Kalapis Stojan atya munkássága

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-05


Bemutatás:


Kalapis Stojan Erzsébetlakon született 1958. október 16-án. Teológiát Szlovéniában tanult. 1987. július 16-án szentelték pappá szülőfalujában, Erzsébetlakon. A szaléziánus rend tagja. Előbb káplán, majd Bóka és Módos (Jaša Tomić) utazó plébánosa. 1992-től újra káplán Muzslyán, de a környező egyházközösségek - Lukácsfalva, Erzsébetlak, Écska - hívei vallási életében is sokat felvállal. Vezető szerepe van a muzslyai Emmausz fiúkollégium felépítésében és annak működtetésében. 1991-ben Muzslyán megalakult a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség, melynek éveken keresztül Kalapis Stojan az elnöke és a mindenese. Kimagasló érdeme van a szórványban élő magyar diákok beiskoláztatásában. Ennek eredménye a Szórvány Alapítvány létrejötte, melynek vállalta elnöki posztját, és ő az alapítvány működtetője is. Zarándoklatokat szervez és irányít: Medjugorjeba, Lurdba, Rómába. Mezei Attilával együtt évente vezeti a fiatalokat (egész Bánság területéről) ifjúsági világtalálkozókra (többek között Taizébe).

Indoklás:


Kalapis Stojan atya az Emmausz fiúkollégium megalapítója, oratórium megszervezője.A fiatalok, a gyerekek nagyon tisztelik és szeretik. 2004-ben Apáczai Érmet kapott a hatvan férőhelyes Emmausz fiúkollégium megépíttetéséért és annak működtetéséért. Önfeláldozó munkáját a közelmúltban újabb rangos elismeréssel méltányolták - 2010 októberében a Magyar Köztársaság a Kisebbségekért - díjjal tüntette ki. 2018-ban Magyar életfa díjat kapott. Amit tett és tesz a bánsági magyar fiatalság érdekében, Istentől áldott küldetésnek tekinthető. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

2020-02-11

épített környezet | Kispiac


Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik m ...

2016-02-09

kulturális örökség


Az 1764. évi madéfalvi történések, a „siculicidium” (székelyölés) utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból, a ma már Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovina ...

2023-12-14

kulturális örökség | Torda


A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával