A kovács- és bognárműhely

Települési érték

kulturális örökség

2018-09-03


Bemutatás:


Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelyben készültek egykor a híres-nevezetes topolyai kocsik, melyek keresettek és kapósak voltak egész Vajdaságban, de azon túl is. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésről. A műhelyben készültek még egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni.

A műhelyt a második világháború után államosították és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. A szövetkezet megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek részét képezi. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, ami felújítva és teljes felszereléssel ellátva áll a látogatók rendelkezésére.

Previous Next

Indoklás:


A topolyai mesterek ügyességének tanúbizonyságaként az Egri fivérek műhelye mint a tervszerűen épített  műhelyépületek egyik emléke, környezetében az ipari fejlődés kezdetét jelentette. Vidékünkön ez az utolsó eredeti alakjában ránk marad ilyen műhely, amely emléket állít a helyi bognár- és kovácsmesterek messze földön híres mívességének, és az általuk kifejlesztett különleges topolyai fogatoskocsinak.

Javaslattevő: Cservenák Pál

Források listája:

Beszédes Valéria: Bognár- és kovácsműhely. In.: Gabrić Počuča Vera szerk.: Örökségvédelem. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szövegtára ingatlan kulturális örökségünkről. 1., Szabadka, 2008.

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2019-02-25

kulturális örökség | Nagybecskerek


PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847) Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapki ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Leginkább disznóvágáskor, amikor már minden elkészült, és a család, a böllérrel az ebédhez készülődött, és gyerek sem volt már az udvaron, a család egy nőtagja szappanfőzésbe fogott. Minden alkalommal ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával