Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...
A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak székházat biztosítsanak. Ő úgy látta abban az időben, hogy Kúlán nagy szükség van egy ilyen intézményre, így tehát a Népkör lett az a hely, ahol egymással találkozhattak, beszélgethettek és megvitathatták ügyes-bajos dolgaikat az emberek. Elolvashatták a napi sajtót és különféle szórakozási lehetőségek is adottak voltak a számukra. Mivel óriási volt az igény művelődési rendezvények megszervezésére, hamarosan megalakult a színjátszó kör és a Dalárda. Rengeteg előadást, szórakoztató estet szerveztek. Később könyvtárat is alapítottak, melyet a lakosok könyvadományaiból hoztak létre. A statisztikai adatok alapján a kúlai Népkör a legrégibb magyar művelődési egyesület a Délvidéken.
Az osztrák-magyar kiegyezés után a Délvidéken a Népkör az első magyar művelődési egyesület, amely megalakult és azóta is folyamatosan működik a szórványban. Jelenleg 450 aktív taggal rendelkezik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hosszú ideje sikerül fenntartani egyesületünket, és arra is, hogy nem csökken az érdeklődés a gyerekek és fiatalok körében a néptánc, a népi ének és más hagyományőrző foglalkozások iránt. Ez is a célunk: hogy megőrizzük szokásainkat, hagyományainkat az utókor számára.
Juhász András: A kúlai Népkör 140 éve
Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...
A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...
Cs. Simon István élete Cs. Simon István vajdasági magyar író, költő és újságíró, aki 1942. október 19-én született a Terján elnevezésű kis észak-bánáti faluban, amelyet 1954-ben a hatóság szervei l ...