Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...
Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelyben készültek egykor a híres-nevezetes topolyai kocsik, melyek keresettek és kapósak voltak egész Vajdaságban, de azon túl is. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésről. A műhelyben készültek még egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni.
A műhelyt a második világháború után államosították és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. A szövetkezet megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek részét képezi. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, ami felújítva és teljes felszereléssel ellátva áll a látogatók rendelkezésére.
A topolyai mesterek ügyességének tanúbizonyságaként az Egri fivérek műhelye mint a tervszerűen épített műhelyépületek egyik emléke, környezetében az ipari fejlődés kezdetét jelentette. Vidékünkön ez az utolsó eredeti alakjában ránk marad ilyen műhely, amely emléket állít a helyi bognár- és kovácsmesterek messze földön híres mívességének, és az általuk kifejlesztett különleges topolyai fogatoskocsinak.
Javaslattevő: Cservenák Pál
Beszédes Valéria: Bognár- és kovácsműhely. In.: Gabrić Počuča Vera szerk.: Örökségvédelem. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szövegtára ingatlan kulturális örökségünkről. 1., Szabadka, 2008.
Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...
Tomašković (született Kőrösi) Rózsa 1962-ben született Csantavéren, tanyasi környezetben nőtt fel. Gyermekkora a természetközeli élet és a családi összetartás jegyében telt. Esténként a petróleumlámpa ...
Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, melynek a néphi ...