A plébániapalota épülete

Települési érték

épített környezet

2021-03-10


Bemutatás:


A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban.  

Az épület 1908-ban készült el, de még kisebb munkákat végeztek rajta a következő évben. A Főtér felöli homlokzatot középen gazdagon díszített (rizalittal) hangsúlyozták, melynek központi része az erkély, és az alatta lévő bejárat, melyet két oldalról atlaszok (az oszlopot helyettesítő kőből faragott férfialakok) tartanak. A főhomlokzat ünnepélyes díszítése a Fő tér északi felének  meghatározó elemévé teszi az épületet.

A plébániapalotát úgy építették meg, hogy a teljes földszinti részét üzlethelyiségek kiadására szánták, s csak az emeleti részt használta az egyház. Mivel az 1770-ben épült főtéri Szent István templom 1911-ben leégett, 1914-ben új, kéttornyú templomot kezdtek el építeni. Az első világháború kitörése miatt azonban csak félig készült el, s utána már nem is épült tovább. A félkész épületet később le is bontották. Helyette 1929-ben a plébániapalota három földszinti üzlethelyiségének egybekapcsolásával alakítottak ki az ún. szükségkápolnát, vagyis a Szent István kápolnát.

1970-ben a plébániapalota épületében kapott helyett a zentai Városi Múzeum, s déli szárnyának emeletén 1974-ben alakították ki az állandó néprajzi részleget. A plébániapalota szomszédságában pedig 1972-ben nyílt meg a múzeum képtára, egy új emeletes lakótömb földszintjén melynek bejárata még a plébániapalotához tartozik.

A plébániapalota volt nagy ebédlőterme (ma a néprajzi kiállítás egy részének ad helyet, ahol az erkély áll), rejt mind a mai napig több nagyméretű „eltakart” remekművet, értékes falfestményt, melyet Solymosi Beatrix festőnő (1889–1974) készített 1909-ben. E nagyméretű (2x3 m) fali freskókat a múzeum kialakításakor az 1970-es évek elején lemeszelték. Solymosi Beatrix az 1900-as évek elejétől Zentán élt, a zentai láenyiskola rajz-  és tornatanárnője volt. Tagja volt a nagybányai festőiskolának és művésztelepnek is.

Previous Next

Indoklás:


A plébániapalota az egyik legszebb és legsikerültebb zentai építészeti alkotás. A 20. század eleji építészeti léptékváltás egyik lenyomata, hiszen építése egybe esett a főtér emeletessé válásának korszakával. Építészeti kvalitásai mellett egyházi és kulturális vonatkozásai miatt is jelentős, mivel az épületben található a Szent István káplna, valamint a zentai Városi Múzeum is. 

Javaslattevő: 
Tari László helytörténész

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék – Zenta, 2002.

Tari László: Szent István kápolna és a Barabás-képek (Plébánia palota). Kézirat

2016-01-29

kulturális örökség | Óbecse


Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...

2016-04-08

természeti környezet


A szikes talajon található füves társulások egyik legfontosabb jellegzetessége a nagy kiterjedésük. A vajdasági gyepek többségére annyira jellemző elaprózódottság a sziki típusokra kevésbé érvényes. A ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával