A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
Bácskossuthfalva legkiemelkedőbb egyéniségei között feltétlenül meg kell említenünk Modrcsin Iván okleveles gyógyszerészt, ismertebb nevén a patikus bácsit, aki önfeláldozó munkájával, emberséges hozzáállásával 50 évig szolgálta a falut.
Mint id. Kovács Gyula, ő sem volt a falu szülöttje. A rendelkezésünkre álló adatok alapján tudjuk, hogy Kraljevican született, a mai Horvátország területén. A gyógyszerészi oklevelét 1911-ben szerezte Zágrábban. Ezután Szegedre került, majd Zomborba. Ott elhelyezkedett a Schubert Arnold vezette gyógyszertárban. Két év ottani tapasztalat lehetővé tette számára gyógyszertár nyitását vagy önálló vezetését. (Szemesi, 1977)
Falunkba 1921-ben érkezett. Hamarosan megnyílt a patikája is, amely a Megváltó nevet viselte.
Időközben bekapcsolódott az önkéntes tűzoltó testület munkájába is, majd 1929-ben ki is nevezték a testület parancsnokának. Ezt a tisztséget is becsülettel és alázattal végezte. A legfontosabb dolognak a fegyelmet tartotta, amelyet minden erejével igyekezett fenntartani.
Miután tudomására jutott, hogy tűzoltó bajtársai, beosztottjai nem a megkívánt módon viselkednek, szigorú beszédet intézett hozzájuk: „Ha ismétlődni fognak hasonló esetek a jövőben is, a testületet feloszlatják. Én semmiképpen sem szeretném megérni azt, hogy a Testületet parancsnokságom alatt oszlassák fel verekedések és részegeskedések miatt.” (Szemesi, 1977)
A háború alatt igazolnia kellett tulajdonjogát, gyógyszerészi képességeit, hogy továbbra is vezethesse saját patikáját. A döntés a következő volt: „Alulírottak igazoljuk, hogy Modrcsin János gyógyszerész, a bácskossuthfalvai „MEGVÁLTÓ” Gyógyszertár tulajdonosa, gyógyszerészi működése ellen semmi kifogás sem merült fel, büntetve nem volt és gyógyszerészi szempontból teljesen megbízható”. (Szemesi, 1977)
A gyógyszertárát sem kerülhette el az államosítás, ami 1949-ben be is következett. Az ellene elkövetett igazságtalanságot alázattal viselte, és az újonnan alapított Népgyógyszertár felelős személyévé őt nevezték ki. Igazgatója is maradt 1962-ig.
1962-ben, az akkori előírások alapján a teljes visszavonulás mellett másik két lehetőség is a nyugdíjasok rendelkezésére állt: dolgozhattak és élvezhették a teljes nyugdíjat, vagy dolgozhattak továbbra is teljes munkaidővel, de akkor csak fél nyugdíjra voltak jogosultak. Modrcsin Iván hű maradt önmagához, és az utóbbi lehetőséget választotta. Teljes munkaidőt dolgozott, és minden szándéka az volt, hogy fél évszázados tapasztalatát megossza a munkatársaival.
A tűzoltó testületben kifejtett önfeláldozó munkájáért és különleges érdemeiért 1964-ben a községi Tűzoltó Szövetség dicsérő oklevéllel jutalmazta.
1967-ben a moravicai gyógyszertár dolgozói és a falu lakossága javasolta a topolyai községi képviselő-testületnek, hogy sokévi munkásságáért Októberi díjjal tüntessék ki. A díjat meg is kapta.
Falunk legismertebb gyógyszerésze 1972-ben, 86 esztendős korában hunyt el.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Banjac Adrianna, Sötét Bíborka, Antal Csongor
Felkészítő tanár: Radaković Marina
Id. Kovács Gyula Általános Iskola, Bácskossuthfalva
A falu lakosságáról a mai napig elmondható, hogy nehezen fogadja be az idegeneket, mégis több meghatározó alakja idegen településről érkezett és került a falu meghatározó és közkedvelt személyiségei közé. Elszánt, kitartó és alázatos munkájuknak köszönhetően befogadta őket a közösség.
Modrcsin Iván fél évszádon keresztül gyógyította a betegeket és a rászorulókat. Megfegyelmezte a tűzoltókat, és kiválóan vezette őket.
Id. Kovács Gyula Általános Iskola
24340 Bácskossuthfalva, Táncsics Mihály utca 2.
+38124741026
Besnyi Károly: Jól égett a pipájuk! Bácskossuthfalva, 2010
Besnyi Károly: Rivaldafényben. Bácskossuthfalva amatőrmozgalmának monográfiája. Ady Endre Művelődési Központ, Bácskossuthfalva, 2013
Dévay Lajos–Gyarmati Sándor: Nagy idők sodrában. Sztáramoravica, 1936
Muhi Verona: Moravica monográfiája. Közlöny 2., Moravica, 1977
Papp László: A hetedik – A bácskossuthfalvi Kossuth-szobor rejtélyes története. Monográfia, 2017
Szemesi József: Moravica monográfiája. Közlöny 2., Moravica, 1977
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
1975-ben az iskolában rendezett nagyszabású néprajzi és helytörténeti kiállítás alkalmából Szécsényi Jolán, a képzőművészeti nevelés tanárnője a diákok segítségével sok helyi jellegű régiséget gyűjtöt ...
„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...