A győzedelmes zentai csata (1697. szeptember 11.)

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-03-09


Bemutatás:


A zentai csata (1697. szeptember 11.) a törökellenes felszabadító háború egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott a török hadakon. Ezzel a csatával az európai összefogás megdöntötte Magyarországon a török uralmat, és elkezdődtek a béketárgyalások a törökkel, amelyek az 1699-ben megkötött karlócai békéhez vezettek.

„II. Musztafa (1664–1703) török szultán a Habsburgok diplomáciai és harcászati – kétfrontos – elszigetelődését Magyarország területének visszafoglalására szerette volna kihasználni. A szultáni sereg nem minden előzmény nélkül 1697. június 17-én indult meg újra Magyarország ellen. A császári csapatok összevonását közben nehezítette a nem sokkal később, júliusban kitört hegyaljai felkelés, illetve a francia hadszíntér eseményei is, ahonnét így nem tudtak újabb ezredeket átcsoportosítani a keleti frontra, s ezért jelentős számbeli hátrányból voltak kénytelenek felvenni a küzdelmet a török erőkkel szemben. A harci cselekmények az első időszakban Bosznia területén kulminálódtak, azonban a túlerőben lévő török sereg hírére a császári erők abbahagyták Bihács ostromát, s ezt követően a háború a Délvidékre tevődött át.

A túlerőben lévő törökök augusztus 28-án elfoglalták Titelt, majd Thököly Imre tanácsára az eredeti haditervet felülírva, nem Pétervárad irányába vonultak tovább, hanem a Maros völgyén keresztül egy erdélyi támadásra tettek kísérletet. A megváltoztatott haditerv miatt a török sereg így a Tisza mentén vonult északra, s Zentánál vert hajóhidat az átkeléshez, ahol a császári erők – Savoyai Jenő vezetésével szeptember 10-én érték el török egységeket.

Másnap, szeptember 11-én a szövetséges császári erők egy kisebb összecsapásban elfogták a török lovasság vezetőjét, Dzsefeár pasát, akitől olyan információkat szereztek, hogy maga a szultán, II. Musztafa seregének nagy részével már átkelt a Tisztán, s hasonló híreket hoztak a felderítő egységek is, amelyek azt is megerősítették, hogy a török gyalogság még nem foglalta el a folyó mellett kiépített sáncvonalakat. Mindez azt jelentette, hogy az eredetileg 100-150 ezer fős török sereg jelentős része már a Tisza bal partján, a mai Bánságban állomásozott, a jobb, a bácskai oldalon pedig nagyjából kiegyenlítődtek az erőviszonyok, így nem lehetett tovább várni az esetleges támadásra.

A császári csapatok délután 5 órakor a gyalogság rohamával kezdték meg a hídfő elleni támadást, ezzel párhuzamosan pedig a lovasság a szárnyakon sikeresen verte vissza a török lovas egységek kitörési kísérletét. Bár egy rövid időre patthelyzet alakult ki, a császári erőknek végül a jobbszárnyon sikerült áttörniük a védősáncokat, s nem sokkal később a balszárnyon is sikerült felmorzsolni Elmas Mehmed nagyvezír lovastámadását. Ezt követően a török védelemben zavar támadt, s a császári erőknek sikerült bekeríteniük a török egységeket. A csata ezzel gyakorlatilag el is dőlt: a menekülő török katonák nagy része vagy a vízbe fulladt, vagy a rájuk leadott lövésektől vesztette életét.

A török veszteségeket 20-30 ezer főre tették, ezzel szemben a császári erők mindössze 699 embert vesztettek, s 1934-en sebesültek meg. A Habsburg győzelmet jelzi a császári erők kezére került hadizsákmány nagysága is: Savoyai Jenő 160 ágyú, több tízezer vágómarha mellett a szultán hadipénztárát, pecsétjét és kardját is zsákmányul ejtette.”

Mint magának a csatának, a róla való emlékezésnek is külön története van. A zentai nép változatos mondakört alakított ki a történelmi eseményről, és természetesen a helytörténetírók is behatóan foglalkoztak vele. A város lakói már 1816-tól kezdve többé-kevésbé rendszeresen megünnepelték a csata évfordulóját, s ma is ehhez a dátumhoz kötődik Zenta város napja. Az ütközet jelentőségét több emlékhely is hirdeti a városban. A Tisza parti sétányon található emléktáblát eredetileg az Eugén-szigeten (pontosabban félszigeten) állították fel még 1895-ben, majd 1990-ben áthelyezték a sétányra, és egy harangtoronnyal is kiegészítették. A csata történetét részletesen bemutatja a Városi Múzeum állandó kiállítása eredeti tárgyakkal, dokumentumokkal, a csata által ihletett képzőművészeti alkotásokkal. A Zentai csata Emlékkilátó egy igazán különleges helyen, a városháza tornyában lett kialakítva. A látogatók itt egy nagyméretű, 2000 figurával elkészített maketten, térképeken, festményeken, korhű viseleteken keresztül ismerkedhetnek meg a sorsfordító zentai ütközettel.

Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán

Previous Next

Indoklás:


A zentai csatának fontos szerepe volt a törökellenes küzdelem utolsó szakaszában. A Habsurg-seregek zentai győzelme megalapozta a karlócai békekötést, amely a Temesköz és a Szerémség egyes területeit leszámítva megszüntette a történelmi Magyarország területén az oszmán impériumot. Tehát a csata jelentős helyet foglal el a magyar történelemben, ezen kívül kiemelten fontos eleme a zentaiak identitástudatának.

Kapcsolat az értékhez:


Városi Múzeum
24400 Zenta, Fő tér 5.
Tel: 024/811-348 
http://www.tlkk.org/

Zentai csata Emlékkilátó
Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete
24400 Zenta, Fő tér 1. 
Tel/fax: +381 24 817-818
Mobil: +381 63 55 32 32 vagy +381 62 118 18 68
info@sentainfo.org
http://www.sentainfo.org/hu/p/4/2015/08/18/Zentai-csata-emlekkilato.html

Források listája:

Bánlaky József: A Magyar nemzet hadtörténelme, I-XXII. Budapest, 1928-1942, 17. kötet (http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1516.html)

Magyarország hadtörténete (Borus József szerk. ) Budapest, 1985, I. kötet, 324-325.

A magyarok krónikája (Glatz Ferenc szerk), Budapest, 1996, 283.

Pejin Attila: A zentai csata emlékezete. Az állandó kiállítás katalógusa. Zenta, 2001.

Andruskó Károly: A zentai csata képei. Zenta, 2003. (http://dda.vmmi.org/konyvek/andrusko.pdf)

2016-04-07

épített környezet


Észak Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektumáról van szó. 1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László ...

2016-01-29

kulturális örökség


Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...

2016-04-06

épített környezet


A mai Nosza falu nyugati részén, viszonylag közel a Ludasi-tóhoz található Hinga régészeti lelőhely több szempontból is rendhagyónak mondható. Első helyen talán azt kell kiemelni, hogy 1948/49 folyamá ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával