A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, ...
Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, melynek a néphit bajelhárító erőt tulajdonított. A körmenet útvonalán négy oltárt emeletek, amelyek fölé zöld ágakból, virágokból sátrat építettek, a körmenetben pedig virágokat szórtak. Bár a szocialista érában az egyházi ünnepeket a templomi térbe szorították vissza, az 1990-es években a közösségekben újjáéledhetett az igény a régi vallási hagyományok megújítására.
Az úrnapi virágszőnyegek készítése Itáliából ered a 18. század végéről, s innen terjedt tovább Dél-Németországba és Ausztriába. A magyar katolikusok körében – bár a virágdíszek szervesen hozzátartoznak az úrnapi szertartáshoz – csak szórványosan honosodott meg ez a szokás, például néhány Budapest környéki településen még a 19. század második felében.
Moholon az 1990-es évek óta készítenek virágszőnyeget úrnapján, ami ma is különlegességnek számít ezen a vidéken. A szokás Danyi László plébános úr nevéhez fűződik, aki Bajorországban leste el ezt a gyakorlatot, majd Csonoplyán próbálta meghonosítani a virágszőnyegek készítését. Moholra való áthelyezése után az ottani hívek gyorsan magukévá tették e szép ünnepi szokást.
Azóta is minden évben hívek egy csoportja öt virágszőnyeget készít. A virágszőnyegek motívuma évenként változik, a díszítők előre megbeszélt, azonos témakörű képeket készítenek, viszont a főoltár virágszőnyege minden évben a koronás magyar címert ábrázolja. Alapvetően a falubéli asszonyok tisztsége ez a virágszünyegek elkészítése, megfigyelhető, hogy a részvét anyáról leányra száll. Úrnapja előtt hetekkel elkezdődik a készülődés, a szervezés. A virágszirmok beszerzése nem minden évben könnyű feladat. A virágoskerteket kimondottan úgy ültetik be a falubeliek, hogy azok az ünnep idején boruljanak virágba, így a szirmokat fel tudják használni a díszítésnél.
Évről évre több vendég érkezik Moholra kimondottan Úrnapja alkalmából, illetve kimondottan azért, hogy a jellegzteses virágszőnyegeket megtekintse. A falubeliek büszkék erre a hagyományra, Danyi László plébános úr halála óta is minden évben megszervezik, készülnek az eseményre.
A környező településeken nem jellemző az efféle dekoráció, a moholi római katolikus lakosság számára viszont elképzelhetetlen az ünnep a virágszőnyegek nélkül.
Lakatos Raffai Irén
Szent Görgy plébánia, Mohol
Beszédes Valéria: Az egyéniség szerepe a szokásmodell kialakításában - Úrnapja Moholon ( http://epa.oszk.hu/01000/01014/00092/pdf/EPA01014_hid_2012_05_101-110.pdf )
Bednárik József: Virágszőnyeg, egyház, társadalom. In: Komor Judit – Schiller Katalin (szerk.): Utak, technikák, hagyományok. 2014. (http://real.mtak.hu/20424/1/Bednarik_J._u_151908.767185.pdf)
Úrnapja. In: Magyar Néprajzi Lexikon (http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-1013.html)
Úrnapja – az oltáriszentség ünnepe. Jeles Napok (http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/urnapja__az_oltariszentseg_unnepe)
Úrnapi szentmise 2015. június 4. Szerbia, Vajdaság, Mohol, Első rész ( https://www.youtube.com/watch?v=wzQ-vmZXH4k )
Úrnapi szentmise 2015. június 4. Szerbia, Vajdaság, Mohol, Második rész ( https://www.youtube.com/watch?v=RWRmG1RoOAk )
A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, ...
Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették a templom alapkövét (az alapkőbe egy légmentesen lezárt bádogtartályt helyeztek, amely tartalmazta a ...
Tornyoson a Sarok a múlt század 30-as éveiben vette fel végleges formáját. Közel 70 éven keresztül volt a falu társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja. A mai időkben elvesztette ezt a funkc ...