Kalapis Stojan atya munkássága

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-05


Bemutatás:


Kalapis Stojan Erzsébetlakon született 1958. október 16-án. Teológiát Szlovéniában tanult. 1987. július 16-án szentelték pappá szülőfalujában, Erzsébetlakon. A szaléziánus rend tagja. Előbb káplán, majd Bóka és Módos (Jaša Tomić) utazó plébánosa. 1992-től újra káplán Muzslyán, de a környező egyházközösségek - Lukácsfalva, Erzsébetlak, Écska - hívei vallási életében is sokat felvállal. Vezető szerepe van a muzslyai Emmausz fiúkollégium felépítésében és annak működtetésében. 1991-ben Muzslyán megalakult a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség, melynek éveken keresztül Kalapis Stojan az elnöke és a mindenese. Kimagasló érdeme van a szórványban élő magyar diákok beiskoláztatásában. Ennek eredménye a Szórvány Alapítvány létrejötte, melynek vállalta elnöki posztját, és ő az alapítvány működtetője is. Zarándoklatokat szervez és irányít: Medjugorjeba, Lurdba, Rómába. Mezei Attilával együtt évente vezeti a fiatalokat (egész Bánság területéről) ifjúsági világtalálkozókra (többek között Taizébe).

Indoklás:


Kalapis Stojan atya az Emmausz fiúkollégium megalapítója, oratórium megszervezője.A fiatalok, a gyerekek nagyon tisztelik és szeretik. 2004-ben Apáczai Érmet kapott a hatvan férőhelyes Emmausz fiúkollégium megépíttetéséért és annak működtetéséért. Önfeláldozó munkáját a közelmúltban újabb rangos elismeréssel méltányolták - 2010 októberében a Magyar Köztársaság a Kisebbségekért - díjjal tüntette ki. 2018-ban Magyar életfa díjat kapott. Amit tett és tesz a bánsági magyar fiatalság érdekében, Istentől áldott küldetésnek tekinthető. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

2023-12-13

kulturális örökség | Szaján


Varga József 1952. február 22-én született Szajánban. Öten voltak testvérek, de 3 fiútestvére még kisgyermekként elhunyt a torokgyík következtében. Szüleik földműveléssel foglalkoztak. Szerény körülmé ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Az 1700-as években történt nagy betelepítési mozgalmak hatására a mai Vajdaság területén számos település jött létre illetve a korábbi települések újra benépesültek. Ekkor vált gazdaságilag és közössé ...

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával