Kovács Jolánka hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a helyi művelődési életnek és a Szervó Mihály Általános Iskola rendezvényeinek. Nyugdíjazásáig az iskola könyvtárosa volt, anyanyelvápolást ...
A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak székházat biztosítsanak. Ő úgy látta abban az időben, hogy Kúlán nagy szükség van egy ilyen intézményre, így tehát a Népkör lett az a hely, ahol egymással találkozhattak, beszélgethettek és megvitathatták ügyes-bajos dolgaikat az emberek. Elolvashatták a napi sajtót és különféle szórakozási lehetőségek is adottak voltak a számukra. Mivel óriási volt az igény művelődési rendezvények megszervezésére, hamarosan megalakult a színjátszó kör és a Dalárda. Rengeteg előadást, szórakoztató estet szerveztek. Később könyvtárat is alapítottak, melyet a lakosok könyvadományaiból hoztak létre. A statisztikai adatok alapján a kúlai Népkör a legrégibb magyar művelődési egyesület a Délvidéken.
Az osztrák-magyar kiegyezés után a Délvidéken a Népkör az első magyar művelődési egyesület, amely megalakult és azóta is folyamatosan működik a szórványban. Jelenleg 450 aktív taggal rendelkezik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hosszú ideje sikerül fenntartani egyesületünket, és arra is, hogy nem csökken az érdeklődés a gyerekek és fiatalok körében a néptánc, a népi ének és más hagyományőrző foglalkozások iránt. Ez is a célunk: hogy megőrizzük szokásainkat, hagyományainkat az utókor számára.
Juhász András: A kúlai Népkör 140 éve
Kovács Jolánka hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a helyi művelődési életnek és a Szervó Mihály Általános Iskola rendezvényeinek. Nyugdíjazásáig az iskola könyvtárosa volt, anyanyelvápolást ...
Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...
Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...