgos közti Szelevényi-pusztán, Kővágó nevű helyet pedig Hajdújárástól észak-nyugatra ismertek a helybeliek. Házaik alapozásához a szabadkaiak még a 19. század folyamán is itt bányászták a darázskövet, de ettől sokkal régebbi építészeti emlékeinkben is megtalálható e kőzet. A Kővágó közelében megtalálták egy Árpád-kori templom romjait, amelynek alapozáshoz és a kváderek készítéséhez nagy valószínűséggel ugyanitt nyerték a nyersanyagot. A szabadkai ferences rendház épületegyüttesének (amely erődnek épült még 1470-ben), és a közvetlen környezetében található épületeknek a leletei alapján bizonyossággal állítható, hogy darázskövet használtak alapvető építőanyagként, amikor ezeknek az épületeknek az alapjait és pincehelyiségeit alakították ki. A Kishorgoson feltárt Árpád-kori templom alapja szintén darázskőből készült döngölt agyaggal fedve.

Previous Next

Indoklás:


A réti mészkő az Alföld ma már szinte teljesen elfeledett geológiai képződménye, amely tartósság tekintetében nem vetekedhet ugyan a hegyvidéki kőzetekkel, de helybeli bányászata, s így olcsósága miatt a térségben építőanyagként használták az Árpád-kortól folyamatosan a 19-20. századig. Jelenléte és felhasználása Észak-Vajdaság területén az Alföld természeti és kulturális egységét tükrözi. Mivel világviszonylatban is párját ritkító jelenségről van szó, fontos a réti mészkő megőrzése és bemutatása.

Javaslattevő: Hulló István biológus

Források listája:

Dr. Dubravka Đukanović–Sava Stražmešterov–Ljiljana Ćirić: A réti mészkő felhasználásának kutatása a Bácska és Bánát északi részén... In: Kustár Rozália–Balázs Réka (szerk.): Talpalatnyi kő – Elveszett emlékeink nyomában. A darázskő. Kecskemét, 2013.

Szekeres László: Hajdújárás – Kővágó (Egy Árpád-kori templomrom Szabadka határában). In: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szeged, 1994. 463–470. old.

Szekeres László: Szabadkai helynevek. Helytörténeti kézikönyv. Szabadka, 1975.

2019-04-18

kulturális örökség | Gunaras


Pecze István, az alapító, gyűjteménye létrejöttét a paraszti mentalitással hozza összefüggésbe, amelyet elődeitől vett át maga is. Visszaemlékezése szerint szülei generációja a mindennapi használatból ...

2020-01-31

épített környezet | Kispiac


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...

2019-11-26

épített környezet | Tornyos


Tornyoson a Sarok a múlt század 30-as éveiben vette fel végleges formáját. Közel 70 éven keresztül volt a falu társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja. A mai időkben elvesztette ezt a funkc ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával