A kékcsőrű réce a huszadik század derekáig szép számban költött Észak-Bácska két nagy kiterjedésű szikes taván a Palicsi- és a Ludasi-tó mocsaras nádrengetegében. Ideális élőhelye volt még a bánáti Só ...
Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelyben készültek egykor a híres-nevezetes topolyai kocsik, melyek keresettek és kapósak voltak egész Vajdaságban, de azon túl is. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésről. A műhelyben készültek még egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni.
A műhelyt a második világháború után államosították és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. A szövetkezet megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek részét képezi. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, ami felújítva és teljes felszereléssel ellátva áll a látogatók rendelkezésére.
A topolyai mesterek ügyességének tanúbizonyságaként az Egri fivérek műhelye mint a tervszerűen épített műhelyépületek egyik emléke, környezetében az ipari fejlődés kezdetét jelentette. Vidékünkön ez az utolsó eredeti alakjában ránk marad ilyen műhely, amely emléket állít a helyi bognár- és kovácsmesterek messze földön híres mívességének, és az általuk kifejlesztett különleges topolyai fogatoskocsinak.
Javaslattevő: Cservenák Pál
Beszédes Valéria: Bognár- és kovácsműhely. In.: Gabrić Počuča Vera szerk.: Örökségvédelem. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szövegtára ingatlan kulturális örökségünkről. 1., Szabadka, 2008.
A kékcsőrű réce a huszadik század derekáig szép számban költött Észak-Bácska két nagy kiterjedésű szikes taván a Palicsi- és a Ludasi-tó mocsaras nádrengetegében. Ideális élőhelye volt még a bánáti Só ...
Cs. Simon István élete Cs. Simon István vajdasági magyar író, költő és újságíró, aki 1942. október 19-én született a Terján elnevezésű kis észak-bánáti faluban, amelyet 1954-ben a hatóság szervei l ...
Dr. Berényi János (1954–2015) növénynemesítő és növénygenetikus, egyetemi tanár, a Tordaiak Klubjának titkára, majd elnöke volt. Nevéhez fűződik több mint 38 növény sikeres nemesítése. Sokat foglalkoz ...