A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ

Települési érték

kulturális örökség

2016-07-07


Bemutatás:


A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak székházat biztosítsanak. Ő úgy látta abban az időben, hogy Kúlán nagy szükség van egy ilyen intézményre, így tehát a Népkör lett az a hely, ahol egymással találkozhattak, beszélgethettek és megvitathatták ügyes-bajos dolgaikat az emberek. Elolvashatták a napi sajtót és különféle szórakozási lehetőségek is adottak voltak a számukra. Mivel óriási volt az igény művelődési rendezvények megszervezésére, hamarosan megalakult a színjátszó kör és a Dalárda. Rengeteg előadást, szórakoztató estet szerveztek. Később könyvtárat is alapítottak, melyet a lakosok könyvadományaiból hoztak létre. A statisztikai adatok alapján a kúlai Népkör a legrégibb magyar művelődési egyesület a Délvidéken.

Indoklás:


Az osztrák-magyar kiegyezés után a Délvidéken a Népkör az első magyar művelődési egyesület, amely megalakult és azóta is folyamatosan működik a szórványban. Jelenleg 450 aktív taggal rendelkezik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hosszú ideje sikerül fenntartani egyesületünket, és arra is, hogy nem csökken az érdeklődés a gyerekek és fiatalok körében a néptánc, a népi ének és más hagyományőrző foglalkozások iránt. Ez is a célunk: hogy megőrizzük szokásainkat, hagyományainkat az utókor számára.

Források listája:

Juhász András: A kúlai Népkör 140 éve

Weboldal: www.nepkorkula.org

2021-03-08

kulturális örökség | Zenta


Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csóka


Cs. Simon István élete Cs. Simon István vajdasági magyar író, költő és újságíró, aki 1942. október 19-én született a Terján elnevezésű kis észak-bánáti faluban, amelyet 1954-ben a hatóság szervei l ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával