1868-ban a Nagyvárad–Szeged–Szabadka–Eszék–Fiume vasútvonal itt érte el a Dunát. Közel fél évszázadig a 63 m hosszú és 9 m széles gőzkomp vitte át a szerelvényeket a folyón. A mozdony mindkét oldalon ...
A kovács- és bognárműhely
Bemutatás:
Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelyben készültek egykor a híres-nevezetes topolyai kocsik, melyek keresettek és kapósak voltak egész Vajdaságban, de azon túl is. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésről. A műhelyben készültek még egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni.
A műhelyt a második világháború után államosították és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. A szövetkezet megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek részét képezi. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, ami felújítva és teljes felszereléssel ellátva áll a látogatók rendelkezésére.
Indoklás:
A topolyai mesterek ügyességének tanúbizonyságaként az Egri fivérek műhelye mint a tervszerűen épített műhelyépületek egyik emléke, környezetében az ipari fejlődés kezdetét jelentette. Vidékünkön ez az utolsó eredeti alakjában ránk marad ilyen műhely, amely emléket állít a helyi bognár- és kovácsmesterek messze földön híres mívességének, és az általuk kifejlesztett különleges topolyai fogatoskocsinak.
Javaslattevő: Cservenák Pál
Források listája:
Beszédes Valéria: Bognár- és kovácsműhely. In.: Gabrić Počuča Vera szerk.: Örökségvédelem. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szövegtára ingatlan kulturális örökségünkről. 1., Szabadka, 2008.
Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...
Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...
