A temerini kálvária

Települési érték

épített környezet

2026-01-05


Bemutatás:


Kétszáz évvel ezelőtt, 1825. február 1-jén keletkezett az az alapítólevél, amellyel településünk akkori vezetősége, néhány polgárral együtt elhatározta, hogy Kálváriát épít Temerin déli részén elhelyezkedő dombon. Az alapítólevél eredeti példányát a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban őrzik, amit szöveghűen az alábbiakban közlünk:
„ Mi alább megírtt Temerini Mező Városának Bírója, Tanátsbéli Elöljárói és a többi köz Lakosok adjuk tudtokra mindeneknek a kiket illett, hogy minekutánna Nagy Tiszteletú Göbel Ferentz Plébános Urunk Városunkbéli lakos 'Társunkkal Kakutska Józseffel egyetemben, a Méltóságos Uraságnak Helyben-hagyásával, ezen Városunknak Újvidékre forduló részén lévő Halmon, az Istennek dicsőségére, és köz lelki Épülésünkre, Cálváriát, tulajdon Költségeken fel-állítani szándékoznak, mi ezen szent igyekezetet méltó hálaadatossággal megtisztelvén, annak előbbi végre' hajtására nézve részünkről nem tsak az ehhez kivántató kotsi és gyalog munkákat ajánljuk, hanem ugyanezenfel-állítandó Cálváriának örök időkre jó karban való fenntartását is örömest magunkra vállaljuk és mind magunkat, mindpedig gyermekeinket, és utánnunk léendő Maradékinkat, annakfenntartására ezzel le-kötelezzük. Mellynek nagyobb erejére, és bizonyságára, adjuk ezen Neveink aláírásával, és Városunknak szokott Petséttjével meg-erősítetett kötelező Levelünket. Költ Temerinben Böjt elő Havának Iö Napján 1825-ik Esztendőben. „
Az alapítólevél kiállítását követően gróf Szécsen Károly beleegyezésével Göbel Ferenc plébános továbbította a kérést az érsekséghez. A plébános leírása alapján tudjuk, hogy a Kálvária három fakeresztből állt, melyeket fémlemezen, díszesen megfestve a megfeszített Krisztus, a Fájdalmas Szűzanya és a latrok képei ékesítettek. Az egészet ezen a dombon, lépcsősorral és szilárd fallal körülvéve, a kalocsai Kálvária mintájára építették fel. A munkálatok feltehetően 1826-ban fejeződtek be, amikor is átadták rendeltetésének. Az idő múlásával szükség mutatkozott a romossá vált Kálvária átfogó felújítására, amit 1893-ban végeztek el. Kijavították a stáció oszlopokat, újrafestették a stációképeket és rendbe tették a Kálvária környékét, valamint téglából körpárkányzatot is építettek. A község a felújítás részeként a budapesti Gerenday kőfaragó és szobrász cégtől három kőkeresztet vásárolt, Jézus és a két lator faragott képmásával. A felújított kálváriát 1895. március 15-én szentelték fel, amelynek emlékére márványtáblát is állítottak. A következő javítást a stáció oszlopokon végezték el 1924-ben, amikor a pléh stációképeket cementhabarcsból készült domborművekkel cserélték fel.
A második világháború végéig karban tartották az építményt, azonban a múlt század negyvenes éveinek második felében a hatóságok beszüntették a körmeneteket, majd az elkövetkező évtizedekben az építményt kikezdte az idő vasfoga és az emberi nemtörődömség. A gazzal benőtt, romos Kálváriát végül az 1996 őszen Ökrész Károly kezdeményezésére létrejött közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült megmenteni. Két év alatt mintegy százan, fáradtságot nem ismerve és minden ellenszolgáltatás nélkül vették ki részüket a felújítási munkákból, vagy pedig anyagiakkal járultak hozzá a felújítás költségeinek fedezéséhez. A teljesen felújított Kálváriát 1998. július 19-én, az Illés-napi ünnepségek keretein belül szentelték fel. A szabad ég alatt lévő létesítmény azonban folyamatos karbantartást igényel, így a megújulást követő években is többször végeztek rajta munkálatokat. 2012-ben jelentős kőműves-, festő- és mázolómunkákat kellett elvégezni, ugyanakkor a kálvária 14 stációját és a csúcsát is megújították. Hat évvel később, 2018-ban ismét felújításra szorult az építmény. A szorgos munkásoknak köszönhetően eltávolították a málló vakolatot, majd a kereszteket és stációkat is megtisztították és újrafestették.

Indoklás:


A temerini Kálvária vallási szempontból is jelentős helyszín a helyi magyarság számára, így szorosan kötődik az Illés-napi fogadalmi ünnepkörhöz is. Az 1930-as években ünnepi tábori miséket tartottak itt, feltehetően a korábbi időkben is vezettek erre a szakrális helyszínre vallási körmeneteket, nemcsak az Illés-napi fogadalmi ünnephez kapcsolódóan. A Kálvária azonban nemcsak vallási szempontból jelentős, hanem a település épített örökségének is egy igencsak kiemelkedő létesítménye, amely immáron kétszáz éves múltra tekint vissza. 

 

Források listája:

Ökrész Károly: Lelke üdvére állította... Temerini keresztek, Agapé, Újvidék, 1997. Kalocsai Érseki Levéltár, A Temerini Plébánia iratai, XIX.-XX. század

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...

2016-02-12

kulturális örökség | Törökfalu


Törökfalu egy kis település Délvidéken, Ada községben. A tagosítás előtt még népes tanyavilágként volt ismert, a falu azóta épült ki. Lakosai nagyrészt magyar anyanyelvűek, s földműveléssel foglalkozn ...

2020-05-07

kulturális örökség | Muzslya


Szilasi Mihály a múlt század hetvenes éveiben a Petőfi MME keretein belül többedmagával citerazenekart alakított, azzal a céllal, hogy e népi hangszert annak teljes mivoltában megőrizzék a feledés hom ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával