A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...
A kovács- és bognárműhely
Bemutatás:
Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelyben készültek egykor a híres-nevezetes topolyai kocsik, melyek keresettek és kapósak voltak egész Vajdaságban, de azon túl is. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésről. A műhelyben készültek még egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni.
A műhelyt a második világháború után államosították és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. A szövetkezet megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek részét képezi. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, ami felújítva és teljes felszereléssel ellátva áll a látogatók rendelkezésére.
Indoklás:
A topolyai mesterek ügyességének tanúbizonyságaként az Egri fivérek műhelye mint a tervszerűen épített műhelyépületek egyik emléke, környezetében az ipari fejlődés kezdetét jelentette. Vidékünkön ez az utolsó eredeti alakjában ránk marad ilyen műhely, amely emléket állít a helyi bognár- és kovácsmesterek messze földön híres mívességének, és az általuk kifejlesztett különleges topolyai fogatoskocsinak.
Javaslattevő: Cservenák Pál
Források listája:
Beszédes Valéria: Bognár- és kovácsműhely. In.: Gabrić Počuča Vera szerk.: Örökségvédelem. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szövegtára ingatlan kulturális örökségünkről. 1., Szabadka, 2008.
A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...
